A stressz a hálószobába is bekúszik – De tehetsz ellene
„Egy feszült nap után nem az a kérdés, hogy este hogyan szexelek egy jót, hanem hogy miként kerülhetek abba a nyugodtabb állapotba, hogy egyáltalán a vágy megérkezhessen.”
„Egy feszült nap után nem az a kérdés, hogy este hogyan szexelek egy jót, hanem hogy miként kerülhetek abba a nyugodtabb állapotba, hogy egyáltalán a vágy megérkezhessen.”
Sokszor teljesen másképp néz ki a házasélet a gyerek születése után, mint ahogy azt az ember korábban elképzelte.
Muszáj a gyerekekkel a szexről beszélni, még akkor is, ha netán zavarban van tőle az ember, mert meg kell védeni őket azoktól a tartalmaktól, amik szűretlenül ömlenek rájuk az ineterneten.
Hiába estünk át mindannyian hasonló szexuális nevelésen (gyakorlatilag semmilyenen), és hiába botlottunk hasonló pornófilmekbe, korántsem magától értetődő, kinek mi tartozik az „alapszexbe”.
„A medencefenék-gyengeség az egyik legnagyobb tabu, hiszen ki akar arról csacsogni, hogy nem érzi a partnere nemi szervét szex közben, vagy éppen elcseppen a vizelete, ha túl hosszú a sor a mozi mosdójában?!” Nos, itt az idő, hogy megtörjük a tabut!
És te milyen lifehackkel egészítenéd ki a listát?
Félig szex, félig levetkőzve, fél cici, fél meztelen láb, fél vágy, fél sikítás.
Bizonyítást nyert, hogy az aktív szexuális életnek az élvezeti értékén túl is van előnye – bár nem mindenkire nézve, szóval mindenképp olvassátok el a kutatási beszámoló részleteit.
Talán. Ha. Akkor.
A szex soha nem „csak” szex. És soha nem csak annyian „vesznek részt” egy aktusban, ahányan épp az ágyban vannak. A szexuális életünkben az egész múltunk leképeződik. De mi minden befolyásolja, amit és ahogyan intimitás közben megélünk? Erről beszélget az évadzáró podcastban D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi: