„Sok betegnek bűntudata van, ha arra gondol, meghalhat – mintha feladná, ha nem a gyógyulásra koncentrál mindig minden idegszálával. Holott egy daganatos betegség diagnosztizálásakor nagyon természetes és logikus a halálra is, mint lehetséges kimenetelre gondolni.”
Az ember egy nap megtudja, hogy valaki, akit szeret, meg fog halni. A fájdalom elviselésén kívül ott a feladat: miként könnyíthető meg az elmúlás? A betegnek, és a szeretteinek. Olvassátok el ez az írást feltétlenül!
Egész lényével a haldoklók mellett állt – Polcz Alaine ma lenne 97 éves
Dr. Benyó Gábor orvosigazgató szerint a gyermekhospice olyan dolog, amiről nem igazán akarunk tudni, és végképp nem akarunk részt venni benne. A Tábitha Gyermekhospice-ház dolgozói azonban nagyon nem így gondolkoznak. Szerencsére.
„Az utolsó éjszakán Pauline ébren van, de azt kéri a nővértől, hogy ne hívják be a lányát, szegény biztosan pihen, ne zavarják fel. Ezután csendesen elalszik, egyetlen panaszos hang és szó nélkül. Átalussza magát egy másik valóságba.”
A világ egyik legszomorúbb helyéről érkezett egy olyan üzenet, amit mindenkinek a szívébe kellene vésnie.
Elmélet és gyakorlat együtt, valódi érzékenyítés és igazi segítség. Ezt tapasztalta Angliában egy magyar lány az önkéntességről.
Elisabeth Kübler-Ross születésének évfordulójára összegyűjtöttem hét a könyvet, melyek a halállal foglalkoznak. Mert a halállal nem lehet eleget foglalkozni, ráadásul még mindig tabuként kezeljük. Pedig egy biztos: ezen mindannyian át fogunk esni.
Mert a halál is az élet része.
Hogy lehet háromszor tíz perc alatt, fejenként párszáz forintért isteni ebédet főzni a korgó hasú irodistáknak? Hát így: