A Netflix négyrészes sorozata zsigeri erővel és remek alakításaival kúszik a bőrünk alá – miközben megkerülhetetlen felhívást intéz a szülők és a tizenévesek felé is.

Tizenöt évig szolgált a kannibál törzsek között Molnár Mária magyar diakonissza (azaz egyházi kötelékben lelki gondozást, illetve szociális, nevelői munkát, betegápolást hivatásszerűen végző nővér), aki végül mártírhalált halt. És nem. Nem a bennszülöttek falták fel.

Egy restaurált kerámia sokkal nemesebb és értékesebb, hiszen két művész keze munkáját dicséri: azé, aki eredetileg megalkotta, és azé, aki restaurálta.

Március 13-án került a mozikba a francia Barátnők (Trois amies) című film, mely három nő történetén keresztül arra a sokunkat érdeklő kérdésre keresi a választ: kell-e lángoló szerelem egy hosszútávú párkapcsolathoz?

A bábszínház világnapján arra keressük a választ, milyen aktuális világtrendek határozzák meg a bábművészetet, és milyen izgalmas bábelőadásokkal találkozhatunk országszerte a 2024/2025-ös évadban.

Martos Gábor, az Önarckép nyaklánccal – Női alkotók a műkereskedelemben című könyv szerzője a Ludwig Múzeum előadásán beszélt arról, milyen felháborító kettős mérce uralja még a művészetet is. Hátrányok sora sújtja a nőket: az ókortól napjainkig.

A Minden Rendben című magyar film a bűn és bűnhődés témáját járja körül, de legalább ekkora súllyal foglalkozik egy apa és fia kapcsolatának rejtett dinamikáival is.

Állami kitüntetést kapott az a Döbrentei Kornél, aki szerint a zsidótörvények a zsidók érdekeit szolgálták. És az a Takaró Mihály, aki a Nyugat folyóiratot „zsidó lapocskának” definiálta, Esterházy Pétert kultúrarombolónak, Nyírő Józsefet ellenben zseninek nevezte.