Gőgös Gúnár Gedeon, Mesebolt, Zengő ABC, Ablak-zsiráf: a zseniális illusztrátor neve, K. Lukáts Kató
Ha a neve hallatán talán nem tudja is mindenki, hogy ki volt K. Lukáts Kató, a képeiről egész biztosan beazonosítja, hiszen ő rajzolta Gazdag Erzsi Mesebolt című könyvének ikonikus borítóját. Sorolhatnám napestig gazdag pályájának megannyi ismert munkáját Móra Ferenc Zengő ABC-jétől kezdve az Ablak-Zsiráfig, sőt még a Benedek Elek-féle Világszép nádszálkisasszony borítóját és Móricz Zsigmond Iciri-picirijét is ő álmodta meg. Ikonikussá vált grafikáit látva mindenkinek felcsillan a szeme. Egy biztos, munkáin nem fogott az idő. K. Lukáts Kató 124 évvel ezelőtt született, épp a századfordulón, 1900. április 15-én, és kilencven évig élt. Both Gabi tiszteleg ezzel az írással az emléke előtt.
–
Kortalan alkotások az art deco bölcsőjéből
Annyi biztos, hogy Jászkarajenőn született 1900. április 15-én, de ennél többet nem sikerült kiderítenem a gyerekkoráról, ahogy azt sem, hogy a Képzőművészeti Főiskoláról miért ment át rövid időn belül az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakára, hogy aztán végül grafikusként szerezze meg a diplomáját.
A neve előtti K. betű férjére, Kaesz Gyulára utal, aki építész, bútortervező és grafikus volt, és az Iparművészetin is tanított egy időben. 1925-ben házasodtak össze: férje 1967-es haláláig együtt éltek és alkottak nagy harmóniában.
A két háború között az art deco térhódításával Lukáts Kató megtalálta a saját stílusát, amit sokan egyszerűen „csak” dekoratívnak hittek, pedig komplex világokat alkotott néhány vonallal és visszafogott színekkel is.
Felismerhető, megjegyezhető, összetéveszthetetlen stílusjegyei a játékosság mellett jóval túlmutattak önmagukon. Bőven megelőzte a saját korát, talán még ma is „eladható” volna progresszív alkotóként.
Sokunkban megmaradtak csodálatos figurái a mesekönyvekből, de a különböző csomagolásokon, címkéken látható alkotásai is beleégtek a közös emlékezetünkbe.
Sokoldalúság és megélhetési kényszer
Nem csupán csomagolásokat és plakátokat tervezett, hanem a tipográfiához és a nyomdászathoz is értett. Ezt annak köszönhette, hogy férje javaslatára diplomaszerzés után elment gyakornokoskodni a Globus Nyomdába, ahol az épp akkor felívelőben lévő reklámgrafika minden csínját-bínját elsajátította, és
mivel nem csupán grafikailag volt magasan képzett, hanem a technikai részleteket is jól ismerte, ezért rengeteg megrendelést kapott.
A textiltervezés éppúgy érdekelte, mint a férjével közösen tervezett bútorainak intarziái.
Az Iparművészeti Főiskolán egyik mestere az iskolateremtő Helbing Ferenc volt, aki a plakátkészítést művészetté emelte. Lukáts Kató Tungsram-plakátja ma is tanítani való szerintem, ahogy szinte minden műve megőrizte a mívesség miatt érvényességét.
Sokféle forrásból táplálkozott a tudása, a magyar népi elemeket kiválóan vegyítette kortársai (például Bortnyik Sándor vagy Berény Róbert) munkái által ihletve.
A háború után a reklámipar új irányokat vett, és K. Lukáts Katónak is egyre kevesebb munkát adott, de bonbonos dobozai, például a Stühmernél és az osztrák Altmann & Kühne cégnél nagy sikert arattak.
Az Exotic szappannak 1940-ben tervezte ez a képet. Én imádom, és szerintem nem vagyok ezzel egyedül!
A könyvek és a barátok
A reklámipari munkák után következtek a mesekönyvek – mindannyiunk óriási szerencséjére. Egy olyan korban volt tehetséges és a munkát tekintve feltétlenül alázatos, amikor akár ezek nélkül is érvényesülhetett bárki, ha jó pártkatona volt.
Többek között tankönyveket is tervezett, az 1959-es Lipcsei Nemzetközi Könyvkiállításon például bronzérmet kapott Kodály Zoltán és Ádám Jenő Énekeskönyv az általános iskolák első osztálya számára című kötetének tervezéséért és illusztrálásáért.
Munkái és személyisége miatt is igen nagy népszerűségnek örvendett K. Lukáts Kató. Kaesz Gyulával közös otthonuk a kortárs művészek egyik meleg fészke volt, óriási társasági életet éltek. Ortutay Gyula néprajzkutató, Gyergyai Albert író, de a keramikus Kovács Margit is mindennapos vendégek voltak náluk, ahogy Kozma Lajos iparművész is. Azonban Gazdag Erzsihez fűzte a legmélyebb barátság K. Lukáts Katót, talán nem véletlen, hogy épp az ő Meseboltjának tervezte azt a csodálatos borítót, amelynek motívumait felhasználva pár éve a Vendéglátóipari Múzeumban életműkiállítást rendeztek K. Lukáts Kató munkáiból.
A Walter Rózsi-villa a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) első önálló kiállítóhelye idén május közepén K. Lukáts Kató és Kaesz Gyula munkáiból nyit különleges tárlatot, én mindenképp megnézem.
K. Lukáts Kató művei megunhatatlanok, varázslatosak, tele vannak élettel, minden ceruzavonása arról tanúskodik, hogy imádta a munkáját, és mindig pontosan érezte, hogyan lehet átadni a lényegét annak a szövegnek vagy annak a terméknek amit épp megrajzolt.
Képei pedig generációk óta velünk vannak: gondoljatok a Ablak-Zsiráfra vagy Nemes Nagy Ágnes Aranyecset című csodakönyvére.
Kiemelt képek: Iparművészeti Múzeum Gyűjteményi Adatbázis
