„A hazugság nem tud magán nevetni” – Szabó T. Anna a Popfilterben
Pont ilyen évadzárót képzeltem el: egyszerre szórakoztató, mesélős, és egyszerre megy olyan fontos témák mélyére, mint a nyelvhasználat, az identitás, az egyenjogúság. Szabó T. Annával beszélgetni tömény varázslat. Talán el sem tudnám magyarázni, milyen hihetetlen energiákkal telt meg a stúdió (aki hallgatja az adást, az úgyis érzi majd azonnal), amikor a költő betekintést engedett alkotói gondolataiba. S hogy melyik volt a legkedvesebb pillanatom? Amikor Anna arról mesélt, milyen csodálatos – és olykor milyen rémisztő – tud lenni, amikor életre kelnek a szereplők, és szót kérnek. A második évad záró epizódjának vendége Szabó T. Anna. WMN Popfilter – Szűrjük a zajt!
–
1. Szorongó embernek tartja magát, de azt vallja, hogy íróként az is a feladata, hogy ezekkel a szorongásaival – szó-szorongásaival is! – merjen szembenézni. Azokat a szavakat nem szereti például, amelyekhez csalás, édelgés tapad.
2. Mindig is nagyon odafigyelt a szavakra, hiszen nagyapja, Szabó T. Attila híres nyelvész volt, az erdélyi magyarságnak pedig mindig is oda kellett figyelnie a jövevényszavakra, illetve a nyelv megőrzésére.
3. Fikció és valóság: Anna azt mondja, mindig azok a történetek tűnnek kitaláltnak, amelyek a legvalóságosabbak.
4. Eddig minden lakhelyén volt olyan hely, ahol töltekezni tudott. Most a budaörsi Kőhegy a kedvence: a felfelé vezető lépcsősor testi és lelki értelemben is út, szakrális hely. Nagyapja tanácsára ha gondja van, felmegy egy hegyre, és onnan tekint le a problémára, hogy lássa, az milyen apró is valójában.
5. Annának most jelent meg Szabadulógyakorlat című prózakötete, férjének, Dragomán Györgynek pedig Főzőskönyv című gasztronómiai könyve. Mindig egymásnak mutatják meg először a szövegeiket, kritikus szemmel olvassák egymás műveit, gyakran a nagyszobában ülve egymás társaságában dolgoznak. Anna már többkötetes, elismert költő volt, amikor Dragomán György titokban írta az első regényét, ami íróként óriási kockázat – sokáig csak a költőnő olvashatta a szöveget.
6. Anna számára inspiráló, hogy férje ilyen profi, összeszedett, elképesztő a nyelvismerete és az olvasottsága.
A költőnő viszont nagyon büszke arra, hogy a versek szeretetét, élvezetét ő tanította meg Dragomán Györgynek. Az író nemcsak büszkén osztja meg felesége írásait, de egyszer egy kiadói összejövetelen saját magát nevezte félig humorosan írófeleségnek.
7. „Azért kell a pszichológia és az irodalom, hogy megértsük egymást” – mondja a költő. Például olyan esetekben is, amikor a másik öntudatlan hatalmi pozícióban van, és nem könnyű megértenie, hogy mit szeretnénk mondani. Anna azt mondja, az indulatos vita sokszor termékeny tud lenni, előfordult, hogy ők a férjével napokon át ugyanarról a problémáról beszéltek.
8. Élete egyik legszörnyűbb álmát írta meg a saját nevével a Szabadulógyakorlat című kötetbe. „Én is csak egy vagyok azok közül a nők közül, akik beszélnek – vagy nem beszélnek.”
9. Az első szülésére bevitte magával a jegyzetfüzetét. A másodikra már nem... (És ezt azért meséli el, mert ő is jóízűen nevet ma már azon a naiv feltételezésen, hogy majd jegyzetel vajúdás közben a majdan megszületendő költeményéhez.)
10. Ahhoz, hogy a nők elmondhassák a saját történeteiket, a belénk nevelt szemérmességet kell(ett) levakarnunk magunkról – Anna úgy érzi, ebben már megtaláltuk az egyensúlyt. „Nem elvenni akarja az ember a másik helyét, hanem csak odaülni az asztal mellé” – mondja az egyenjogúsággal kapcsolatban.
Hallgassátok a beszélgetést szeretettel!
Csepelyi Adrienn
A Popfilter további epizódjait itt találjátok: