Ki szereti, ha a nő van felül? – Sharon Stone, aki mindent megváltoztatott
A nő kifinomult, a nő jól öltözött, frizurája, sminkje, stílusa rendben van, mozdulatai harmonikusak, intelligens, határozott. A nő manipulatív. És olyan erőt sugároz, hogy az őt kihallgató szemüveges nyomozó majdnem infarktust kap. Mert – bizony! – a nő nem visel alsóneműt. A nő ugyanis szabad. És a pillanatban, amikor hanyagnak tűnő, de nagyon is tudatos mozdulattal átkulcsolja egyik lábát a másikon, filmtörténelem születik. Meg egy vadiúj, ragyogó csillag, akit úgy hívnak: Sharon Stone. Az Elemi ösztön rendezője, Paul Verhoeven ma 78 éves. Szentesi Éva pedig ez alkalomból felidézi a csaknem két és fél évtizeddel megszületett új femme fatale-t.
-
Az Elemi ösztön 1992-ben felrázta az erotikus thriller műfaját, új, megbabonázó és határozott nőideált teremtett, és egy csapásra gigasztárt csinált Sharon Stone-ból. Hányan szerettek volna rá hasonlítani akkoriban (na jó, még ma is)! És mennyien akartak Michael Douglas helyében lenni? A képernyő csak úgy szikrázott, amikor ők ketten verbálisan szexeltek.
Stone a film bemutatója után azt nyilatkozta: felháborító, hogy a cenzorok jóval elnézőbbek az erőszakos jelenetekkel, mint a szexet ábrázoló helyzetekkel. Hát, igen... azt simán elbírta akkoriban a képernyő meg a 12-es karika, hogy a gyilkolás menjen ezerrel, de ha egy jóízű dugást kívántak megmutatni premier plánban, arra rögtön előkapták az ollót, és a mozikba már csak a szelídített verzió kerülhetett. Így járt az Elemi ösztön, de a Szex és New York jó néhány epizódja is. Az meg, ugye abszolúte nodepláne helyzet volt, hogy a főszereplő,
Sharon Stone, egy új nőideált formált meg: az erős, emancipált, szexuálisan szabad, okos nőét, akivel addig nem igazán találkozhattak a mozinézők, mert: ki szereti, ha a nő van felül? Mindenhogy... Na, ugye?
Az akkor még többnyire ismeretlen Sharon Stone előtt többen visszadobták a szerepet, köztük már befutott, nagy nevek is: Geena Davis, Meg Ryan, Demi Moore, Ellen Barkin, Kim Basinger és Michelle Pfeiffer. A figurát végül Stone játszotta, és a szerep félelmetes hírnevet kreált neki. Szó szerint. A színésznő elmondása szerint Catherine Trammell halálra rémisztette a férfiakat. A férfiak valósággal rettegtek tőle a karakter megformálása után.
Catherine Trammell figurája tényleg valami egészen újat és észveszejtőt teremtett. Ehhez kellett Stone zsenialitása, valamint vérfagyasztó szépsége és szexuális kisugárzása. Huszonnégy év eltelt azóta, hogy először láttuk őt ebben a szerepben, de karaktere a mai napig meghökkenti a férfiakat. És a nőket is. Valaki simán csak lekurvázza, mások gátlástalan, nőietlen, férfiakat verbálisan kiherélő, szemérmetlen perszónának tartják. Olyannak, akitől egyértelműen félni kell.
Egy ilyen határozott, öntudatos nőt, aki nem fél kimondani a tényeket – önmagáról sem –, aki pontosan tudja, mennyire szexi, aki tisztában van a képességeivel és tehetségével, hát még a vonzerejével, sokan a mai napig hajlamosak kegyetlennek gondolni.
A feminizmus gátlástalan és veszélyes melléktermékének tekintik, akit jobb elkerülni.
És én pont ezért szeretem.
Tetszik, nem tetszik, az Elemi ösztön új femme fatale-t teremtett. Az öntudatos és okos nőét, aki szereti a szexet, és erről nem átall beszélni. Ne próbáld megmondani neki, kivel feküdjön le, ne próbálj ráerőltetni konvenciókat, mert magasról tojik a szabályokra. Pontos tudja, hogy kicsoda és mit akar.
Nézd csak: Catherine Trammell még azt is elérte, hogy a filmrendező születésnapja is RÓLA szóljon.
Boldog születésnapot, Sharon Stone Paul Verhoeven!
Szentesi Éva
Kiemelt képünk forrása: Intercom