Kicsi, láthatatlan, és évente egy kisvárosnyi magyar hal bele – Mi az?

–

Január 22-én a Nemzeti Népegészségügyi Központ arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország nagy részén a magas szállópor-koncentráció miatt a levegő egészségtelen. Különösen érintett Miskolc, Putnok és Salgótarján, valamint Szombathely.  „Emellett – a levegőhigiénés index alapján – további 19 településen kifogásolt a levegő minősége. Ezek: Budapest, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Győr, Hernádszurdok, Kazincbarcika, Nyíregyháza, Oszlár, Sajószentpéter, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tatabánya, Tököl, Vác, Várpalota” – írta az Index. 

Nem meglepő az eredmény: a hideg beálltával beindul a fűtési szezon, és „hála” a vegyes tüzelésű kazánoknak és egyéb fűtő alkalmatosságoknak, sokan mindent a tűzre vetnek – ki kényelemből, ki meg azért, mert nincs pénze rendes tüzelőre. 

Ebből kifolyólag az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2018-as jelentése szerint 12 800 ember hal meg idő előtt Magyarországon a magas szállópor-koncentráció miatt.

Az egészségre gyakorolt káros hatások között szerepel az allergia, a légúti elváltozás és a szív- és érrendszeri tünetek is, de a toxikus anyagokon kívül a porrészecskék vírusokat, baktériumokat és gombákat is segítenek bejuttatni a szervezetbe. Nem titok, hogy a csecsemők, az idősek, illetve a dohányosok (aktív és passzív egyaránt) vannak kitéve leginkább a veszélynek, illetve azok, akik amúgy is légzőszervi megbetegedésben szenvednek.

A vizsgálatok szerint Európában átlagosan 8,6 hónappal csökken az emberélet a szálló por miatt, persze országonként eltérő mértékben. A finneknél mindez csak három hónap, de Belgiumban már tizenhárom. A belőle fakadó megbetegedések miatt évente 40 milliárd dollár kár éri az országot. Persze kit érdekel a GDP, ha mi magunk vagyunk elszenvedői a pornak? 

Mennyi az annyi?

A jogszabályok rögzítik, hogy a PM10-részecskék évente legfeljebb 35 napon át léphetik túl az egészségügyi határértéket, mely jelenleg 50 mikrogramm/köbméter. Ehhez képest Budapesten évente 60–180 napon át jelentek meg nagyobb mennyiségben az elmúlt években. 

Pilis kapuja, „a főváros tüdeje”

Pomázt a Pilis kapujának nevezik, mely előrevetíti, hogy itt aztán olyan hegyi levegő van, mint egy alpesi hüttében. A pomáziak ezt nem így látják, de nagyobb baj, hogy a Levegő Munkacsoport sem, amely itt vizsgálta a légszennyezettség mértékét. 

Viszonyítási alapnak jó tudni, hogy tiszta időben, hidegfrontok után 1500 részecske/1 köbcenti a szennyezettség a Normafánál, ugyanez a Városligetben 5000 körül alakul (vagyis majdnem négyszerese). Ha nagyobb a füst, akkor a Normafánál 5000, a Városligetben pedig 15 000 részecske fordul meg egy kockacukornyi levegőben. 

Ehhez képest Pomázon, a hegytetőn 4600 részecske értéket mértek, majd lejjebb haladva, 15 000 fölé emelkedett. Egyes helyeken az 50 000 részecskét is elérte. Ebből a munkacsoport azt szűrte le, hogy az „az agglomerációs településeken akár szennyezettebb is lehet a levegő, mint Budapest belvárosában, még ha időszakosan is” – köszönhetően a nem megfelelő fűtőanyagoknak. 

Kérdés, hogy a sajnálkozáson kívül mit lehet tenni?

Ha Budapest belvárosában élsz, maximum az autó mellőzése csökkentheti a szállópor-koncentráció szintjét, válaszd helyette a közösségi közlekedést, a villanyautózást vagy a bringát. Jó, ebben az időben utóbbi nem igazi alternatíva, ezt belátom. 

Ha viszont kertes házak övezetében élsz, és azt látod, hogy a szomszéd kéményén sűrű fekete füst ömlik ki, és marja az orrod a bűz, akkor be lehet hozzá kopogni, és elmondani, hogy ez nemcsak a többiekre, hanem saját magára is igen veszélyes lehet.

Sajnos sokan nem azért fűtenek azzal, amit találnak, mert gyűlölik a környezetüket, hanem azért, mert nem tudnak mást a kályhába rakni. Ebben az esetben, főleg ha gyerek is van a családban, lehet segítséget kérni a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattól. Ez azért is fontos, mert nemcsak a szállópor-koncentráció miatt kell parázni, hanem azoktól a mérgező anyagoktól is, amik a műanyagok, a laminált parketta, az  OSB-lapok vagy rétegelt lemez elégetésekor kerülnek a levegőbe, és rákot, magzati károsodást, agyvérzést, valamint más betegségeket okozhatnak. 

A másik megoldás: a hatóságok értesítése, azaz közérdekű panaszbejelentést lehet tenni a járási/kerületi hivatalnál. Érdemes hozzá valamilyen bizonyítékot (például videófelvételt, fotókat, stb…) is csatolni. Ha nagyon eldurvult a helyzet, akkor a rendőrséget is lehet értesíteni, amelynek szintén lépnie kell(ene) az ügyben. A Levegő Munkacsoport a közérdekű bejelentések terén is tud segítséget nyújtani. 

Jó tudni, hogy a hulladékégetés 500 ezer forint pénzbírsággal sújtható tevékenység, sőt, bizonyos esetekben bűncselekmény is lehet. 

Az is megoldás, ha a képviselődnek jelzed a dolgot, a sajtóhoz fordulsz, vagy a civil közösséggel veszed fel a kapcsolatot. Erre jó példa Pomáz, ahol régebben hetente kétszer, majd egyszer lehetett zöldhulladékot égetni, majd az önkormányzat módosította a rendeletet, és azóta csak havonta egyszer engedélyezett, a zöldhulladékot pedig elviszik meghatározott időszakonként. Persze a havi egy alkalom is túl sok, de még mindig jobb, mint a korábbi állapot. Ha pedig jól működik a szállítási rendszer – aminek egyetlen hátránya, hogy műanyagban kell kirakni a leveleket, törmelékeket –, akkor talán kevesebben fognak füstölni. Gödön a civilek fogtak össze az avarégetés ellen, a polgármester pedig – a mérési adatokat meglátva – azonnal megtiltotta a környezetsértő tevékenységet.  

És mit tesz az állam?

Az államra vitathatatlanul több feladat hárul, mint az emberekre. A fűtésre vonatkozó szabályok elsőként akkor változtak, amikor a hagyományos kazánok helyett életbe lépett a kondenzációs kazánokra vonatkozó rendelet. A következő lépés az, hogy jövő évtől kezdve az 500 kW mért hőteljesítményű központi fűtést kiszolgáló szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozó szabályok szigorodnak. „Ennek értelmében a nyitott égésterű, szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 30 százaléknál kisebb, zárt égésterű berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 65 százaléknál, pellettel működő berendezések esetén 79 százaléknál kisebb” – olvasható az Agrárminisztérium honlapján. 

Ennek értelmében 2020-tól csak az úgynevezett öko-tűzterek kapnak engedélyt a központi fűtést kiszolgáló kazánoknál, két évvel később pedig az egyedi fűtőberendezésekre is ez a szabály lép életbe. 

A kormány a PM10-programja keretében igyekszik csökkenteni a szállópor-koncentrációt, melynek tavalyi eredményét itt lehet elolvasni. 

A feladat nem kicsi

A városlakóknak még a dugódíj bevezetése jelenthet fellélegzést, az agglomerációból befelé tartóknak pedig a kiépített, kényelmes és gyors tömegközlekedés kiépítése jelenthet alternatívát az autóval szemben.