Azon gondolkoztam, amíg az Instagramot pörgettem, hogy mennyire király ez az egész. Mármint mondunk sok csúnyát a social médiára, sokszor vagyunk álszentek is ezzel kapcsolatban, de mégis, mennyire jó már, hogy van, hiszen például (azon kívül, hogy sok lájkot begyűjthetünk az agyonfilterezett képeinkért, és kedvünkre majomkodhatunk tetszés után csaholva) beleshetünk igazi világsztárok életébe is. Már azokéba, akik hagyják, mert például Brad Pittnek még mindig nincs Instája (pedig én lennék az első követője). De az A-listások közül már Jennifer Aniston beadta a derekát, és fent van Don Johnson is, akiről ez a cikk szól. 

Johnson ilyeneket posztol példának okáért a húsz évvel fiatalabb feleségéről: „A legjobb barátom!” „Vicces és elbűvölő!” Egy másik képen lánya tehetségét ünnepli (nem ok nélkül), majd egy mozibüfénél mosolyog azzal a lehengerlő, utánozhatatlan gribedlis mosolyával (szándékosan nem írtam a jelzők elé a „még mindig”-et). Pedig a „még mindig” olyannyira igaz, hogy írhattam volna azt is: Don Johnson ellenállhatatlan mosolya és sármja olyannyira állandó, mint az, hogy a Föld kering a Nap körül. 

Pedig nem indult egyszerűen az élete, és nem is színésznek készült. Apja gazdálkodással foglalkozott, anyja kozmetikus volt, és viszonylag fiatalok, alig tizennyolc évesek voltak, amikor Johnson megszületett. Nem volt boldog gyerekkora.

„Szörnyű gyerekkorom volt, rémséges. A szüleim elváltak, amikor tizenkét éves voltam, én voltam a legidősebb. Igazán boldogtalan voltam, és tizenhat évesen leléptem hazulról. És amikor tizenhat évesen elhagyod az otthonodat, és nincs semmi terved, akkor meg kell védened magad, és valahogy át kell rugdosnod a segged a középiskolán... na, ezek építik az erős karaktert" – nyilatkozta pár héttel ezelőtt egy The Guardian interjúban. 

1968-ban, még az előtt, hogy a színjátszás felé kezdett kacsingatni, jelentkezett egy Horses nevű stúdióprojektre, ahová énekeseket kerestek pszichedelikus hippi rock stílushoz. A teljesen ismeretlen Johnsonról egyből kiderült, piszok jó hangja van, kiválasztották, és felénekelhette az egész lemezt. 

Egy évvel később, 1969-ben kapta meg első szerepét a Fortune and Men's Eyesban, amit évről évre újabb szerepek követtek, többnyire feledhető filmekben, de a karrierje kezdett beindulni, és a fiatal Johnson minden erejével a filmes pályafutására koncentrált, ezzel egyre inkább háttérbe szorítva énekes mivoltát. 

Johnson 1973-ban a The Harrad Epxeriment-ben (Cinerama Releasing Corp.)

1973-ban a The Harrad Experiment című kultfilmben játszott, amelyben két betétdalt is énekelhetett (legalább az EGYIKET mindenképpen hallgassátok meg, mert elképesztően lágy és simogató hangja van), de a film nem csak ezért érdekes.

A történet egy olyan iskolában játszódik, ahol a tananyag részét képezi az, hogy a diákok szexeljenek egymással. A suli igazgatójának nejét Alfred Hitchcock egykori múzsája, a Madarak főszereplője, Tippi Hedren alakította. Hedren lányát pedig Melanie Griffithnek hívják, és akkor még csak tizennégy éves volt ugyan, de Johnsonnal menthetetlenül egymásba szerettek a film forgatásán, és négy évvel később, amikor Griffith nagykorú lett, össze is házasodtak, ám ez a frigy alig egy évig tartott.

Johnson karrierje azonban felfelé kezdett ívelni. Az igazi áttörést, a világhírnevet az 1984-től 1989-ig leadott sorozat, a Miami Vice és Sonny Crockett nyomozó karaktere hozta meg számára. Johnson a sorozat indulásakor már harmincöt éves volt.

