Megbántott, de bocsánatkérés helyett lepattint: főj csak a saját levedben. Tudja, hogy megbántottak, de nem áll melléd, nem áll ki érted – hallgat. Olyan sokszor szívódik fel, hogy már annak is örülsz, ha felbukkan, bármit vétett is ellened. Bántalmazás sunnyogással. És társai.
Nagy a hajtás a suliban, és nincs támogatása senkinek, ha azt érzi, elfáradt, motivációt vesztett, vagy bántják. Reakció jellemzően akkor van, ha botrány kerekedik. Ilyenkor aztán vagy elbagatellizálják, ami történt, szőnyeg alá söprik, vagy megpróbálnak megszabadulni a „problémás gyerektől”. Miközben pontosan tudjuk, hogy senki nem jókedvéből „hülye”.
„Ha van a fiatal körül egy olyan felnőtt, akitől ő azt érzi, hogy elfogadják, akkor lesz egy olyan reális énképe, aminek a segítségével meg fogja tudni szűrni azokat a veszélyes helyzeteket, amelyek leselkednek rá.” – Tibenszky Moni Lisával, a Felelős Szülők Iskolájának alapítójával és ügyvezetőjével, illetve dr. Gyurkó Szilvivel, a Hintalovon Alapítvány alapítójával beszélgettünk.
Rendhagyó cikkünkben Steiner Kristóf párja, Nimrod Dagan számol be a magyarországi útjukról, a Pride-on való szereplésükről, arról, mit és miért tetováltattak magukra most Budapesten, és hogy miért törölte a képüket az Instagram.
Oké, megvan az oka annak, miért soroljuk magunkat és egymást csoportokba – de miért kell ezzel együtt magunkévá tenni előítéleteket is? Kinek jó, ha folyton acsarkodunk egymásra?
„Ahhoz, hogy a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődéséhez szükséges körülmények között nőhessenek fel, arra van szükség, hogy a valódi veszélyt jelentő problémáktól védjük meg őket. A most bejelentett népszavazás tömegeket mozgósít egy olyan kérdésben, amiben nincsen valódi szakmai vita, ezzel elveszi az erőforrást és a figyelmet a gyerekekre valódi veszélyt jelentő kérdésektől.” Ezek azok:
Nem először vagyunk tanúi a történelem során a társadalom egy-egy csoportja elleni gyűlöletkeltésnek és az érintettek kirekesztésének. Gyűlölni általában könnyebb, mint megismerni, elfogadni – gondolhatnánk. Pedig ez közel sincs így: a gyűlölet ugyanis nemcsak azt képes elpusztítani, aki ellen irányul, hanem azt is megmérgezi, aki magában táplálja. A hatása alól pedig azok sem tudják kivonni magukat, akik nem vesznek részt sem a gyűlöletkeltésben, sem a kirekesztésben. Ez nemzedékeken át súlyosan megnyomoríthat egész társadalmakat, hatásait a gyerekeink, unokáink is magukkal cipelik, akiket így megfoszt(hat)unk attól, hogy egy egészséges(ebb) társadalomban éljenek.
„Az előítéletek bemásznak a cigány gyerekek fejébe és átírják az ott lévő gondolatokat, álmokat. Ezek a gyerekek aztán a gyenge szakiskolát fogják választani, ahonnan a második évre a 70 százalékuk lemorzsolódik, és így a többségi társadalom kitermeli a szociális juttatásokon, közmunkán tengődő, valós, versenyképes készségekkel nem rendelkező emberek tömegeit.”
Az összes gyerekért. Mindért. Kivétel nélkül. Kivétel nélkül…
„A gyerekek a társadalom tagjai, itt élnek körülöttünk, hatnak rájuk a felnőttek ügyei, de az életet mintakövetéssel tanulják. A szülők, a családjuk, azok az emberek, akik a gyerek számára mintát és példát jelentenek, – a legerősebb hatás, ami befolyásolja őket.” Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember írása arról, ki hogyan hat a gyerekekre, és mit jelent a veszélyeztetés.