A dedikált világnap mint „feminista túlkapás”?

Hogy egyáltalán miért van szükség lánygyerekeknek szentelt világnapra? 

Akik számára fontos a gyerekek védelme és elkötelezettek a jogaik mellett, nem mérlegelnek a nemek tekintetében. Az olyan szervezetek, mint amilyen az UNICEF is, az október 11-i világnapot mégis kiemelten kezelik, és teszik ezt a nemek közti egyenlőség előmozdítása, a lánygyerekek és nők helyzetének javítása érdekében, mert ez – különböző területeken és módokon, de – még mindig elengedhetetlennek tűnik.

Hadd mutassak néhány árulkodó adatot

  • világszerte az öt–kilenc éves lányok harminc százalékkal, a tíz–tizennégy éves lányok ötven százalékkal több időt kénytelenek házimunkával tölteni, mint az azonos korú fiúk,
  • világviszonylatban a tizenöt–tizenkilenc éves serdülő lányok huszonkét százaléka nem foglalkoztatott és oktatásban/képzésben sem részesül, szemben az azonos korú fiúk tizenkét százalékával,
  • 2020-ban globálisan, a tíz–tizenkilenc éves serdülők körében rögzített új HIV-betegek hetvenhét százalékban lányok voltak,
  • a világon mintegy 650 millió lány és nő gyermekként kényszerült házasságot kötni, a 115 millió fiú mellett
  • szerte a világon legalább tizenhárom millió tizenöt–tizenkilenc éves – azaz minden huszadik – lány élte már meg, hogy erőszakkal szexre kényszerítették,
  • hozzávetőleg minden harmadik tizenöt–tizenkilenc éves lány kénytelen elszenvedni nemi szervének csonkítását abban a harminc országban, amelyekben ez a gyakorlat jelen van. 

A kulturális hagyományok és a társadalmi rétegződés szerint a kihívások, amelyekkel nők és lánygyermekek szembesülni kényszerülnek eltérőek.

Léteznek olyan aránytalanságok, mint amilyen a „rózsaszín- vagy pink adónak” is hívott járulék, azaz a nemi alapú árdiszkrimináció, amely engedi, hogy nőknek forgalmazott termékek drágábbak legyenek, mint a férfiaknak szántak. Jelenthetné ez „csak” a női borotvát és az intim higiéniát szolgáló termékeket is, de valójában világszerte minden, nőknek és lánygyermekeknek szánt árucikkre igaz: a lányoknak szánt játékokra, a női ruhákra, a szépségipar szolgáltatásaira, stb. Magyarországon ezek az eltérések kisebb arányúak, a nők keresete ugyanakkor releváns különbséget mutat.

A nemek közötti bérszakadék a nők és férfiak átlagos bruttó órabére közötti különbséget takarja, amelyet már az 1957-es Római Szerződés igyekezett orvosolni, mégis 2019-ben az EU-ban még mindig átlagosan 14,1 százalékos volt.

Magyarországon a keresetek nemi alapon jelentősen differenciáltak: a tavalyi évben a bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 429 500, a nők esetében 362 500 forint volt. A különbség 18 és fél százalékos.

A világ nem bővelkedik női politikusokban sem, bár sokan vélik úgy – egyebek között Ferenc pápa is –, hogy a nők alkalmasak vezetőnek és az olyan női erények mint az empátia, az érzékenység és az adminisztrációban való helytállás kétségbevonhatatlanul kellene, hogy kijelölje a nők helyét a politikai döntéshozásban. Jelenleg világszerte mégis mindössze tíz országot képvisel nő államfőként, és tizenhármat kormányfőként. A nemzeti kormányok minisztereinek csak huszonegy százaléka nő, és a kabinetekben csupán tizennégy országban érik el az ötven százalékos vagy annál magasabb rátát. 

 

Egy olyan korban, amikor a műszaki és tudományos készségek egyre fontosabbak, a STEM (tudomány, a technológia, a mérnöki tudomány és a matematika) tantárgyak és eszközök fokozott ismerete mindenki számára elengedhetetlen. Mégis, a közép- és magas jövedelmű országokban is a lányoknak mindössze tizennégy százaléka teljesít úgy a természettudományok és matematika terén, hogy reáltudományokban vagy mérnökként helyezkedhessen el majd el, szemben a fiúk huszonhat százalékával. A nők alulreprezentáltsága a technológiai szektorban jól megfigyelhető: jelenleg a világ STEM állásainak mindösszesen huszonhat százalékát töltik be nők

A nemek közötti egyenlőség és a nők státusza társadalmi és kulturális vonatkozásban egyaránt változatos képet mutat világszerte: bizonyos nehézségek a nyugati világban a legszegényebbeket érintik, a világ más területein a nők többsége számára problémák.

A korai gyermekkorban a lányok és a fiúk közötti nemi egyenlőtlenségek viszonylag láthatatlanok. A lánygyerekek születéskori túlélési rátája magasabb, a fejlődésük kiegyensúlyozottabb és éppen annyira vesznek részt óvodai oktatásban, mint a fiúgyermekek. 

Idővel, ahogy a gyermekek nőnek, a nemük általi korlátozottságuk is nő: míg a fiúk esetében leginkább a pénzkeresés vezet iskolai lemorzsolódáshoz, addig a lányok esetében sokkal több az oka az iskolából való kimaradásnak és ezek jól tükrözik a lányok sokszorosan függő helyzetét és sebezhetőségét.

Mire a gyerekek elérik a tízéves kort, a fiúknak több lehetőség áll rendelkezésükre az élet valamennyi területén, míg a lányok esélyei egyre csökkennek.

Az becslések szerint világszerte 129 millió lány nem jár iskolába – mely adat nem számol a koronavírus miatti iskolabezárások okozta kieséssel. Ez harminckét millió általános iskolás, harmincmillió alsó tagozatos és hatvanhét millió középiskolás lányt jelent.

Mindennek hátterében…

… a szegénység és a gyermekmunka

Források hiányában a több gyereket nevelő szegény háztartások igen gyakran döntenek úgy, hogy a lányok helyett inkább a fiúk oktatásába fektetnek, részben, mert sok helyen még mindig elfogadott nézet, hogy a fiúgyerek értékesebb, mint a lány, részben, mert a lányokra a kisebb testvérek nevelésében, illetve az otthoni háztartási munkában van szükség, részben pedig mert jobb befektetésnek is találják, ha a fiút iskoláztatják, lévén a nők foglalkoztatottsága a világ számos országában a kiszámíthatatlan és alacsony béreket nyújtó informális gazdaságra korlátozódik.

A nőket és lánygyerekeket sújtó valamennyi diszkriminációs jelenség egymásból ered és egymásra folytonosan vissza is hat:

a megfelelő minőségű oktatás hiánya és elérhetetlensége volt az origója annak az ördögi körnek, amelyben például a gyerekmunka is megszületik és újratermeli önmagát.

Az iskoláztatással járó költségeket fedezni nem tudó szegénység önmagában vezet a gyerekmunka gyakorlatához, hiszen a szegény családban élő, iskolába nem járó gyerek dolgozik. De az a gyerek, aki nem tesz szert megfelelő képzettségre, felnőttként is olyan munkák elvégzésére kényszerül, amelyek kevés jövedelemmel járnak, így ő maga és családja is sebezhetővé válik, az ő gyerekei később éppúgy munkára kényszerülnek, mint egykor ő maga.

Az ILO (az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete  a szerk.) adatai szerint világszerte mintegy 152 millióan érintettek a gyerekmunkában. Meglehetősen jellemző gyakorlat, hogy a lánygyermeket otthoni munkára kényszerítik, vagy más háztartásban kell cselédnek állniuk, ahogy az sem ritka, hogy szexuális kizsákmányolás céljából eladják őket. Éppen ezek a gyakorlatok a kizsákmányolás leginkább látens formái, amelyek ellen nehezebb felvenni a harcot.

… a biztonság hiánya

A krízisben – háborús zónákban és természeti katasztrófák sújtotta területeken – élő lányok és nők megpróbáltatásain túl, akik az életveszélyt nap mint nap kénytelenek tapasztalni, a biztonság hiánya máshol is akadályozza a lányokat abban, hogy részt vegyenek az oktatásban. Világszerte lányok millió vannak veszélynek kitéve az iskolában és az iskolába vezető úton is.

