–

Érzékenyítés érzékenyen

Az elmúlt két évet Angliában töltöttem. Ez sok mindenre megtanított a britek oktatáshoz, ifjúságsegítéshez és szociális munkához való hozzáállásával kapcsolatban. Számos olyan programmal, szervezettel, képzéssel és egyesülettel ismerkedtem meg, amely a társadalmi és anyagi szempontból hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő vagy éppen bevándorló hátterű diákok integrálásáért és tanulmányi felzárkóztatásáért dolgozik. Emellett az önkéntesség megbecsültségével és népszerűségével találkoztam a leggyakrabban angliai egyetemistaként és fiatal munkavállalóként.

Legfontosabb tapasztalatomat idén nyáron szereztem a National Citizen Service egyik mentoraként. A brit kormány által finanszírozott program célja, hogy a 15–17 éves korosztály figyelmét ráirányítsa a társadalmi felelősségvállalás és a karitatív tevékenység fontosságára úgy, hogy egyedülálló lehetőségeket ad a kezükbe, melyekkel pozitív változást érhetnek el a közvetlen környezetükben vagy akár országos szinten, fő célkitűzése a társadalmi érzékenység, aktivitás és mobilitás támogatása, valamint fejlesztése a közösségekben. „Eszköze” egy többhetes, élményekkel és kihívásokkal teli tábor, melyen a fiatalok vesznek részt.

A szerző

Kritikus gondolkodás és önállóság

Olyan diákoknak szól a program, akiknek élete az első komoly önálló döntések és változások jegyében telik,

ez a lehetőség pedig kritikusan gondolkodó, kreatív, önálló fiatalokat nevel belőlük, egyediségükben támogatja őket és megmutatja nekik, mennyi mindenre képesek lehetnek, ha összefognak egy nemes ügyért.

Segédmentorként dolgoztam a programban

A vezető mentortársammal az volt a feladatunk, hogy elkísérjük a diákjainkat a szabadidős programokra, valamint támogassuk és tanácsokkal lássuk el őket a jótékonysági akciójuk megtervezése és kivitelezése során. A tábor előtt egy kétnapos tréningen vettünk részt, melynek fő témája a mentális egészségügyi problémák tanulmányozása volt.

A fizikai-, lelki-, szexuális abúzus, illetve az elhanyagolás jellemzőiről, tüneteiről, és az észlelt esetek kezelésének helyes módjáról online vizsgát is kellett tennünk, mielőtt elkezdtünk dolgozni a fiatalokkal.

Hat alapelv

Az NCS-program hat alapelve: társadalmi vegyítés, kihívás, megnövekedett felelősség és függetlenség, reflexió, társadalmi cselekvés, inspiráció. Ezek a tételek a mentorok képzése, a tábor programjainak megtervezése, a csapatok összeállítása, a jótékonysági akciók megszervezése és a cég marketingtevékenysége során mind megvalósulnak.

Az „NCS-élmény” két egyhetes és egy héthetes fázisból áll. Az első hét célja a tizenöt fős csapat összekovácsolása. A program lehet túrázás, evezés, kempingezés, a diákok minden esetben egy lakóhelyüktől távolabb eső helyszínen töltenek el öt napot, akár egy tanulmányi kiránduláson. A mi csapatunk egy szabadidőközpontba utazott. Itt mindenki megtalálja a neki tetsző elfoglaltságot.

Azt is megtanultuk például, hogyan építsünk öblítéses mellékhelyiséget a vadonban.

A fiatalok öt fős csoportokban tervezték meg és prezentálták, hogy ők milyen innovatív vállalkozásba kezdenének. Fantasztikus élmény volt őket hallgatni, amint felvázolják az elképzeléseiket, név- és logóterveiket és ötleteiket az internetes felülettel, a marketinggel, valamint a lehetséges üzleti partnerekkel és pénzügyi kihívásokkal kapcsolatban.

