–

Magyarországon több mint 23.000 fiatal él gyermekvédelmi szakellátásban 

A KSH adatai szerint – ennyi kiskorú és fiatal felnőtt élt tavaly nevelőszülőknél vagy gyermekotthonokban. A kiemelés oka általában valamilyen traumatikus élményhez köthető (például elhanyagolás, bántalmazás, szexuális abúzus), ami veszélyeztetné egy fiatal egészséges fejlődését. Jellemzően halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekről van szó, akiknek nincs annyi lehetősége felfedezni, megtapasztalni, mondhatni, átlagos gyermekkort élni, mint kortársaiknak.

Ezeknek a „kiszolgáltatott helyzetben lévő gyerekeknek van a legnagyobb szükségük segítségre. Az UNICEF azoknak segít, akik a legnagyobb bajban vannak” – meséli Szlankó Viola. Idehaza az UNICEF Magyarország több programot működtet, közülük a Kilátó Élményprogram kapcsolódik szervesen az előbb említett misszióhoz.

Egy viszonylag fiatal ötletről van szó

A program 2018 ősze óta hat magyarországi gyermekotthonban, Budapesten és több vidéki településen egyaránt foglalkozik gyermekvédelmi gondoskodásban élőkkel, szervez nekik színes programokat, többek között kulturális és sporteseményekre juttatja el őket. Teszi ezt azért, hogy a pozitív impulzusok mellett a résztvevő gyerekek belekóstolhassanak a „kinti” világ dolgaiba, vagyis olyan tapasztalatokra, képességekre tegyenek szert, amelyekből aztán tudnak építkezni, hogy a későbbi kihívásokkal szemben ellenállóbbak legyenek. 

A traumákat fel kell dolgozni

„A Kilátó olyan élményeket biztosít, amelyek elérhetetlenek lennének számukra, így kicsit kiláthatnak a traumáikból és a hétköznapjaikból is” – magyarázza Szlankó Viola.

Az intézményeken kívüli élményprogramok mellett az egyéni és kiscsoportos traumafókuszú támogatás során a gyerekek szert tehetnek különböző megküzdési stratégiákra is.

Már önmagában az nagy megrázkódtatás számukra, hogy kiemelték őket családjukból, és a gyermekotthonok keretei között kell élniük, a foglalkozásokon így bőven van mit feldolgozniuk. 

A program során szakképzett mentorok, általában pszichológusok és szociális munkások dolgoznak velük, akik értik a hátterüket, beszélik a nyelvüket. Biztonságot ad ezeknek a sérülékeny gyerekeknek, hogy az intézmény munkatársain kívül is tudnak kapcsolódni valakihez.

A Kilátó egyébként a gyerekek mellett az otthonokban dolgozó gyermekvédelmi szakemberekkel is kiemelten foglalkozik. Képzésben részesülnek, munkájukhoz sokféle szakmai támogatást kapnak, szupervíziós foglalkozásokat ajánl számukra a szervezet.

Élmények mindenek felett

A program másik fele az élménypedagógia módszerén alapul. A kulturális hatások mellett pályaorientációs beszélgetéseken vesznek részt a fiatalok, de focimeccsen is szurkoltak már, és az öttusa világbajnokságon is kaptak adrenalinfröccsöt.

Van úgy, hogy a nap végén az a legpozitívabb a sok jó dolog közül, hogy számított a véleményük. Nem csoda, hogy amikor egy áruházlánc kulisszáiba leshettek be a fiatalok, napokkal utána is a hatása alatt voltak: megfigyelhették a dolgozókat munka közben, végigkísérhettek döntési helyzeteket, és még a termékfejlesztésbe is belekóstolhattak. Ebédidőben pedig átélhették azt a hétköznapinak tűnő, ám nagyon sokat jelentő gesztust, hogy valaki figyelmes volt velük, az ott dolgozók ugyanis megvendégelték őket. Labancz Dániel azt mondja, ez nagyon sokat adott az önértékelésük fejlődéséhez.

