-

Másképp olvasunk ma, mint akár egy évtizede, a szemünk előtt villódzó szövegmozaik és a magukat kellető könyvek tömege végtelen. Ebből az áradatból halászok ki egyet minden héten. A válogatás egyéni, sőt személyes, némelyik könyvhöz több közöm is van annál, mint hogy csak úgy a figyelmetekbe ajánljam. Lesz krimi, regény, vers, pszichológia, mesekönyv, strandkönyv és szakácskönyv, mert azért egy oldalpillantást mégis vetek arra, hogy ez egy női lap.

A most következő tízes lista darabjait majd egyenként is sorra veszem. Most pedig olvasószemüveget föl!

gergely

Gergely Ágnes: Viharkabát

Amikor elolvastam Őrizetlenek című regényét, és a Két szimpla a kedvesben című memoárját, úgy éreztem, hiába lenyűgöző prózák ezek, Gergely Ágnes igazi saját műfaja mégis a líra. És mit látok az új kötet fülszövegén? Ugyanezt a kijelentést tőle magától. A végletekig lecsupaszított rímekben, a balladaszerűen egyszerűnek tűnő versekben felvillan és összefonódik a személyes sors, a történelem és a mitológia. (Válogatott és új versek, Európa)

agyerek

Ian McEwan: A gyermektörvény

Fiona Maye bírónak súlyos ügyben kell döntenie: egy halálosan beteg fiút és szüleit kell köteleznie egy orvosi beavatkozásra, amelyet tilt a vallásuk. Élet vagy halál? A vallás és a közösség biztonságos szigora vagy az önállóan járt út szabad magánya? Ne igazságügyi thrillerre számítson senki, bár az erkölcsi dilemmák és a döntés nyomában felkavarodó lélektani válság remegős izgalommal tölti el az olvasót, aki jól ismeri már McEwant a Vágy és vezeklés vagy az Amszterdam című korábbi regényekből. (regény, Scolar)

jelmezbalGrecsó Krisztián: Jelmezbál

Ki akartam hagyni Grecsó könyvét, úgyis mindenki ír majd róla az első lehetséges pillanatban, és én is sorra veszem majd bővebben. Aztán nézegettem a borítót, amely egyenes folytatása vagy közeli rokona az előző kötetnek, a Megyek utánadnak. És nemcsak a borító persze. A dél-alföldi fojtogató mikrovilág távoli múltja is hasonló. Tárgyakban, emberekben – főleg nőkben – és hétköznapi családi apróságokban ölt testet a rejtély, ami Budapesten oldódik meg. Talán. (regény, Magvető)

Print

Kiss Ottó: Ne félj, apa!

Szegény apa nem tudja, hová lesz a szivárvány a tócsa tetejéről, és nem tudja, hogy porhóból nem lehet hóembert gyúrni… De szerencsére itt van Boró, aki a nagy kislánykönyvben mindezt megtanítja neki. Kiss Ottó minden kötetével újat hoz a gyerekirodalomba hol szabad, hol rímes verseivel, most éppen az apa-gyerek kapcsolatról. A kislány életének minden napján új dolgokra tanítja az apát, új színben tűnik fel a világ, és megújul a nyelv. A versek a gyerek hangján szólnak és a gyerek szemével látnak, szerencsére mesteri módon kerülik a jópofa gyerekszáj-poénokat és más cukiságcsapdákat. Kismarty-Lechner Zita pasztelles rajzait pedig a gyerekek is imádni fogják. (versek, Móra)

gr

 

Gideon Greif: Könnyek nélkül sírtunk

Nem új, 1995-ben jelent meg az izraeli történész munkája, számunkra most a Saul fia nemzetközi elismerése miatt mégis különleges fontosságú ez a könyv, amely a film egyik fő forrása és inspirációja. Greif 13 éven keresztül készítette interjúit 31 Sonderkommando-túlélővel. Ők voltak azok, akik Auschwitz-Birkenauban segédkeztek az áldozatokat gázkamrába terelni, majd a holttesteket elégetni. Természetesen rájuk is elgázosítás várt. Nehéz, de kötelező olvasmány, vallomás és tanúságtétel, az emlékezet ébren tartója. (történelem, Európa)

