Leálló kórházi osztályok, másfél órás autózás az ügyeletig – így látja a helyzetet a szakember
Mi lesz veled, magyar egészségügy?
A karácsony előtti napokban írta meg a 444.hu, hogy a minimumfeltételek hiánya miatt a Szent János Kórház 2024. november 30-ig nem tudja ellátni a II. kerületi kardiológiai betegeket. Akkor Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző azt írta, a kardiológiai osztály a honlapja szerint eredetileg 48 ággyal működött, ebből maradt 18. Az utóbbi napokban felgyorsultak az események, nemcsak a hivatkozott dokumentumok valódiságát erősítette meg a Szent János Kórház, de a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) több mint húsz olyan, úgynevezett kijelölő határozatot is közzétett, amelyek azt a célt szolgálják, hogy ha egy kórház nem tudja ellátni a feladatait, akkor kijelöli, mely intézmények veszik át a betegeket. Merre tartunk? Mózes Zsófi írása.
–
Január első hetében napvilágra került egy dokumentum, amelyből kiderült, hogy a gasztroenterológia, az endokrinológiai és az anyagcsere osztály, illetve a neurológia állt le, de stroke-ügyelet sem lesz a Szent János Kórházban. Ezt követően az intézmény megerősítette ugyan a dokumentum valódiságát, ám a kórház sajtóosztálya szerint a Kunetz Zsombor által nyilvánosságra hozott határozatok
„tartalmának értelmezése sajátos és téves, hangulatkeltésre alkalmasan rosszindulatú”.
Humánerőforrás-hiány miatt akadozik a kórházi ellátás
Ennek ellenére néhány nappal később 21 olyan határozatot töltött fel az oldalára az NNGYK, amelyek az ország különböző egészségügyi intézményeinek, különböző osztályainak a részleges, illetve teljes leállását jelentik be – hol konkrét dátumot (többnyire egy évet) megjelölve határidőként, hol azt közölve: visszavonásig érvényesek a határozatok.
A leállás mögött a hivatalos indoklás szerint jellemzően a humánerőforrás-hiány áll, ugyanis január 1-jétől megszüntették a bérnővéri rendszert, vagyis a munkaerő-közvetítő cégek által küldött bérnővérek alkalmazását az állami egészségügyben. Hogy ez a helyzet megoldódik-e a határozatokban feltüntetett időpontokig, az kérdéses, Kunetz Zsombor szerint azonban
„arra is játszanak, hogy azok, akik eddig vállalkozói formában dolgoztak a rendszerben – és most már nem dolgozhatnak így –, alkalmazotti státuszba lépjenek”.
Az egészségügyi szakértő szerint erre nincs remény, hiszen régóta köztudott, hogy január elsejétől nem lesz lehetőség bérrendszerben dolgozni, tehát ha akartak volna, már léptek volna az érintettek. „A másik lehetőség, hogy az államtitkárság visszatáncol – és szerintem vissza fog –, hiszen adott már olyan jellegű tájékoztatást az Orvosi Kamarának, amelyből erre következtethetünk” – véli Kunetz Zsombor.
A nem megfelelő ellátás nagy nehézségek elé állítja a betegeket
A Népszava a kórházi osztályok részleges, illetve teljes leállításáról kérdezte Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárt, aki a lapnak azt mondta, ideiglenes intézkedésről van szó, beteg ellátatlanul nem marad – ennek ellenére azonban a napokban közzétett lista alapján országszerte problémás az egészségügyi ellátás.
Azokat például, akiket a Zala megyei kézsebészet járóbeteg-ellátásán kezeltek volna, most Ajkára irányítják, ha pedig az egri betegeknek szemészeti ellátásra lenne szükségük, Debrecenig kell utazniuk.
„Egyrészt jelentősen kényelmetlenebb, sok esetben nehezebb a betegeknek hozzáférni az ellátáshoz, másrészt bizonyos esetekben a betegek állapotában negatív változást okoz a hosszabb várólista vagy a szükséges utaztatás”
– mondja Kunetz Zsombor, hiszen attól, hogy egy adott kórháznak több beteget kell ellátnia, orvosból, ápolóból és szakemberből nem lesz több az intézményben.
Akarva-akaratlanul is a magánegészségügy irányába terelődnek a betegek
A 2023-as évben összesen 113 kijelölő határozatot tett közzé az NNGYK, idén alig több mint egy hét alatt már ennek közel az ötödénél járunk.
„Egészen biztos, hogy újabb határozatokra lehet számítani, de az, hogy ezeket nyilvánosságra hozzák-e, kérdéses – mondja Kunetz Zsombor. – Vannak olyan határozatok most is, amikre visszahivatkozik egy-egy kijelölő határozat, ezeket azonban ennek ellenére nem lehet megtalálni. Én azt gondolom, hogy egész egyszerűen nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel, és hogy ez most tudatos, mert el akarták rejteni a jelen problémákat, vagy pedig egész egyszerűen ilyen a munkamorál, nem tudom megmondani. Az azonban biztos, hogy a kijelölő határozatok eddig nem voltak ennyire fontosak, ami számomra azt sugalmazza, hogy megbomlott az összhang az NNGYK és az államtitkárság között,
az NNGYK pedig így próbál betekintést adni abba, hogy összeomlott a rendszer.”
Időközben megjelent a hvg360 Álmos Péterrel, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökével készített interjúja, amelyben Álmos úgy nyilatkozik, hogy látható, az állam fokozatosan vonul ki a szociális ellátás, az egészségügy és oktatás területéről. „Ezek mind olyan területek, ahol politikai szempontból nincs gyors megtérülés, az ország távolabbi jövőjét illetően azonban meghatározók – mondta.
– A kormányzati terv ugyan nem nyilvános, de a lépésekből az rajzolódik ki, hogy a magyar egészségügyi ellátásban a magánellátóknak nemcsak kiegészítő, hanem nagyon is fontos szerepük lesz. […] Azt természetesen nem állítom, hogy az állami rendszerben nem lesz csípőműtét, csak, mondjuk, másfél évet kell rá várni. A magánban pedig jóval hamarabb sorra kerül, már akinek lesz arra pénze – mondta a kamara elnöke, majd hozzátette:
– Aki megteheti, tegyen félre az egészségügyi ellátására rendszeresen egy összeget. Ugyanúgy, ahogy nyugdíjra vagy a gyerekek oktatására, amit már szintén sokan az állami rendszeren kívül oldanak meg. Ez pedig nagyon aggasztó jelenség.”
Kiemelt kép: https://www.janoskorhaz.hu/
