–

„A gének töltik meg a fegyvert, de az életmód húzza meg a ravaszt”

Minden a sejtben kezdődik, ami az élet legkisebb egysége. Egy ember testében nagyjából 37.2 billió sejt van, ezek felelősek azért, ahogyan kinéz és működik a szervezetünk. Az emberi test szinte minden sejtjének magjában található DNS (kivéve a vörösvérsejteket, melyeknek nincs sejtmagjuk, így nincs bennük DNS, ezért vörösvértesteknek nevezik őket). A DNS-nek a gének azon részei, melyek a legfontosabbak a rák kialakulásának szempontjából: bár mindent még nem tudni róluk, világos, hogy ezek felelősek az emberi testet működtető fehérjék kódolásáért.

Az, hogy a génjeink miként hatnak az egészségünkre, ritkán teljesen egyértelmű, mivel ahogyan élünk és amilyen hatások érnek bennünket, hatással van arra, hogy a génjeink mikor, milyen mértékben hatnak a sejtjeinkben zajló anyagcsere-folyamatokra. A ráknak már a kialakulása is hihetetlenül bonyolult. Minden ember génállománya más (az egypetéjű ikrek kivételével), és az embereket érő hatások is eltérőek.

Ezek a hatások azt jelentik, hogy a sejtek, amikben az említett gének vannak, anyagcserét folytatnak a környezetükkel, abból nyernek tápanyagot a működésükhöz, így az, hogy milyen anyagok vannak a szervezetünkben, döntő lehet abból a szempontból, hogy bizonyos sejtek miként működnek.

Ez a hatás lehet pozitív, betegségmegelőző, és negatív, a betegséget (ez esetben a rákot) elősegítő hatású. 

Mit érdemes kerülni?

Sokszor látunk egymásnak ellentmondó kutatásokat arról, mi egészséges és mi nem, ami részben amiatt lehet, hogy – amint a fentiekből is kitűnik – minden emberi szervezet nagyon más, így a tudományos kutatásoknak aszerint lehetnek különböző eredményeik, hogy a vizsgálat alanyai milyen területről származnak, hogyan élnek stb… hiszen mindez hatással lehet arra, hogy a sejtjeik hogyan dolgoznak fel bizonyos tápanyagokat. 

Emellett a rák nagyon sokféle. Például az Amerikai Rákkutató Intézet szerint a tejtermékek általánosságban csökkentik a rák kialakulásának a kockázatát, de a prosztatarákét növelik. Viszont vannak mindennapi fogyasztási cikkek, melyekről már világos, hogy érdemes visszafogni vagy kerülni őket, mert mindenkinél rákkeltőek. Ilyenek a nagy mennyiségben fogyasztott alkoholos italok, a cigaretta (a passzív dohányzás is), a feldolgozott hústermékek. Rákkeltő a túlzott napozás és a szolárium is.

Mindenképpen említendő a növekvő mennyiségű bizonyíték arról, hogy bizonyos háztartási tisztítószerek hosszú távon az erős dohányzáshoz hasonló mértékben károsítják a tüdőt, rákkeltők lehetnek. Az Amerikai Tüdőszövetség javasolja a minél természetesebb tisztítószerek használatát, a címkéken feltüntetett illatosító és ingerlő hatású anyagokat tartalmazó szereket nem ajánlott megvenni, így a légfrissítőket sem ajánlják. Az ilyen szerek helyett például érdemes szódabikarbónával, szappannal vagy ecettel próbálkozni, sokszor ezek is megoldást kínálnak a tisztításhoz anélkül, hogy veszélyeztetnék az egészségünket. Emellett persze mindig törekedni kell rá, hogy nyitott ablaknál takarítsunk, és kicsi, zárt helyen kifejezetten kerülendő a vegyszerek használata. 

Az elhízás mint a rák kockázatát igen megemelő tényező kevésbé ismert, pedig legalább tizenhét gyakori ráktípus (köztük a mellrák és az igen agresszív hasnyálmirigyrák) kialakulásának esélyét komolyan növeli. 

Szokták mondani, hogy a pszichés stressz rákkeltő, ami bár meggyőzően hangzik, nincsenek rá egyértelmű bizonyítékok. A kutatók inkább azt mondják, a stressz olyan viselkedésformákhoz (túlevéshez, túlzott alkoholfogyasztáshoz, dohányzáshoz) vezethet, amik emelik a rák kialakulásának kockázatát, ezért a stresszkezelés (például sportolással, meditálással, kikapcsolódással) segíthet elkerülni a rákot. 