doktorow

E. L. Doctorow: A vak zongorista

Az emlékezet próbája, emlékek tárháza ez a könyv is, persze másképp, hiszen fikció. Doctorow nevét az olvasóközönség elsősorban a Ragtime című regényből ismeri – pedig ismerhetné a Vöcsök-tóból, a Világkiállításból vagy a Billy Bathgate, a gengszterinasból is – , amelyek mind a kora XX. század Amerikájának mitológiáját írják. A Collyer-fivérek – Homer és Langley, az egyikük vak, a másik elméjét a Nagy Háború mustárgáztámadása zavarta össze – New York 5. sugárútján gyűjtögetik mindazt, amiből azt képzelik, összeállítható az élet nagy enciklopédiája. De az évszázad a maga háborúival, történelmével, találmányaival és szélhámosaival rohamléptekben elsüvít mellettük. És mi marad? Egy gigantikus kacatbirodalom. (regény, Európa)

vege

Ingar Johnsrud: Követők

A skandináv krimi már évek óta mintha a könyvkiadás tuti receptje lenne. Ha film vagy tévésorozat készül belőle, még jobb. Mégsem múló divathullám ez. Az északi szerzők tudnak valamit – írni például, jellemet és társadalmat rajzolni, történetet kanyarítani – amit az olvasók nagyon szeretnek. Nem létezik itt magas irodalom és kommersz, ezekben a könyvekben a „krimiség”, a bűntett és kinyomozása a tét, az írás maga. De ne rugaszkodjunk el. Mindehhez kell egy bűneset: eltűnik egy politikus lánya, és kell egy nyomozó: Fredrik Beier. A szálak pedig egy különös csoportosulás, az Isten Fénye nevű szekta székhelyére vezetnek. (krimi, General Press)

bekes

Békés Pál: Csikágó

Ez sem új könyv, a 2010-ben fiatalon elhunyt szerző egyik legjobb művének új kiadása. A regénnyé összeálló novellafüzér darabjai ide-oda cikáznak a XX. század történelmében, helyszínük Budapest egyetlen, parányi városrésze, a Csikágó. Így, „cs”-vel. Sőt, talán nem is csak otthont ad a történeteknek a Csikágó, hanem meg is határozza hősei sorsát? A Chicagóból a Csikágóba hazalátogató amerikás magyarét, a VII. kerület aszfaltján pokoltűzön elégő újságosét, az ’56-os harcok alatt a pincében bujkáló tejtestvérekét, az Ausztráliába szakadt mozdonyvezetőét és a kórházban fekvő két álmatlan betegét. És vajon mi köze mindehhez a millenniumtól napjainkig repkedő gyöngybagolynak? (regény, Jelenkor)

grimm

Az oroszlán és a béka – ismeretlen Grimm-mesék

A Grimm-meséket mindenki ismeri. Csipkerózsika, Hófehérke, Hamupipőke és A brémai muzsikusok mindannyiunk gyerekszobájában otthonosan mozogtak. De ma már az sem titok, hogy az úgynevezett ifjúsági kiadások jócskán átdolgozott és megszelídített szöveggel kerültek olvasóik kezébe. 1989-ben látott napvilágot Márton László és Adamik Lajos új fordításában a teljes Gyermek- és családi mesék gyűjtemény. Azaz mégsem volt teljes: az ötven kimaradt, és ebben a formában jórészt ismeretlen mesét adja most közre a kiadó. Ezek között sok olyan történet van, amely vándormotívumként számos helyen felbukkan az európai irodalomban. Ilyen például az Egérbőr királylány, amelyet leginkább Lear királyként ismer az olvasó… (mesék, Pesti Kalligram)

szaniszlo

Szaniszló Judit: Beenged

Szaniszló Judit, bár elsőkönyves szerző, mégis rengetegen ismerik. Ő ugyanis Zetor Leila, a combfiksz blog szerzője. Bloghangú kötet ez – bár milyen is a bloghang? – tényleg sokszor mintha élőbeszéd lenne. Nyers, fanyar, karcos, vicces. Munkahelyről ír, halálról, betegségről, szerelemről, csupa bagatell apróságról. Jó vicc, hát az írók ilyenekről írnak, nem? Igen, de ez a szöveg tele van szagokkal is, szomszéd nénikkel, vécéajtókkal, járókeretekkel, cédulákkal, kutyakajával és fertőtlenítővel. És mielőtt teljesen elkedvetlenednénk vagy éppen ráismernénk a saját életünkre, elárulom, hogy egyes szövegeket szabadvers-formában tördeltek. Amitől elrepülnek, és sokáig köröznek a fejünk felett. (novella, Magvető)

Merényi Ágnes