Azokba az iskolákba, ahol hiányzik az alapvető védelmet nyújtó infrastruktúra – olyan egészen egyszerű dolgok, mint a világítás vagy a kerítés – lánygyerekeket szerte a világon nem szívesen engedik szüleik.

Ahogy szintén tartanak az iskolába vezető veszélyes utaktól is:

a nemi erőszaktól és a szexuális zaklatástól való félelem sok millió lányt kényszerít az iskolától távol maradni.

A kamaszkori terhesség a legtöbbször erőszak és szexuális kizsákmányolás következménye. A várandós lányok igen gyakran kénytelenek megbélyegzéssel, sőt kirekesztéssel szembesülni; ez a teher szintén sokszor készteti őket korai iskolaelhagyásra. A biztonság érzetéhez sok lánynak elengedhetetlen, hogy női tanárok tanítsák. Viszont a világ számos országában a női tanárok száma szignifikánsan alacsonyabb, mint a férfi kollégáiké és számuk kevesebb vidéken, mint a városokban, mely aránytalanság szintén hozzájárul ahhoz, hogy a még az általános iskolát sem befejező lánygyermekek száma magas.

A képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ AHMET YARALI

… a korai házasság

A gyerekkori kényszerített házasság sokszor a szegénységben születik.

A világon számtalan család jut arra a következtetésre, hogy lányaik számára a házasság és anyaság előnyösebb perspektívát kínál a tanulásnál. A bizonytalan egzisztenciális környezetben a szülők gyakran azt gondolják, hogy a házasság kiút a nyomorból, illetve támogatják azért, hogy elkerüljék a megbélyegzést is, amit azon nők szenvednek el, akik házasság nélküli párkapcsolatban élnek vagy házasságon kívül esnek teherbe. Azok a lányok, akik fiatalon házasodnak, sokkal nagyobb valószínűséggel hagyják el az iskolát és vállalnak korán gyermeket. Fiatal koruk miatt, szüléskor nagyobb eséllyel lépnek fel komplikációk, amelyek mind a saját, mind a magzat egészségét befolyásolhatják, és alacsony iskolázottságuk hatással van az ő gyerekeik oktatására és egészségére: a tanult nők egészségesebbek, és egészségesebb gyermekeket nevelnek, mert képesek tudást szerezni, tájékozódni.

A gyerekként kötött házasság elszigeteli a lányokat családjuktól, barátaiktól, és kizárhatja őket a közösségi életből, mely folyamatok fizikálisan és pszichésen is megterhelők a gyerekekre nézve.

A koronavírus járvány ezen a helyzeten (is) rontott: a bezárt iskolák, az elszigeteltség és a növekvő szegénység a több évtizedes javuló tendencia után a gyermekházasságok növekedésével fenyeget. 

… a higiénia hiánya

A világ számos országában a tanintézmények rossz higiéniai ellátottsága – a fiúknak és lányoknak biztosított külön WC-k és a megfelelő vízforrás hiánya – is hozzájárul a lányok iskolaelhagyásához. A világ számtalan iskolájában nem biztosítottak a megfelelő higiénés körülmények a lány tanulók számára: a fejlődő világ országaiban lányok tömegei nem járnak iskolába mensturációjuk idején, és hozzávetőleg húsz százalékuk végleg kiesik az oktatási rendszerből. A menzesz tabusítása, a felvilágosítás, illetve a menstruációs szegénység, a megfelelő eszközök, termékek hiánya a serdülő lányok millióinak egészségi állapotát, jóllétét és oktatási lehetőségeit akadályozza. 

A nemek közötti egyenlőség ügye megosztó téma.

Vannak, akik úgy vélik, okafogyott már a küzdelem, mert a nők évszázadok alatt elérték a jogegyenlőséget. Mások szerint e törekvések valójában egy olyan egyenlősítő politikát jelentenek, amely az avítt szocializmust idézi meg – vagy éppen ellenkezőleg, valamiféle egy az egyben átvett nyugati importcikkről van szó, amely valójában nem tükrözi a nők mindennapos küzdelmeit. Megint mások pedig nem értik, hogy lehet egy kalap alatt tárgyalni a nyugati világ és a fejlődő országok kihívásait.

