„Azért, ami a mindennapi életemet meghatározza, mindenképpen fel kell szólalnom” – Takács Dorina Дeva a Popfilterben
Támogatott tartalom
Takács Dorináról nemrég azt írtam a lemezajánlómban: „Kodály Zoltánnak is ajánlanám, ha lenne időgépem.” A folktronicában utazó dalszerző-énekesnő nemrég megkapta az Európai Unió Music Moves Europe díját. Zenéjében a népdalok és a kórusművek keverednek az elektronikával, s miközben a színpadon kirobbanóan energikus, vele beszélgetni olyan, akár egy meditáció. A végén egészen megbűvölve jöttem ki a stúdióból. Azt mondja, számára minden koncert szertartás, ami előtt neki külön kis szeánsza van, hogy az előadásra hangolódjon. A Budapest Ritmo fesztiválon egy különleges filmet mutat be, erről is kérdeztem. Elmeséli, milyen érzés volt fává változni az egyik klipjében, miként győzte le a szorongását a fellépések előtt, és azt is, szerinte hol húzódnak az előadó felelősségének határai. A mai epizódban Takács Dorina, azaz Дeva. Popfilter – Szűrjük a zajt!
–
Mondjuk úgy, hogy tudtam: ez nem egy szokványos Popfilter lesz. (Nem mintha létezne olyan, hogy szokványos Popfilter.) Kezdjük például azzal, hogy a vendégemnek saját bevallása szerint el kell gondolkodnia a saját életkorán. Nem azért, mert valami gond lenne vele, hanem mert az utóbbi három évben akkora dolgok történtek vele, hogy ő maga sem tudja mindig követni az eseményeket.
Képzeljetek el egy lányt, aki a gimnáziumból épp csak kilépve, a nagymamája házában berendezett stúdiójában összerak néhány dalt. De olyat, hogy Henri Gonzo azonnal meghívja előzenekarnak, Zságer Balázs pedig leigazolja a saját kiadójához. Ha mindez nem lenne elég, rögtön elnyer egy menő nemzetközi zenei díjat, első lemezéről pedig ódákat zengenek a kritikusok is.
És emellé képzeljétek el, hogy ez a lány olyan jelenség, mintha egy erdei tündér tette volna tiszteletét a stúdióban. Hogy nagy szüneteket tart beszéd közben, mert minden szót alaposan megfontol. És hogy minden nagy csend közben finoman int a kezével – mintha beszéd közben is muzsikálna.
Aki látta már színpadon, általában fülig érő szájjal beszél az élményről, aki meg ismeri a zenéjét, de még nem látta koncerten, az nagy eséllyel azért nem, mert nem jutott be. Ahol megjelenik ugyanis, ott táblás ház jelzi a jöttét.
S bár profin bánik a loop pedállal (elmagyarázzuk, mi ez), a szintetizátorokkal és mindenféle kütyükkel, okostelefonját nemrég nyomógombosra cserélte, és azt mondja, a valódi siker számára az egyensúly lenne.
Harcos környezetvédő, aki ugyanazokat érzi a világról, mint amiket nemrég a szakértő mondott a WMN-en, és szívesen oda is áll a számára fontos ügyek mellé. Nagyon vigyáz viszont arra, hogy mindig maradjon elegendő energiája az alkotásra.
Mit mondhatnék? Ez a legjobb, amit tehet – számunkra is. Ugyanis az a különös, rendkívül megkapó zenei szövet, amit létrehoz, nem véletlenül lett ilyen rövid időn belül ennyire népszerű.
A Budapest Ritmo fesztiválon egy különleges filmmel mutatkozik be, erről is mesél a mai adásban.
Hallgassátok olyan szeretettel, amilyennel ő megtöltötte a stúdiót!
Csepelyi Adrienn
A Popfilter további epizódjait itt találod: