Észrevetted már, hogy a telefonod hangalapú asszisztense, a kedvenc bútorboltod honlapján a chatbot, de még a robotporszívód is nő? Ha most csak legyintenél, elmondjuk: a társadalmunk egészére hatással van, hogy milyen neműnek ábrázoljuk a mesterségesintelligencia-alapú botokat.
A minták, amelyeket otthonról hozunk, egy életre meghatároznak; elszakadni tőlük pedig sokszor még nehezebb, mint együtt élni velük. Ez ugyanis nemcsak mély önismeretet követel, hanem azt is, hogy bátran ki merjük fejezni a szükségleteinket. Az erősen körberajzolt férfi-női szerepek és a nemi egyenlőtlenségek a patriarchális társadalomból fakadnak, de nem csak a nőket érinthetik rosszul.
A radikális feministák közül sokan támadták Friedant, mert „lepaktált” a férfiakkal, de ő élete végéig azt hirdette: nemi egyenlőség csak a nemek összefogásával, és egymás elfogadásával érhető el.
Miért gondolja sok lány, hogy az ő véleménye nem is számít? Miért csak akkor szólalnak meg, ha kérdezik őket? És mit lehet tenni az oktatásban azért, hogy ez ne így legyen?
Képzelj el egy óvodát, ahol nem megvetik, hanem támogatják azokat a szülőket, akik azonos nemű párként fogadtak örökbe gyereket. Ahol a kislányok is autóznak, a fiúk is „babakonyháznak”, és mindenki szabadon kifejezheti az érzelmeit. Ahol a játékbabák is sokszínűek. És most – attól függetlenül, hogy a örülsz vagy bosszús lettél – olvass egy ilyen óvodáról!
Nyelvi szexizmus a Google-fordítóban? De miééért?
Mi történik veled, ha 33 évesen döbbensz rá, hogy egészen idáig nem a saját életedet élted, hanem azt, amit rád szabott a környezeted? Tényleg... mit tehet ilyenkor egy „átlagos nő" Magyarországon? Mindent borítson föl? Vagy apró lépésenként építse föl a saját világát?
És igeeen! Végre valakinek eszébe jutott... és meg is csinálta! Mostantól küldhetünk boxoló, dobos, geek, vegyész, dolgozó anyuka, vagy akár szeplős, plus size és mozgássérült futó emojikat is! Sokszínű hangulatjeleket mindenkinek! Mit mondjunk... itt volt az ideje.