Kimenő Radival: bakancslistás helyek Magyarországon, amiket látni kell idén nyáron
Amikor gimnazista voltam, az osztályfőnökünk tudatosan igyekezett energiát fektetni abba, hogy megismertesse velünk az országunk csodáit. Így, míg a B osztály rendszerint külföldön töltötte az éves osztálykirándulásait, mi Magyarország kincseit barangoltuk be. Hogy marha pipák voltunk-e? Hát persze! Visszagondolva azonban örülök az osztályfőnök döntésének, így ugyanis megtanulhattuk, hogyan becsüljük meg azt, amink van (de azért jó lett volna külföldön is). Filákovity Radojka ezúttal olyan hazai helyeket mutat heti ajánlójában, amiket érdemes még idén nyáron felfedezni.
–
Csónakázz Közép-Európa egyedülálló tavasbarlangjában
Egészen különleges élmény egy barlangban csónakázni, és közben a falak természetes képződményeiben gyönyörködni.
A tapolcai az ország egyetlen tavasbarlangja – amihez hasonlót egyébként Közép-Európa-szerte nem találni.
Teljesen véletlenül, kútásás közben fedezték fel 1903-ban, csaknem egy évtized elteltével, 1912-ben pedig már villanyvilágítás mellett lehetett megnézni. Egy gyönyörű, ősi képződményről beszélünk, amelynek befoglaló rétegsorát még a miocén tenger alakította ki 13,7 millió évvel ezelőtt. Micsoda távlatok ezek, az ember szinte beleszédül, ha rá gondol – mégis, milyen csodálatos, hogy a nyomai a mai napig velünk vannak!
De amellett, hogy gyönyörű, a tapolcai barlangban való tartózkodás az egészségre is jótékony hatással van, erre pedig a második világháború idején jöttek rá. Ebben az időben Magyarországon sem volt ritka, hogy a barlangokban óvóhelyeket alakítottak ki, ennek során figyelték meg, hogy az ott-tartózkodók légzőszervi panaszai enyhültek. A tavasbarlangot rengetegen látogatják, így érdemes ezzel kalkulálni, ha arra vennéd az irányt.
Bővebb infókat ITT találsz róla.
Mintha a Marson lépdelnél
Földöntúli táj látványát nyújtja vörös szikláival a Vértes-fennsík bércei közé beékelődött Gánti-medence, ahol az Európában is egyedülálló Bauxitföldtani Park fekszik.
A Bagoly-hegy lábánál húzódó, egykori külszíni bauxitbányában ma igen érdekes tanösvény vezet végig.
A fejtés bemutatására létrehozott sétaösvényt végigjárva földtörténeti korok hátrahagyott emlékeivel találkozhatsz. A marsbeli tájon járva megismerheted, hogy mi zajlott le évmilliók alatt a területen.
Még a lélegzeted is el fog állni: a bányászat által felszínre került színek, rétegek minden látogatót elvarázsolnak. A bányafal nagyjából 28 méter magas alapkőzetének színárnyalatai ugyanis a különböző ásványok miatt a sárgástól egészen a liláspirosig terjednek. A tanösvény maga 3,5 kilométer hosszú, és 13 állomást lehet rajta végigjárni – ezeket érdemes sorrendben bebarangolni.
De ha már ott vagy, ne hagyd ki a Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítást se. A múzeumban többek közt megismerheted a bányászat aranykorát, és megtekintheted a Vértes-hegység bányászatának történelmét bemutató posztersorozatot is. A tárlat egy udvari, szabadtéri kiállításból – ahol nagyobb bányagépek kaptak helyet – és egy föld alatti múzeumtárból áll.
Bővebb információkat ITT találsz.
A Tatai Fényes Tanösvény vadregényes világa mindenkit rabul ejt
A vizek városában nemcsak az Öreg-tavat érdemes körbe sétálni – ami egyébként minden évszakban gyönyörű arcát mutatja –, akad még ugyanis Tatán természeti kincs bőven.
