Keresés

Dömsödi Renátát az utóbbi időben leginkább táncoló zebraként ismerhette meg a budapesti közönség. A kétszeres magyar profi női ökölvívó bajnok, kétszeres harmatsúlyú világbajnok terápiás bokszedzéseket tart azoknak, akik kieresztenék a gőzt, illetve Parkinson-kórban szenvedőknek, de legfőképp: azon dolgozik, hogy megváltoztassa a rendszert úgy, hogy mindannyian jól érezhessük benne magunkat, kivétel nélkül.

A 15. alkotmánymódosítás sokkja után újabb, a civil- és sajtószabadságot fenyegető törvényjavaslat borzolja a kedélyeket. A közbeszédben „ellehetetlenítési törvényként” ismert tervezet Móra Veronika szerint „a betetőzése egy több mint tíz éve tartó folyamatnak”. Az Ökotárs Alapítvány igazgatója úgy látja, az egész célja, hogy befeketítse azokat, akik nem értenek egyet a kormány politikájával.

„Az eltakarítási törvénytervezet nyilvánosságra hozatalának napján a Pride-nál (Szivárvány Misszió Alapítványnál) betöltött felügyelőbizottsági tagságomról lemondtam. Ebben a cikkben összefoglalom, miért döntöttem így.”

Éjfél előtt nyújtották be azt az új törvényjavaslatot, miszerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy véli, hogy egy külföldről támogatott szervezet veszélyezteti hazánk szuverenitását, akkor javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékre a szervezetet. A listázott szervezetek az irgalmatlan mértékű pénzbüntetés mellett házkutatásra is számíthatnak. Laczó Adrienn ügyvéd, lemondott bíró szerint „nincsenek szavak arra, milyen mértékű jogtiprásról van szó.”

30 éves a Budapest Pride – az ezen apropóból kiadott antológiájuk viszont nem 30 év történeteit öleli fel. Az Anyaföld íze a számban című kötetben kortárs hangok szólalnak meg, de az emberiség történetével egyidős élményekről számolnak be. Identitáskeresésről, szerelemről, döntésről, közösségről – olyan témákról, amelyek noha mindannyiunkat érintenek, mégis, a társadalom egy adott rétege számára nagyobb kihívást jelentenek, mint másoknak.

A gyerekvédelemre hivatkozva titlják be a Pride-ot, de az LMBTQ-gyerekek jogaival ki törődik? Őket ki védi meg? 8 fontos gondolat videóriportunkból, amelyben szülők beszélnek arról, milyen ma az LMBTQ-közösséghez tartozó kamaszt nevelni Magyarországon.

Hatályba lépésének évében, már 2012-ben 3 alkalommal módosították a „gránitszilárdságú” Alaptörvényt – azóta pedig egy tucatszor. A hajléktalanság betiltásától a vármegyéken át a család fogalmának leszűkítéséig: merítkezz meg velünk az egyre képtelenebbé váló jogforrásban!