„A szeretet az szeretet. Ez ennyire egyszerű!” – A magyarországi Pride története

–

Voltak azért előzmények

Huszonhét évvel ezelőtt, 1992-ben szervezte az ELTE Meleg Akciócsapata, a Homeros Egyesület, a Lambda Budapesti Baráti Társaság, a Mások szerkesztősége, a Miskolci Homeros és a Vándor Mások a Pink Pikniket. Már az is nagy szónak számított, hogy nyilvánosan összegyűlhetett háromszáz ember a Hármashatár-hegyen, rózsaszín papír háromszögek mutatták az odavezető utat. Volt élő zene, anonim HIV-szűrés, és „terülj, terülj, takarókám”, mert persze asztal az még nem lehetett.

1993, Toldi mozi

A Pink Pikniket még párszor megismételték, de 1993-ban már az első meleg tematikájú filmfesztivál is létrejöhetett a Toldi moziban. Volt konferencia az AIDS-ről, és a filmek nyomán sokan csak ekkor szembesültek azzal, hogy „mások is mások”, méghozzá a világ minden részén. Alig lehetett jegyet szerezni a vetítésekre.

1997, Hunnia mozi

Négy évvel később jött a következő melegfilm-fesztivál a Hunniában, és ekkor volt az az ominózus eset is, amit fentebb már elmeséltem. Szilágyi Szilvia Sisso, a Magyar Narancs újságírója, aki a Tűsarok.org egyik alapítója is volt, úgy jellemezte az első Pride-ot, mint „a rendszerváltás utáni legvidámabb demonstráció és a leggyorsabb futóhomok”. Kétségtelenül rövid volt és vidám.

1998, bekapcsolódott a CEU

A Magyar meleg- és leszbikusfilm- és kulturális fesztivál négy napig tartott huszonegy évvel ezelőtt, és befogadta a CEU. Ettől kezdve a filmfesztivál egyik programpontja lett a vonulás is. Körülbelül hatszáz ember reszkírozta meg, hogy kinevessék, ujjal mutogassanak rá, illetve „Buzi, go home!” feliratú táblákkal várják őket az először megjelenő ellentüntetők.

1999, CEU

A  CEU-n kívül a Fővárosi Önkormányzat is támogatta a négynapos fesztivált, a Pride-ot Pető Iván nyitotta meg. A fő témát kormánynak a melegeket teljes mértékben kirekesztő családpolitikai intézkedései adták, de szerencsére a beterjesztés hamarosan lekerült a napirendről.

Végre arról is szó esett, hogy jó volna az iskolai szexuális felvilágosítás során beszélgetni a gyerekekkel a másságról is. Megjelent az első internetes platform.

A fesztivál során volt képzőművészeti kiállítás, autóbuszos városnézés, rendeztek Cinetripet a Rác fürdőben. A nyitóbuli az Angyal Bárban, a záróbuli a Capellában zajlott. A bemutatott filmek között volt A pap című alapmű, az Otthonom, Idaho, a Harvey Milk kora című dokumentumfilm vagy a Függőkert. A fesztivál ideje alatt a CEU-n a melegséggel kapcsolatos hazai és külföldi szakkönyveket, albumokat és szépirodalmi kiadványokat lehetett vásárolni. A felvonulók létszáma hasonló volt az előző évihez.

2000, Trafó

A fesztivál jelszava ebben az évben: „Vedd le az álarcot!” Rajk László nyitotta meg az eseményt. Július 1-jén, szombaton volt a meleg büszkeség napi felvonulás. Itt már több mint ezren vonultak fel, és a záróbulin fellépett a Pa-Dö-Dö.

2001, Kultiplex

Ez volt az első olyan felvonulás, amelynek a Szivárvány Misszió Alapítvány lehetett a hivatalos programrendezője. Tamás Gáspár Miklós nyitotta meg a rendezvényt. A menet a Felvonulási tér Műcsarnok mögötti részéről indult. A Pride-ot Alan Reiff, az Interpride elnöke és a World Pride Bizottság társelnöke nyitotta meg, aki például a New York-i, másfél milliós felvonulás rendezésében is részt vett.

A szélsőjobbos szövetségek vagy például a Pofosz kérte a Hősök terét is érintő rendezvény betiltását. A Magyar Katolikus Püspöki Kar és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa is csatlakozott a kéréshez. De hiába.

