Természetesen tizenkét évvel ezelőtt engem is a kanapéhoz szegezett az a pompás Sofia Coppola-film, amely a királyné rövid, ámde annál pazarabb életéről szólt. A nemes egyszerűséggel csak Marie Antoinette címet viselő alkotásban Kirsten Dunst játszotta a főszerepet, és a jelmez vitte el a prímet. Igazi divattörténeti csemege, még akkor is, ha a mozi nem tűpontos. Nem hiába kapott érte Oscar-díjat a film jelmeztervezője, Milena Canonero 2007-ben.

Marie Antoinette szerepében Kirsten Dunst, 2006

Az osztrák születésű francia királyné élete azonban hiába volt kívülről pompázatos és pazar, a hangos szórakozások, a pasztellszínű fodrok és muffok mögött azonban egy jóval üresebb sors rejtőzik.

Anyja, Mária Terézia már tizennégy éves korában férjhez adta Franciaország tizenöt éves dauphinjához, a későbbi XVI. Lajoshoz csupán azért, hogy véget vessen a francia–osztrák ellentétnek. A kényszerházasságról számos történelmi feljegyzés és levél maradt fenn, amelyből kiderül, hogy hét éven keresztül maradt elhálatlan a frigy. Olyan pletykák keringtek, hogy Lajos homoszexuális, aszexuális és/vagy fitymaszűkületes volt, pletykáltak sebészeti beavatkozásról, de ezeket még senki nem bizonyította be. Feltehetően egész egyszerűen csak arról volt szó, hogy a két tinédzser teljesen különböző érdeklődésű ember volt, és nem estek sem szerelembe, sem különösebben szorosabb kötelékbe. Végül aztán négy gyerekük született, közülük Mária Terézia Sarolta élt legtovább.

Marie Antoinette, Franciaország királynéja, koronázási palástjában (Jean-Baptiste André Gautier-Dagoty, 1775)

„Minden embert utolér a sorsa, az a sors, amivel nem tud megbirkózni… minden bukásnak értelme és oka van” – írja Marie Antoinette című regényében Stefan Zweig.

De milyen volt ez a sors, ami Marie Antoinette-nek jutott osztályrészül?

Az eleinte közkedvelt „osztrák nő” (később már így is csúfolták) viszonylag hamar lett kegyvesztett a nép szemében, holott gyakorlatilag vajmi kevés indokkal lett volna számonkérhető rajta a politika, vagy az akkor egyre súlyosbodó éhínség. 

Az a mondat sem hangzott el soha az ő szájából: „Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot.” A mondat Jean-Jacques Rousseau Vallomások című művéből származik, amiben egy hercegné szájába adta ezeket a szavakat, és később a nép a forradalom hevében ezt összekötötte a királynéval.

Marie Antoinette egy 1778-as olajfestményen (Élisabeth Louise Vigée Le Brun)

Viszont imádta a gyönyörű ruhákat, szerette a szép cipőket és a fényűző ékszereket, a hangos partikat, a kártyát, ez mind igaz. Bár ez is csak viszonyítás kérdése, hiszen a királyi udvar férfi tagjainak sem volt kevesebb cipője, és kevésbé visszafogott vagy olcsóbb ruhái. Mégis Marie Antoinette-en csattant leginkább a nép haragja. 

A királyné portréja 1783-ból (Vigée Le Brun)

De lehet azt is mondani, hogy nem született túl szerencsés időben. Azt a helyzetet, ami a XVIII. század második felében kialakult Franciaországban, a gyenge kezű uralkodó, XVI. Lajos vajmi kevés eséllyel lett volna képes megoldani. Marie Antoinette leveleiből azonban kiderült, hogy a királynénak jóval több érzéke volt a politikához, és diplomáciából sem vizsgázott volna elégtelenre. Segélykérő levelei, amiket külföldre küldött, és amikben minden erejével próbálta menteni családját, kiváló érzékekről tanúskodnak. Bár sosem volt olyan helyzetben, és végül ideje sem maradt rá, hogy e képességeit ténylegesen is gyakorolhassa.

1791-ben a Temple börtönébe vetették családjával együtt. Férjét 1793. január 14-én kivégezték, őt ugyanennek az évnek augusztusában átszállították a város legszigorúbb börtönébe, a Conciergerie-be, ahol meg is kínozták. 1793. október 16-án tették a fejét guillotine alá a mai Concorde téren.

 

Hatása azonban a lefejezésével nem ért véget. Marie Antoinette mégis ikon lett. Sőt, az egyik legnagyobb divatújság, a Vogue az ő hatására indult útjára. A királyné öltözékét megörökítő korabeli rajzok indították el azt az igényt, hogy a női ruhákat papírra vetve is bemutassák. 

De Marie Antoinette hatása egészen a XXI. századig elér.

Azon kívül, hogy számos könyv és film foglalkozik az életével, a divatra gyakorolt hatása is tetten érhető. Cicomás öltözetei, és maga a rokokó korszak, amelyben élt, Vivienne Westwoodtól John Gallianón át egészen a Chanelig ihletett meg kollekciókat. Vogue című MTV-s előadásában (nem véletlenül) Madonna is korabeli ruhákban ropja. 

Kattints a képre a galériáért:

Marie Antoinette személyét lehet gyűlölni, felületesnek tartani vagy szeretni. De hatása egyedülálló, ha másra nem is, hát a divatra nézve mindenképpen.

Ő volna ma az egyik legnagyobb divatinfluenszer, efelől nincs semmi kétségem.

Szentesi Éva