-

Arisztokrata lányka

1855. június nyolcadika az ősi, boltíves kúriában Vay Evelin grófnő világra hozza harmadik gyermekét, báró Baloghfalvi Czóbel Minkát, az akkori arisztokrata trendnek megfelelően teljes néven báró Baloghfalvi Czóbel Wilhelminát. Giergl Alajos festőművész jóvoltából fennmaradt egy családi gyermekportré a bűbájos Czóbel-triászról, Istvánról, Emmáról és Minkáról. A kis husi, piros korall karkötővel a csuklóján, mélyen ülő, okos barna szemeket mereszt ránk, és lazán rákönyököl rózsaszín habcsóknak öltözött nővérkéjére, Emmára. Ő a négyesztendős Minka.

minkagyerek

Sorbonne-i diák

A különböző kiváló külföldi házitanítókon „edződött” lány a húszas éveiben a Sorbonne hallgatója lesz. Egyetemi évei alatt találkozik Verlaine és Baudelaire lírájával, ami nagy hatást gyakorol rá. Ő lesz az első magyar szimbolista költő, Ady Endrét is jócskán megelőzi.  A fiatal lány húszas évei első felében még szilajon pörgött a menő Ugocsa és Szabolcs vármegyei főúri társaságokban. Akkoriban gyújtotta lángra Minkánk szívét a szomszéd földbirtokos, Mándok koronázatlan királya, gróf Forgách László, aki aztán mégis mást vett el feleségül. Minka önéletrajzi elemeket is tartalmazó regényét, a Hafiát is neki ajánlotta.

Szerelmes nő

Évekkel később találkozik a tüdőbajos báróval, Justh Zsigmonddal, aki egyébként a magyar irodalomtörténet jelentős alakja. Ő inspirálja, bátorítja az írásra. Mély, meghitt hangú levelezésük, illetve naplóbejegyzéseik talán körvonalazhatnak egy kibontakozó szerelmet, ám a TBC elragadta Minkától a szeretett „Zsigót”.

Bogaras vénlány

Czóbel Minka 38 éves, amikor Justh Zsigmondot elveszíti. Kora, környezete, az akkori társadalmi elvárások hamar rásütik a „bogaras vénlány” jelzőt. Ezt a billogot viseli még a síron túl is. A nyolcvanas években kezdi felfedezni magának az irodalomtörténet, olyan rangos írástudók foglalkoznak vele, mint Weöres Sándor és Kovács Sándor Iván, ám nem tudják túltenni magukat azon a tényen, hogy miért maradt egyedül? Miért zárkózott be Anarcs hatalmas kertjébe, ahonnan aztán csak ritkán mozdult ki? Mert egy idő után az irodalmi életből is kivonult, és végül Arancson érte a halál is 1947 januárjában .

„És még nem is szóltunk Czóbel Minka csúnyaságáról, arról a szánalmas, leleplező szecessziós fotográfiáról, ami a Boszorkánydalok címlapján látható. Vegyük szemügyre kegyetlenül” – írja Minkáról az egyik kritikus.

A „csúnya

Pedig ha tudná, hogy minden nőnek vannak rút fotói, de igyekszünk minél előbb megsemmisíteni őket. Hogy Minka csúnya volt-e? A fotográfiák alapján töltöttgalamb-formájú menyecske volt, semmi különös.

„A pártában maradt rusnya vénlány” sztorit Márton László már igyekezett „csúnya tündérré” szelídíteni, viszont a magyar néprajzban a csúnya tündért boszorkánynak hívják. De valóban boszorkány volt az anarcsi bárónő? Nos, az biztos, hogy költői lírájában számtalanszor előfordul a tündér és boszorkány motívum. Justh Zsigmondnak egyik levelében ezt írta: „Nincs ugyan szárnyam – fájdalom –, de ha volna, ezen a vidéken elégetnének.” Ha mindez nem elég, ráadásként ott van a titokzatos Bob.

Állítólagos leszbikus

Minka 1890-ben találkozott először Helen Büttner berlini festőnővel, aki Mándokon gróf Forgách Lászlónál udvari piktorként festette az agarakat, sportlovakat, vadászatokat. Minka így ír róla: „Itt egy kis festőné van. Sajnálom, és úgy szeretem.” A kezdeti szimpátia később elmélyül, olyannyira, hogy a festőnő Anarcsra költözik, mint Minka állandó pártfogoltja. Szülei halála után testvérei sem nézik jó szemmel Büttner jelenlétét a birtokon. Aztán megbékélnek.

„Bob

Büttnert az úri társaságban csak „Bob”-ként emlegetik, ez a becenév ínyére van a kis piktornak. Haját gondosan rövidre nyiszáltatja, nadrágban jár, csibukozik, és úgy üli meg a lovat, mint a férfiak. Elképesztően jól lovagol, még nyolcvan éves kora után is vágtázik. A helyiek furcsállják.

Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában több száz német nyelvű levél őrzi Minka és Bob titkát. A levelek közül préselt virágszirmok, kis rajzvázlatok hullanak a késői kutató kezére. Az egyik levélben Bob elmeséli Minkának, hogy Malonyay Dezső művészettörténész Budapesten arról beszél, miféle „lesbische dinge” (leszbikus dolog) az, hogy ez az egészséges Minka ezzel a beteges Bobbal van.

Mindhalálig szerelem

Aki figyelmesen olvassa Minka naplóit, amit egészen haláláig vezetett, minden egyes lapon, ha csak fél mondat erejéig is, de találkozhatunk Bob nevével. Érzelmekről diszkréten beszél. Az evangélikus festő barátnője, az anarcsi bárónő hatására katolikus hitre tért. Ez azért nagy szó egy lutheránustól... Büttner nemcsak áttért, de oltárképet is festett az ajaki templomban, és Máriapócsra is elzarándokolt. Nyolcvanhárom éves korában hunyt el végelgyengülésben, Minka ápolta. Közös sírban alusszák örök álmukat az anarcsi évszázados platánok alatt.

Egy érdekes tény, Minka anyai ágon első unokatestvére volt gróf Vay Sarolta Sándor, újságírónak. A csínyes Vay grófnőről, aki lánynak született aztán férfinak állt, Krúdy Gyula írt tárcát, és Rakovszky Zsuzsa egy gyönyörű regényt.

Évekkel ezelőtt Anarcson magángyűjteményben találkoztam először Büttner Helén önarcképével.  Ezen a képen még nagyon fiatal: rövid, szőke haj, kék szemek, finom, lágy vonások. Tavaly a Louis Vuitton kirakatában nézett szembe velem egy fotóról. Az a modell megtévesztésig hasonlított a rejtélyes, porosz festőnőre. Fehér inget viselt, fekete öltönyt, azt hiszem, még nyakkendője is volt…

Németh Ványi Klári

Szerzőnk Czóbel Minka szobra mellett