Mi történik, ha egy feminista újságíró vőlegénye rákerül egy abuzálókat leleplező listára? Yomi Adegoke regénye egy ilyen alapszituációval indít. Hogy mi lesz belőle, azt Anna Eszter meséli el.
Másodpercenként két (!) olyan képet vagy videót osztanak meg a neten, amin egy gyerekkel szembeni szexuális visszaélés látható. Ha ez nem elég ahhoz, hogy a nagy techcégek végre szigorítsanak a szabályaikon, akkor mi?! Egy áldozat nyílt levelet írt, amelyet minden uniós tagállamban egyszerre tesznek közzé – Magyarországon a WMN-en. Olvassátok:
Dús ajkak, óriási mellek, darázsderék. És még csak konszenzus sem kell ahhoz, hogy a tiéd lehessen. Már ebből is látszik: cseppet sem veszélytelen a mesterséges intelligencia által kreált robotlányok világa.
Hogy milyen terápiába járni? Hát nem olyan, mint a filmeken.
„Most 37 éves vagyok, és pár hónappal ezelőttig, az apám haláláig nem tudtam kimondani ezeket a szavakat. Testileg és lelkileg is bántalmaztak és megaláztak.” A cikket csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.
Döbbenetes, milyen sok embernek vannak traumatikus élményei a gyerekkori frizurájával kapcsolatban. Ezeket ti osztottátok meg velünk.
Egy vezetőedző meccsbéli szitkozódása – saját csapatának verbális bántalmazása – kapcsán vizsgálatot indított az MLSZ. Íme, a botrány tanulsága és legfontosabb kérdései számunkra:
A játékosok 1998 óta (!) folyamatosan jelentették a zaklatásokat, de mindig elhallgattatták őket.
Ha valaki előtted nyílik meg, fontos, hogy vigyázz rá.
„Nehéz a túlélőnek megérteni, különösen annak, aki fiatalon vált áldozattá, hogy az elkövető szavai a saját torzult gondolkodásmódját és fantáziáit tükrözték, nem az áldozat valódi személyiségét” – hangsúlyozza Wendy Maltz pszichoterapeuta, aki arra tanít, hogyan tudjuk elválasztani az abúzus fájdalmát az egészséges szexualitás örömétől. Ajánló.