Olyan kreatív feladatokra nyílt rálátásuk, amelyek új készségeket fejlesztettek bennük.

A mi diákjaink az idősgondozás témájában dolgoztak, és egy olyan telefonos alkalmazást terveztek, melynek segítségével az idős emberek egyszerűen és gyorsan informálódhatnak a legközelebbi orvosi ellátásról, egészségügyi eseményekről és különböző gyógyszerkészítmények elérhetőségéről.

Pipacsmagok a hospice-házban

Csapatunk, a Poppie’s seeds (pipacsmagok) egy helyi hospice-alapítvány, a LOROS támogatását választotta a jótékonysági akciónk céljaként. Két hét alatt tizenöt lelkes fiatal megszervezett és lebonyolított egy több száz fős Fun Day-t (közösségi nap vetélkedőkkel, zenés műsorral, süteményvásárral), és a rendezvény teljes bevételét ennek a cégnek ajánlotta fel.

Mentorként azt a feladatot adtuk a diákoknak. hogy járják körbe a városuk, Ashby főbb utcáit és üzleteit, érdeklődjenek a lakosoktól a település infrastrukturális hiányosságairól, az idősek társadalmi helyzetéről, az ápolói munka és az önkéntesség fontosságáról és megbecsültségéről, valamint programokról, melyek fejlesztési lehetőséget jelentenének az emberek, különösképp a 70 év felettiek életében.

Rengeteg javaslatról és többek által megemlített problémákról számoltak be az ezt követő megbeszélésünk során, amely igen meglepő volt a számomra, hiszen az alig 13 000 fős kisvárosban kilenc charity shop (segélyszervezeti bolt) található,

rendszeres adománygyűjtéseket rendeznek a különböző megyei és országos alapítványok számára, és szinte minden általam megismert család támogat valamilyen karitatív szervezetet.

A feladatnak köszönhetően diákjaink már a kéthetes fázis legelső napján felismerték, hogy egy szociálisan ennyire fejlett és proaktív városban is mennyi fejleszteni való akad, és milyen sokat elérhetnek, ha összefognak a közös célért.

Az első hét végén bolhapiacot rendeztünk

Odavittük az otthon feleslegessé vált ruháinkból, könyveinkből, háztartási eszközeinkből, és a befolyt összeg egy részéből különböző eszközöket vásároltunk a Fun Day-re.

Ezután megrajzoltuk és összeállítottuk az összes standjelzést, posztert, plakátot és dekorációt, zenészeket és táncosokat hívtunk meg, valamint a tulajdonos nagylelkűségének köszönhetően ingyen megkaptuk a helyi krikettpályát.

A második héten, néhány nappal a rendezvényünk előtt, a csapatunk néhány tagjával meglátogattam a hospice-házat Leicesterben. Itt első kézből értesülhettünk az ápoltak életéről, a szervezet és dolgozóinak munkájáról, eredményeikről, és a kihívásokról, melyekkel az a közösség által támogatott, adományokból finanszírozott cég találkozik nap mint nap. Ezek után még lelkesebbek lettünk, a közösségi napunk során, mi, mentorok szinte már csak a háttérből figyeltük a diákjaink szervezkedését és munkabírását, amellyel a csaknem öt órán át rendezvényt és persze az előkészületeket lebonyolították.

Büszke vagyok

Ezekkel az intelligens, tájékozott és motivált fiatalokkal összesen több mint 1000 fontot gyűjtöttünk a helyi hospice alapítvány javára, természetesen a szüleik, valamint a település lakóinak jótékony segítségével. Tagja lenni egy ilyen jól szervezett, hatékony, befogadó és nagylelkű közösségnek, mint az NCS, a nyaram legszebb élménye, és eddigi munkatapasztalataim legszínesebb állomása volt.

Tamus Elvira Viktória

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Eva-Katalin

A további képek a szerző tulajdonában van