Fiala Borcsa egy fantasztikusan izgalmas versenyen járt Zágrábban, ahol a magyar versenyző múzsája a nagymamája. Olvassátok el a történetét!
Vajon hány (egykori) gyereknek ismerősek ezek a motívumok, ezek a karakterek, ez a tengermély fájdalom, amit a nagyszüleik szemében meglát?
Szeptember első vasárnapja a nagyszülők napja. De mi van, ha már nincs kinek köszönetet mondani? Pedig lenne miért bőven.
Megmenteni az ízt, amit csak a nagymamád tudott. És aztán megsiratni, amikor sikerül.
Minden nagymama csodálatos. Vagy talán mégsem?
Egy csodálatos nagymama emléke Nádudvari Péter tollából:
A nagyszüleinkből olyan földöntúli szeretet és önzetlenség árad, amelyet Y generációsként Krajnyik Cinti nehezen fog fel. Hogy miért? Kifejti, miközben köszönetet mond szeretett nagymamájának a nagyszülők világnapja alkalmából.
A gyerekkori nyarak ízét nem lehet elfelejteni… és mindig jó felidézni!
Neked is van hasonló emléked a nagymamádról?
Számodra mi a boldogság íze? Mit tennél az „ízalbumodba”? És hány fajta tésztát ismersz eljárástól kialakítási mozdulaton át a formáig meghatározva? Ínycsiklandó beszélgetés egy food dizájnerrel, ami nemcsak a gyomornedveket indítja be, de a nosztalgiázást is!