–

Novemberben vonult nyugdíjba dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet ombudsmanhelyettes, leköszönése előtt azonban még két olyan állásfoglalást adott ki a hónap elején, amelyek rendszerszintű problémákra világítanak rá, és kellemetlenek lehetnek a kormány számára. Ezek a múlt hét végén eltűntek a honlapról, amiről e hét elején számolt be a Qubit. A lap cikkére közleményben reagált az AJBH, és közölték, a jelentések és állásfoglalások eltűnésének okai, hogy átalakítják a honlapjukat, és a „2025 novemberétől üzemeltetett honlapra több technikai műveleten keresztül áll át a Hivatal”.

Azonban Szalayné két utolsó állásfoglalása nem fog visszakerülni.

A 2010 óta átalakított és központosított ombudsmani rendszerben a helyettesbiztosok önállóan nem adhatnak ki jelentéseket (olyan dokumentumokat, amik tartalmára érdemben kell reagálnia a kormánynak), csak a főombudsmannal együtt. Ők önállóan csak elvi állásfoglalásokat közölhetnek saját hatáskörben. Az AJBH közleményében azt írja, ezek az állásfoglalások is csak úgy adhatók ki a nyilvánosság számára, hogy arról a helyettes szakmai egyeztetést folytat az alapvető jogok biztosával, és a „dokumentum nem tartalmazhat a törvény által az alapvető jogok biztosa számára biztosított intézkedéseket”.

Az AJBH szerint ezeket a szabályokat dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet nem tartotta be, ezért nem töltik fel az új honlapra az állásfoglalásait.

„Megállapítható, hogy a dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó korábbi biztoshelyettese által 2025. szeptember 26-át követően készített és biztoshelyettesi döntés és utasítás alapján 2025. november hó 3-án és 4-én közzétett egyes dokumentumokban nem teljesültek a fenti követelmények, illetve a tárgyi dokumentumok jogsértő módon készültek és kerültek kiadmányozásra a nyilvánosság számára” – írja közleményében az AJBH.

Az említett állásfoglalások nagyon fontos közérdekű információkkal szolgálnak mind a roma gyerekek egyházi iskolából való szegregációjáról, mind a romákat érő jogsértésekről, amit az úgynevezett önazonossági törvény tesz lehetővé, ezért ezeket a Qubit lementette és közzétette: ITT és ITT érhetők el.

Az egyházi iskolákba alig jár roma gyerek

Az egyházi iskolákról szóló állásfoglalás megdöbbentő számokkal támasztja alá, hogy egyes településeken milyen szélsőségesen különülnek el a roma gyerekek az egyházi és az állami iskolák között. Sok helyen az állami intézményekben 60–90 százalék a roma gyerekek aránya, miközben az azonos településen lévő katolikus vagy református iskolákban alig pár százalék.

„A nemzetiségi ombudsman szerint egyértelmű, hogy a roma gyerekek elkülönítésének fő oka az egyházi iskolák működési és felvételi gyakorlata, ami formálisan nem nyíltan diszkriminatív, de indirekt feltételekkel, felvételi előkészítőkkel, rejtett költségekkel és az egyház elvárásaival sikeresen távol tartja a roma családokat”

– írja a Qubit.

Az ombudsmani helyettes biztos megállapította azt is, hogy az egyházi intézmények fenntartói a „szülői igényekre” hivatkozva ismeri be, hogy minimális roma származású diákot vesznek fel. Szalay a dokumentumban azt javasolja, hogy jogszabály kötelezze az egyházi intézményeket arra, hogy fogadják be a hátrányos helyzetű gyerekeket is, és hogy csak akkor jöhessen létre új egyházi iskola, ha az nem idéz elő szegregációt.

Megbélyegző feltételek az önkormányzati rendeletekben

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény értelmében egyes települések szabályozhatják, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie azoknak, akik a településre akarnak költözni. Az ombudsmani biztoshelyettes szerint a „törvény alkalmazása során kirajzolódó helyi gyakorlatok az eddigi tapasztalatok alapján komoly alapjogi kockázatokat hordoznak”. Szalayné megállapítja, hogy a sokszor „önkényes és megbélyegző feltételek sértik az emberi méltósághoz való jogot”, ugyanis ezeket úgy írják meg, hogy a roma emberek ne tudjanak megfelelni a feltételeknek.

„A társadalmat érintő kihívásokra a be- és elzárkózás soha nem lehet sem rövid, sem hosszú távon megoldás”

– írja a biztoshelyettes, majd javasolja, hogy az önazonossági törvényt soron kívül vizsgálják felül, módosítsák, vagy szükség esetén helyezzék hatályon kívül.

Dián Dóri

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Getty Images/ Moor Studio, Pexels/ Share Textures, Az illusztrációhoz felhasználtuk a 6/2025. számú Elvi állásfoglalás első oldalát/ Qubit