Soha nem felejtem el, amikor ültünk a tévé előtt néhány évvel később, amikor Magyarországon is vetíteni kezdték ezt az ikonikus sorozatot, bámultam a képernyőt, és fülig belezúgtam a hófehér öltönyben lazázó, napbarnított Johnsonba, annyira jóképű volt. (A szőke fiúk amúgy is a gyengéim, de ezt tudjátok.)

Sonny Crocket nyomozó szerepében sorozatbeli társával Philip Michael Thomasszal

A sorozat hatalmas sikerrel futott, és amikor 1987-ben Griffith-t felkérték vendégszerepelni a Miami Vice-ba, újra egymásba szerettek Johnsonnal – ezúttal tovább bírták együtt. 

Melanie Griffith így nyilatkozott a kapcsolatukról egy 2017-es Porter magazinos interjúban: „Don várt rám, amíg ki nem jöttem a rehabról. Akkor jöttünk össze újra, és ez volt a legtermészetesebb, legtökéletesebb szerelem, amit átélhettem. De aztán egyszer csak nem működött tovább. Azt hiszem, nehéz, amikor mindketten reflektorfényben vagytok, kivéve, ha az egyik feladja a karrierjét."

A Miami Vice népszerűsége nem csupán divatot teremtett, de Johnson meg is lovagolhatta a sorozat által szerzett hírnevet, és kiadhatta első szólólemezét, a Heartbeatet. 1988-ban Barbra Streisanddal is duettezett, majd jött a második szólóalbum, a Let It Roll. Az énekesi karrier azonban itt megállt, a színészi épült tovább. 

Melanie Griffith-szel 1993-ban (Forrás: Getty Images)

1989-ben megszületett Griffith-szel közös gyerekük, Dakota Johnson, aki ma már szintén legalább annyira népszerű színész, mint felmenői. Noha apját előzetesen nem tájékoztatta arról, hogy érdekli ez a szakma. 

Johnson azt nyilatkozta, amikor lánya színészi pályafutásáról kérdezték: „Korábban egy árva szóval sem említette, hogy ilyen tervei vannak. Gondoltam, oké, majd vigyázok rá, és elkapom, amikor zuhanni kezd. Haha, azóta nem láttam.”

(Dakota A szürke ötven árnyalatával vált világhírűvé, de ha szeretnétek igazán jó filmben látni, akkor ajánlom nektek A Bigger Splash-t, eszméletlen jó benne.)

Don Johnson karrierje is továbbszaladt, szinte egymás mellett a tévés és filmes vonalon. Ő alakította Nash Bridgest a CBS-en. Játszott Tarantino filmjében, a Django, elszabadulban, Jane Fonda partnereként a Könyvklubban, jelenleg pedig az HBO-n futó Watchmen és a nálunk januárban mozikba kerülő Tőrbe ejtve című filmben látható. 

Feleségével, Kelleyvel a Londoni Filmfesztiválon, 2019. októberében (Forrás: Getty Images)

Johnson ötször házasodott, négy nővel, immár húsz éve ugyanaz a társa: Kelley Phleger. Három gyerekük van, és úgy tűnik, nagyon boldogok. A sokszor emlegetett sármjából pedig semmit nem vesztett a sztár, aki ma ünnepli a hetvenedik születésnapját. 

Hogy ő mit gondol a külsejéről? Íme:

„Mindig is magabiztos voltam a szakértelmemet és a képességeimet illetően. Túl kellett lépnem azonban néhány fizikai tulajdonságon, amiről azt hinné az ember, hogy előny: elég vonzó fiatalember voltam. Igazából androgün voltam egy olyan korban, amikor ez a fogalom nem is volt igazán közismert. Fiatal voltam, vékony, és hosszú hajam volt. Szépfiú-típus, mondták... Én persze nem ennek éreztem magam, és meg kellett harcolnom az előítéletekkel, hogy komolyan vegyenek" – mondta a The Guardiennek. 

Isten éltesse sokáig!

Szentesi Éva

Kiemelt kép: Getty Images

Források: ITT és ITT