Hajdanán több tucat forrás ontotta vizét itt, a legnagyobb hozamúak azonban épp Fényesen törtek fel – évszázadokon át háborítatlanul. A mélyművelésű bányászat következtében a források a hetvenes évek elejére lassan elapadtak, a bányászati tevékenység megszűnésével pedig a természet elkezdte újra visszafoglalni a területet: visszatért az élet a láperdőbe.
2015-ben aztán kiépült a Tatai Fényes Tanösvény, amelynek 1350 méter hosszú cölöpsétánya épp ezen a vadregényes lápvidéken kalauzol végig.
Megismerheted a karsztforrások és a láperdők világát, testközelből pillanthatsz be a hódok és teknősök életébe, és gyönyörködhetsz az egyedülálló növényvilágban is. De a vadregényes erdőt fentről is megcsodálhatod: páratlan látványt nyújt a Nagy-Égeresben található kilátótoronyból. A tanösvény gyerekekkel is látogatható – kicsik és nagyok számára felejthetetlen élmény.
Bővebb információkat a látogatásról ITT találsz.
Mintha szentélybe léptél volna: a misztikus Thirring-körút
Számtalan túraútvonalat bejártunk már itthon a férjemmel, de az egyik kedvencem mégis a rövid, ám annál látványosabb Thirring-körút, Dobogókő szívében. A statisztikus, földrajztudós és természetjáró Thirring Gusztávról elnevezett útvonal mindössze két és fél kilométer hosszú, ám bővelkedik a lélegzetelállító látnivalókban:
a vadregényes út gigantikus sziklaképződmények, égbe nyúló fák mellett halad, amik közül mesés kilátás nyílik a Dunára. Az egész út olyan misztikus, mintha az ember egy szentélybe lépett volna – tényleg elképesztő energiák járják át.
Mivel vannak benne meredekebb szakaszok, így a rövidebb táv ellenére is jól megmozgat majd. Érdemes stabil, jól bejáratott túracipőben menni, esős időben ugyanis a talaj csúszóssá válik.
Két tengerszem, amibe első látásra beleszeretsz majd
Ezek a csodás természeti jelenségek mindig lenyűgöznek. Egyszerűen nem tudok betelni a kék víz látványával, és az azt körülölelő környezettel. Bár a hazai képződményeknek semmi közük nincs az olvadt gleccserekhez, mégis lélegzetelállítók.
Budapesttől kicsivel több mint egyórányi autóútra található a Széleskő-bányató néven is ismert mátrai gyöngyszem, az apci tengerszem, ami a Nagy-Hársas és a Somlyó hegyek ölelésében bújik meg.
A település határában csaknem száz évig működő andezitbányánál az 1960-as bezárása után a természet vette át az uralmat: a bányagödröt feltöltve az eső egy tavat hozott létre, ami bámulatos környezetben fekszik. Autóval és gyalog is megközelítheted, én természetesen utóbbit ajánlanám – a részletes túraleírást pedig ITT találod. Kalandra fel!
Az apci tengerszemhez hasonló módon jött létre a Megyer-hegyi tengerszem, ami az Aggteleki Nemzeti Parkban, Magyarország egyik legkisebb természetvédelmi területén helyezkedik el. A Megyer-hegyet a középkortól kezdve építkezési célokra, illetve malomkőkészítésre használták – a XV. századtól a bánya 1907-es bezárásáig folyamatosan megmunkálás alatt volt. A bányagödör falát 50-70 méternyire tornyosuló falak alkotják, az általuk körülölelt medret pedig csapadékvíz töltötte fel – így keletkezett a sajátos élővilággal büszkélkedő tó, amelynek megközelítéséről itt olvashatsz.
Kiemelt kép: kirandulastippek.hu; tataifenyestanosveny.hu; bauxitfoldtanipark.hu; bfnp.hu / Fotó: Egri Csaba;