„Azt mondják, egy könyve mindenkinek van: megírhatja a saját vagy a családja életét, ez még nem boszorkányság, az íróság igazából a második kötettől kezdődik. Sándor Erzsi a második könyvben is a családját írja meg, sőt gyanús, hogy a harmadik, negyedik, sokadik kötetig kitart még a nyersanyag." Az Ünnepi Könyvhét egyik legérdekesebb kötetét ajánljuk nektek, menjetek el a dedikálásra is!
Földobom paprika, paradicsom, hagyma, kolbász... Leesik: Mi az? (Segítünk: még Sütiszörny odavan érte, pedig nincs benne süti.)
Vasárnapi emlék. Húsleves, rántott hús, borsó, nagyapa, nagymama, fóliasátor, téli eper. Rúzs. Tükör. Édes nosztalgia a hét legvégére.
Na, vajon hogy érzi magát Anett, amikor elutazik a nagyobbik lánya élete első ottalvós kirándulására? És hogy érzi magát a kisebbik?
Szemérmetes, nyálcsorgatós, szaftos tartalom következik! Csak bevállalósoknak!
Vasárnap délután, rántott hús és húsleves szag, a család pedig a nappaliban gyűlik össze, hogy a pályán zümmögve körbe-körbe száguldó versenyzőknek szurkoljon. Forma 1 rajongás, Szentesi módra.
Egyáltalán nem könnyű megöregedni. Ha azt látod, hogy valamelyik családtagod szenved az öregkortól, ne hagyd magára! Remek ötleteket találhatsz a cikkben arra, hogyan segíthetsz neki!
Ezer apró mákszem hozzon nektek szerencsét! Íme, a bobajka Szentesi módra. És nálatok hogy hívják a mákos gubát?
Mindenki arra vár, hogy egy szép napon végre nyugdíjas legyen, és azt csinálhassa, amihez csak kedve szottyan. Milyen kár, hogy mire a legtöbben odakerülnek, már fogalmuk sincs, mi is lehetne az. Na, most itt a segítség. Ajánlott olvasmány mindenkinek, aki egyszer nyugdíjas lesz (vagy már most is az).
Disszidálni nemcsak egy országból lehet, hanem önmagadból is. Szentesi Éva a dédmamájára emlékszik vissza ezzel a szöveggel, aki ötven évig járt feketében, mert az ura meghalt a háborúban. Csudaszép írás így a hét legvégére. Olvassátok!