2002, Gutenberg Művelődési Otthon

Demszky Gábor, Budapest akkori főpolgármestere nyitotta meg a rendezvényt. A felvonulás a Tabánban ért véget, és a Felvonulási térről indult. Demszky sokat idézett szavai ma is érvényesek: „Én Bibót követve azt mondom, hogy polgár az, aki nem fél. Önök, barátaim, nem félnek. Önöket ezért a bátorságuk teszi polgárrá. Bátor, tettre kész polgárok nélkül pedig még soha nem fejlődött ez a város. Nem önöknek van szüksége arra, hogy a város befogadja önöket, a városnak van szüksége önökre.”

Ugyanekkor a Fiumei úti sírkertben felavatták Kertbeny Károly költő, műfordító, a homoszexuális szó megalkotója tiszteletére a melegemlékművet, amit a felvonulás napján minden évben megkoszorúznak az LMBTQ-szervezetek.

A felvonulást Gusztos Péter nyitotta meg. Már több mint kétezren vonultak, a menet újra a Tabánban ért véget. A Millennium Szalonban Rainbow Party zárta az eseményt.

2003, Művész mozi 

Joke Swiebel holland EP-képviselőnő nyitotta meg a Pride-eseményeket. Újra a Felvonulási tér–Tabán volt a menet útja.

Több nemzetközi beszéd is elhangzott, a német és a svéd zöldek is képviseltették magukat, valamint a hamburgi parlament alelnöke is beszélt. Először a magyar Pride-ok történetében, több teherautó tette látványossá a vonulást.

2004, Művész mozi 

Dr. Tabajdi Csaba EP-képviselő nyitotta meg a négynapos ünnepet, a vonulás a szokásos útvonalon zajlott, illetve a rendőrség az Erzsébet helyett a Lánchidat biztosította. Nagyjából kétezer érintett és szimpatizáns vonult fel, és a vonulást egy transznemű aktivista nyitotta meg, aki arról beszélt, mennyire fontos volna, hogy mindenféle kisebbségre figyelmet áldozzunk.

Az ellentüntetők is aktivizálták magukat: egy homofób követ dobott a menetelők felé.

Ezen kívül Bégány Attila, aki az V. kerületben volt MDF-es képviselő, „gyermekvédelemre” hivatkozva a Deák téren demonstrált mintegy huszadmagával. Tomcat, aki „hivatásos provokátornak” nevezte magát, „ÉN NEM” feliratú táblájával gyalogolt a menet mellett.

2005, Művész mozi

Az ünnepet Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter nyitotta meg (ekkor még volt ilyen is itthon). Tettéért a Jobbik lemondásra szólította föl. A megszokott útvonalon haladt a menet. Tomcat a Lánchíd tetejére szerelt távirányítású tojásbombával szerette volna elárasztani a vonulókat, de a szerkezet szerencsére nem működött.

2006, Művész mozi

Ungár Klára nyitotta meg a négynapos eseményt. A Felvonulási térről a Fővám téren át a Buddha Beachig haladt a menet. A házasság egyenlősége volt a fő téma, és ebben az évben egy „Infofaluban” szinte az összes LMBTQ-szervezet képviseltette magát.

2007, Művész mozi

Szetey Gábor, a kormány személyügyi államtitkára nyitotta meg az eseményt, aki beszédében coming outolt. „Szetey Gábor vagyok. A Magyar Köztársaság kormányának személyügyi államtitkára. Hiszek Istenben, a szeretetben, a szabadságban és az egyenlőségben. Magyar vagyok és európai. Közgazdász, személyügyi vezető. Társ, barát, néha ellenfél… És meleg… Mint ti. Mint még sok százezren ebben az országban, akik – remélem – meghallják ezeket a mondatokat.”

A Felvonulási térről a Buddha Beachig vezetett a felvonulás. Sok liberális politikus részt vett a megnyitón. Viszont a felvonuláson rengeteg atrocitás történt. Szélsőjobboldali csoportok a nyílt utcán vertek meg leszbikusokat és melegeket.

2008, Művész mozi

Lévai Katalin EP-képviselő nyitotta meg a négynapos ünnepet, amely a Himnusszal kezdődött. Most az Erzsébet térről indult a menet, és a Felvonulási téren ért véget. Ebben az évben Meleg Méltóság Menet lett a hivatalos neve a vonulásnak, és telt házzal folytak a vetítések a Művészben. A Himnusz azért is fontos volt, hogy valamiképp reagáljon a közösség azokra a szélsőséges támadásokra, amelyek kisajátító nemzetértelmezéssel rekesztették volna ki őket.

Itt már sokkal szervezettebb volt az ellentüntetés, több meleg-szórakozóhelyre Molotov-koktélokat dobtak. A menetet tojásokkal dobálták, petárdákat robbantottak a felvonulókra, és néhány kő is repült feléjük.