A nők problémái igen változatosak – ahogy ez a fentiekből reményeim szerint ki is derül –, de van valami, ami mindenhol jelen van tekintet nélkül kultúrára, gazdasági fejlettségre vagy társadalmi státuszra; ez:

a lánygyerektől elvárják, hogy vigyázzon kisebb testvéreire, az asszonytól, akivé felnő, pedig, hogy adjon, gondoskodjon és áldozatot hozzon. A lányok gyakran gondolják úgy, hogy csak akkor jók, ha másokat szolgálnak, és önző dolog saját szükségleteikre és vágyaikra összpontosítani" 

írta Angelina Jolie színész, ENSZ különmegbízott a tavalyi nőnap alkalmából. A világ jelentős részén a kisebb gyerekekről, illetve idős családtagokról való gondoskodás tényleg a nők-lányok feladata. 2018-ban 606 millió munkaképes korú nő úgy ítélte meg, hogy nem fér hozzá vagy nem keres munkát fizetetlen gondozási munka miatt, szemben a negyvenegy millió férfival.

 A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

A helyzet hazánkban sem ismeretlen: egy szintén 2018-as, kifejezetten a magyar nők helyzetének bemutatását szolgáló kutatás szerint a családtagok ápolása olyan strukturális probléma, amely Magyarországon a középkorú nőket érinti.

„A lányok érzékenysége, nyitottsága és gondoskodó, segítő ösztöne, olyan erények, amelyeket értékelni kell, de nem szabad visszaélni velük. Sokkal többet kell tennünk, hogy megóvjuk őket valamennyi társadalomban, és nem csak akkor, amikor súlyos jogsértések áldozatai, hanem olyan igazságtalanságokkal és attitűdökkel szemben is, amelyek sokszor észrevétlenek – folytatta Angelina Jolie az imént idézett írását.

Bízzunk benne, hogy eljön az az idő, amikor a nemek közti egyenlőség olyannyira magától értetődő lesz, hogy a lánygyerekeknek világnapot tartani tényleg okafogyottá válik.

Többfrontos küzdelem

Az UNICEF nagyon különböző módokon igyekszik tenni a nemek közti egyenlőség előmozdítása, a lányok és nők helyzetének javítása érdekében.

Segélyszervezetként egészségügyi csomagokat fejleszt és juttat el a világ olyan országaiba, ahol különböző okokból – mint amilyen a szélsőséges szegénység, illetve háború vagy természeti katasztrófa – a higiéniás és kifejezetten a női higiénés eszközök hozzáférése korlátozott. A szappant, víztisztító tablettát, illetve a menstruáció során használatos eszközöket, továbbá zseblámpát és sípot is tartalmazó csomag a fegyveres konfliktusok vagy természeti katasztrófák áldozatai számára nyújt eszközöket, ahol önmagában a biztonságos mellékhelyiség használata sem adottság.

Kormányközi, diplomáciai szervezetként a nemek közti egyenlőtlenség elleni küzdelmet olyan átfogó politikákba igyekszik ágyazni, amely az oktatást, a szociális védelmet, az igazságügyet egyaránt érintik és ennek jegyében fogadtat el stratégiákat.

Fejlesztéssel foglalkozó szervezetként pedig elsősorban az oktatás támogatásával küzd, a lánygyerekeket iskolába juttatva, illetve ott tartva, valamint oktatási központokat is finanszíroz, ahol a lányok, egyebek mellett, programozni tanulhatnak, és egyszersmind megérthetik, hogy valamennyi maszkulinnak tartott szakmában van, illetve lehet helyük.

Sokat költ továbbá innovációra is: az OKY menstruációs ciklust követő applikáció például, amelyet 400 lánygyerekekkel zajlott beszélgetés alapján fejlesztett a szervezet, játékos, érthető módon oktat és segíti a lányokat értelmezni, mi történik velük hónapról-hónapra.

Modla Zsuzsanna

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Hello World