„Mert velünk senki sem húzatta le a bugyinkat egy darab csokiért” – Tetteink, amikért már sosem kérhetünk bocsánatot

WMN Ügy – 2020. november 23.

Mit lehet tenni? 

Röviden: nagyon sokat.

Már a normális kategóriába tartozó testsúly megtartása is jelentősen csökkenti számos gyakori rákfajta kialakulásának kockázatát. A zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag étrend szintén csökkenti a megbetegedések kialakulásának esélyét, de az alacsony gyümölcs-és zöldségfogyasztás éppen ellenkező hatású. Ugyanígy, a mozgásszegény életmód kimutathatóan kockázati tényezőt jelent, a rendszeres mozgás pedig segít elkerülni például a mellrákot, a tüdőrákot, a méhnyakrákot és a nyelőcsőrákot. 

Ki tehet ellene? 

Amiről a fentiekben volt szó, mind az elsődleges megelőzés fogalmához tartozik. Az elsődleges megelőzés azt segíthet elkerülni, hogy kialakuljon egy betegség (ez esetben a rák). Ebben az állam a nagy eséllyel rákbetegséghez vezető vírusok elleni oltásokkal (például a HPV elleni oltással) segít.

Emellett a legkézenfekvőbb a saját életmódunk alakítása, amiben számtalan módon játszhatnak szerepet törvények, például a dohány- és alkoholtermékek forgalmazásával kapcsolatos, illetve az élelmiszeripari és az élelmiszer-forgalmazási szabályozáson vagy egészségnevelésen keresztül.

Mivel az elhízás összetett társadalmi jelenség (erről már írtam ITT) és komoly kockázati tényezőt jelent, a rákmegelőzés ebből a szempontból rendszerszintű feladat (például a szabadidős sporttevékenységek anyagi segítésén keresztül). 

Az állam kulcsszerepe a másodlagos megelőzésben, vagyis a szűrővizsgálatokban van, amelyek életmentő eszközök. A méhnyakrák, a vastagbélrák és az emlőrák szűrésére vannak a hazai egészségügyi ellátórendszerben elérhető rendszeres szűrővizsgálatok – ha ezeket a betegségeket időben felismerik, az érintettek jó eséllyel meggyógyíthatók. 

Ahogy a szeretteinknek azt tanácsolnánk, hogy vegyenek részt szűrővizsgálatokban, és ha elváltozást tapasztalnak magukon, keressenek fel orvost, illetve általánosságban figyeljenek az egészségükre, úgy tegyük meg mindezt magunkért is. 

  

Rákbetegségen innen és túl

A világon egyre több a rákos megbetegedés, de mind kisebb eséllyel hal meg az, akit rákkal diagnosztizálnak, vagyis a legtöbb ráktípus hatékonyabban gyógyítható. 

Ha az ember általánosságban Magyarországról olvas számokat, szélsőséges képet kap. Hazánk sok remek jelenségben és bizonyos szomorú vonatkozásokban is élenjáró.

Számos versenysportban – kiemelkedő nemzetközi eredmények mellett – a hétköznapi magyar ember egészségi állapota messze alulmarad több olyan országhoz képest, ami közel sem tekinthető „sportnemzetnek”. Ezen az ellentmondáson talán érdemes lehet gondolkodni. 

Magyarország rák szempontjából kockázati tényezőt jelentő életmódbeli faktorokban, mint az elhízás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás, minden listán sajnos élen jár. 

Világos, hogy számtalan eszközzel lehet tenni azért, hogy javuljanak a különböző népegészségügyi mutatóink, de sokak számára nehéz érteni a helyzet tragikusságát, így ez évtizedek óta elmarad. A következőhöz hasonló adatok segíthetnek abban, hogy egyértelmű legyen, a cselekvés miért nem tűr(ne) halasztást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 183 tagországa közül Magyarországon halnak meg a harmadik legtöbben daganatos betegségekben, nálunk többen csak Örményországban és Mongóliában. Ez azt jelenti, hogy hazánkban több a daganatos haláleset, mint a világ legszegényebb országaiban, például Nigériában és Dél-Szudánban. Természetesen ez több okból lehet így, de a „helyezésünk” tragikusságának hangsúlyozásához fontos érteni, hogy milyen országok közül kerültünk erre a szomorú dobogóra. 

Végezetül: Magyarországon történik a legtöbb, népegészségügyi szempontból megelőzhető haláleset az egész Európai Unióban, így általánosságban a leghangsúlyosabb szerepe a fent taglalt elsődleges megelőzésnek lenne egyéni, és bizony rendszerszinten is…

Baló Sára

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images