A kordonon túl folyamatosan szidalmazták a vonulókat büdös savval is támadó ellentüntetők.

A Felvonulási téren végül sokan beszorultak, és rendőri biztosítással terelték őket a kisföldalattihoz, ami csak a Bajcsy-Zsilinszky úton állt meg, az esemény így ünnep nélkül ért véget. A civil kezdeményezések közös jelszava lett ebben az évben: „Elég volt a kisebbségek elleni erőszakból!”

2009, Művész mozi
Nádasdy Ádám író, nyelvész, egyetemi tanár nyitotta meg az eseményt, amely több mint egy hétig tartott. A Hősök teréről indult a menet, és az Erzsébet térig tartott. Ekkor nevezték először Budapest Pride-nak.

Whoopi Goldberg videóüzenetben köszöntötte a fesztivált. „Nem mindenki ünnepli a meleg büszkeség napját. Nem mindenki ért egyet a melegfelvonulással, mégis minden magyar állampolgárnak, aki kiáll az emberek demokratikus jogai mellett, el kell ismernie: bár az emberek lehetnek egymástól eltérő véleményen, mégis az embertársainkkal szembeni erőszak nem helyes. Helytelen.”

Az előző évi komoly atrocitások miatt a rendőrség kordonokkal zárva védte a mintegy háromezer felvonulót.

2010, Művész mozi és sok más helyszín

Az egy hétig tartó ünnepet Györgyi Anna színésznő nyitotta meg, az Andrássy úttól a Kossuth térig tartott a menet. A 15. Pride-fesztivál még a korábbiaknál is gazdagabb kulturális programot ajánlott, és mind nagyobb közösséget szólított meg. Botrány kivételesen nem volt.

2011, Művész mozi és sok más helyszín

Némedi Mari színésznő nyitotta meg az egyhetes fesztivált, a menet szintén az előző évi útvonalon haladt, az Andrássy úttól a Kossuth térig. Sophie in ’t Veld, az Európai Parlament LMBT-jogokkal foglalkozó csoportjának egyik alelnöke beszélt a melegfelvonuláson, majd Göncz Kinga és Hajós András. A jelszó ez volt: „Budapest. Pride. Szabad.”

2012, Odeon, KINO és egyéb helyszínek

Majtényi László nyitotta meg a szintén egy hétig tartó eseményt, a felvonulás most az Andrássy útról indult, és az Alkotmány utcában ért véget.

ITT egy nagyon hangulatos felhívás a részvételre.

2013, Bálint Ház, Hátsó Kapu és egyéb helyszínek

Bán Zsófia író, irodalomtörténész nyitotta meg az eseményt, ekkor már nyolcezer ember részt vett rajta. Elég sokan voltak ahhoz képest, hogy néhány évvel azelőtt még csak pár százan merték vállalni a másságukat. Az Andrássy úttól az Olimpia Parkig tartott a menet. Több mint hetven meleg tematikájú filmet nézhettek meg az érdeklődők, vidékről is sokan érkeztek, méghozzá szervezett formában. Beszédet mondott: Ulrike Lunacek, az Európai Zöld Párt leszbikus képviselője, Jónás Marianna roma emberi jogi aktivista, Schilling Árpád rendező, Robert Biedroń lengyel meleg parlamenti képviselő és Hanzli Péter, a Budapest Pride egyik szóvivője.

A piknik házigazdája pedig a nálunk is rendszeresen publikáló Steiner Kristóf volt.

A Budapest Pride LMBTQ Filmfesztivál a hagyományoktól eltérően októberben valósult meg. Adele Eisenstein, amerikai független író, kurátor, szerkesztő és fordító nyitotta meg.

2014, Bálint Ház és egyéb helyszínek

Lakner Zoltán nyitotta meg a több mint egy hétig tartó eseménysorozatot, a felvonulás az Alkotmány utcából indult, és a Városligetben ért véget. A mottója pedig ez volt: „Budapest Pride 365: Most és mindennap”. Tizenötezer ember vett részt a felvonuláson! A kordon most is ott volt, de kétszáz önkéntes menetkísérő segítette az eseményt annak reményében, hogy legközelebb nem kell kordonok közé szorulni.

2015, Kolor, Hátsó Kapu

A filmfesztivál januárban volt, közel harminc filmmel, abszolút telt házzal.

Júliusban pedig a Budapest Pride Fesztivál és felvonulás. „Húsz esztendőnk hatalom!” Ez volt a fesztivál József Attilától parafrazeált jelszava.

Alföldi Róbert nyitotta meg a fesztivált, utána beszélt főszerkesztőnk, D. Tóth Kriszta, valamint Fullajtár Andrea is a Margit-szigeten lévő Holdudvarban.

Kriszta kiemelt gondolatát idézem:

„Ez az egész itt semmi másról nem szól, mint az emberi jogokról. Arról, hogy a szeretet az szeretet. Ez ennyire egyszerű.”
Húszezer ember vonult a menetben!

ITT látható a megnyitó.

A tíznapos fesztiválon több mint 60 program volt.

A felvonulás fő jelszava: „A hatalom szeretetét váltsa fel a szeretet hatalma, mely szeretet elfogadó, támogató és emberekből közösségeket formál.”

2016, Art+ Cinema és Bálint Ház

Szintén januárban adott otthont több helyszín a filmfesztiválnak, amelyen több mint harminc filmet nézett végig mintegy kétezer résztvevő.

A tíz napig tartó huszonegyedik Pride fesztivál helyszíne többek közt az Auróra és a Stúdió K volt, Kiss Tibor Noé nyitotta meg. Az Andrássy úttól a Kossuth térig tartott a menet, amelyen húszezer ember vett részt, és harmincegy nagykövetség csatlakozott hozzá. A fesztivál mottója: „Velünk teljes!”

Kiss Tibor Noé mellett Nagy Szilvia, Molnár Adrienn és Steiner Kristóf is beszélt, a hatvan programon több mint ötezren vettek részt.

A menetben a Budapest Pride-ot támogató futballisták csoportja is részt vett, ők a sportban tapasztalható homofóbia és az elnyomás ellen demonstráltak.

2017, Átrium, Auróra és egyéb helyszínek

Székely Kriszta nyitotta meg a tíz napig tartó eseményeket, a felvonuláson huszonkétezer ember vett részt, és harminchat nagykövetség támogatta. A mottója: „Szabad-e vagy?” Székely Krisztán kívül Parti Nagy Lajos is beszélt, valamint Vay Blanka újságíró, transznemű aktivista, az LMP, a Greenpeace és az AVM korábbi tagja, Hegedűs Martin Alex, a Pécsi LMBTQ Közösségért csoport (PeMeL) tagja, melegjogi aktivista és dragqueen-előadó, és Nagy Szilvia, a Budapest Pride elnöke. Az est házigazdája Bánfalvi Eszter volt.

Ötvenhárom program zajlott a tíz nap alatt, ezeken több mint kétezer ember vett részt.

2017, Szabadon

A rendőrséggel való hosszas egyeztetés, és kilenc év kordonok között történő vonulás után végre kordonok és mindenfajta atrocitás nélkül zajlott a felvonulás. Több mint húszezer ember menetelt szabadon a városban. A menethez útközben is lehetett csatlakozni, az ellentüntetőket pedig a rendőrség megakadályozta abban, hogy bántalmazhassák a vonulókat. Schilling Árpád és Gyémánt Ágnes mondott beszédet. Antonia Vai és zenekara mellett Kemény Zsófi is fellépett, és Steiner Kristóf moderált. Harminchat nagykövetség állt ki az esemény mellett, és a WMN stábjának egy része is megjelent:

2018, Auróra, Dürlin, Budapest

Az egy hónapig tartó eseménysorozatot Árvai Péter, a Prezi és a Nyitottak vagyunk alapítója nyitotta meg.
A Városligeti fasortól a Kossuth térig vonult a menet, harmincöt nagykövetség és tizennyolcezer ember csatlakozott hozzá, a mottója pedig ez volt: „Merj nagyot álmodni!”

Százhat program zajlott országszerte, már Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged is részt vett az eseményeken.

Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró, Horváth Noé, az Amnesty International aktivistája és Nagy Szilvia, a Szivárvány Misszió alapítványának elnöke beszélt. Karafiáth Orsolya költő, író volt a moderátor. Niedermüller Péter EP-képviselő videóüzenetben, Székely László ombudsman pedig levélben köszöntötte a fesztivált, amelynek rendezvényein mintegy hétezer-kétszáz ember vett részt.

Idén pedig az az újdonság, hogy száz cégvezető is kiállt a melegek jogaiért.

Ma délután háromkor a Kossuth téren kezdődik a Budapest Pride Felvonulás, minden részletet megtalálsz ITT.

Both Gabi

Korábban is sokat írtunk a témáról, ITT megnézheted régebbi cikkeinket.

Források: ITT és ITT

A kiemelt kép a 2015-ös felvonuláson készült – Forrás: Wikipédia/Nerdyko