Amikor egy hús-vér ember életének és karrierjének viszontagságairól mesélt, abból megértettek valamit a gyerekek. Az meg, hogy Szabi a pék volt ez a mesélő, csak mazsola a kalácsban, mivel a kalácssütés fortélyait is elsajátíthatták, és a bölcsesség mellett az általuk készített finomságot is hazavihették társaiknak.

Képzeljetek el két tucat fiatalt, akik egy este a legszebb ruhájukba bújtak, hogy megnézzenek egy koncertszínházi darabot Szabó-Kimmel Tamás tolmácsolásában, amihez sajnos többségük mélyen tud kapcsolódni, ugyanis a függőség arcait mutatta be. Az előadást aztán drámapedagógiai foglalkozáson dolgozták fel a színésszel együtt, ami már önmagában is emlékezetes élmény marad, és a következő mentorcsoporton is ezt a témát járták körbe. „Döbbenetes volt, ahogy megnyíltak a gyerekek, és meséltek saját drogokkal kapcsolatos élményeikről” – idézi fel a pszichológus.

A mentorok minden folyamatban részt vesznek a kitalálástól kezdve a megvalósuláson át a tudatosításig. Annak érdekében, hogy egy élmény ne csak „lógjon a levegőben”, hanem beépülhessen a gyerekek életébe, személyiségébe elengedhetetlen, hogy előtte felkészítsék őket arra, ami történni fog velük, a végén pedig kibeszélhessék a történteket. 

Előkészítés – megtapasztalás – feldolgozás – ez a szentháromság a kulcsa a programnak, egyik lépés sem hiányozhat, különben inkább negatív hatást érnek el. 

Szlankó Viola szerint általánosságban érvényes, hogy manapság az élménypedagógiai és -terápiás módszerekkel lehet legjobban tanítani és fejleszteni. Ez az, ami a gyerekeket képes behúzni – a frontális módszereknek egyszer s mindenkorra véget kellene vetni, mondja a szakember. 

A karantén szó szerint értendő

Talán csak egyetlen hátránya akad az élményalapú programnak: többnyire személyes jelenlétet igényel. A karantén a Kilátót is megnehezítette, de a lelkes csapat igyekezett kihozni a maximumot a helyzetből. 

A gyermekotthonokban élő gyerekek számára sokszorosan megterhelő volt ez az időszak, rájuk szó szerinti kijárási tilalom vonatkozott. Szakemberek szerint a bezártság eleve növeli az erőszakos cselekmények és a mentális betegségek tüneteinek előfordulását, nem beszélve arról, hogy az eszközhiány miatt a tanulásban is lemaradtak a gyerekek, így nem volt kérdés, a programnak működnie kellett tovább. Az élményeket, amennyire lehetett, online formára alakították, például egy-egy, a gyerekek által választott híresség bejelentkezett hozzájuk élőben, vagy videón üzent nekik. A lehetőségekhez mérten a mentorcsoportok is virtuálisan működtek, a nevelők pedig kaptak egy játéktárat tele érdekes feladatokkal, sportjátékokkal, kvízekkel és egy izgalmas filmlistát kérdésekkel, hogy mindig legyen mit csinálni.

A nyár beköszöntével a gyerekek végre kiszabadulhattak, és egy erdei expedíciós táborban éltek át mindenféle izgalmakat. Kint töltöttek egy éjszakát az erdőben, ahol éjszakai menedéket építettek maguknak, ezzel bizonyítva rátermettségüket, megélhették, hogy tudnak csapatban dolgozni, és önállósodtak, ugyanis maguknak főzték a vacsorát. A fiatalok és a kísérők egyaránt imádták ezt a pár napot. Labancz Dániel hozzáteszi, hogy „a kihívás után a legidősebb srác azt mondta, már érti, milyen nehéz a nevelőknek. Megértette, mi az, hogy felelősség.”

Deli Csenge