-

Nemes Jeles László filmrendező

Fotó: Son of Saul Facebook oldala

Egyszerűen megkerülhetetlen ezen a listán – na nem mintha meg akarnánk kerülni. Ahogy az angol mondaná: „the man of the hour". A férfi, akinél jelen pillanatban nincs aktuálisabb és nemzetközi hatását tekintve fontosabb kortárs magyar művészember. Cannes, nagydíj: pipa; Aranyglóbusz: pipa; Az amerikai filmkritikusok díja: pipa; Oscar-jelölés: pipa. Emberek, hát mi lesz itt még?! Mi nagyon drukkolunk ennek a szerény, tehetséges, bátor és rendkívül kifinomult rendezőnek, aki 13 évesen horrorfilmekkel kezdte a családja párizsi pincéjében. A kétezres évek derekán Tarr Béla mellett lett asszisztens, mára pedig Harrison Fordtól Cate Blanchettig az egész filmvilág róla beszél, vele akar dolgozni, vagy egyszerűen a közelében akar lenni. Ő meg közben – az Oscar-hajrá előtti napokban – itthon járja végig a sajtót, és mint valami halk szavú evangélista, próbálja átvinni az üzenetet, hogy a holokauszt megtörtént, magyar tragédia is, és emberarca van. Azt pedig, ahogy a minősíthetetlen kommentelőket kezeli, tanítani kellene...

Dragomán György író

Fotó: Szabó T. Anna (az író felesége - a szerk.)

Aki szerint „a regényírás a legnagyobb gyötrelem”. De megéri minden csepp kínt – ezt már mi tesszük hozzá, akik rajongunk Dragomán szövegeiért. A 2014-es Máglya, miután itthon minden díjat besöpört, elindult megérdemelt nemzetközi hódító útjára; eddig 14 nyelvre fordították le. Ausztriában vezette az ünnepi irodalmi sikerlistát, a Der Spiegel pedig olyan nemzetközileg is elismert magyar írók közé sorolta, mint Konrád György, Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter és a tavaly Man Booker-díjat nyert Krasznahorkai László. Dragomán György már a 2005-ös A fehér királlyal berobbant a nemzetközi irodalmi színtérre. Dzsátá történetét 30 nyelvre fordították le, és tavaly egy angol rendező leforgatta a regényből készült filmet is. A dolog meglehetősen izgalmas, és nem csak az eszméletlen jó alapanyag miatt. A filmben olyan színészek játszanak, mint a Trónok harcában megismert Jonathan Pryce és az angol modell-színésznő, Agyness Deyn. A világhír egy újabb szintje már a dobozban várja a premiert. Addig is EZT olvassátok el, tele van igazi zseniális dragománizmusokkal.

Alföldi Róbert rendező

Fotó: Alföldi Róbert Facebook oldala

Oké, vegyük csak az elmúlt fél évét. Ősszel hosszabb időre elutazott Magyarországról, hogy megrendezze a németországi Trierben Leonard Bernstein Pán Péterét (bemutató: 2015. november 22.). Aztán Szöulban Shakespeare Téli regéjét (bemutató: 2016. január 10.), majd az ausztriai St. Pöltenben Molière Tartuffe-jét (2016. február 27.). Időközben hazaugrott, hogy színészként eljátsszon néhány korábban ráosztott szerepet (Igenis, miniszterelnök úr!, Vaknyugat, Az utolsó óra). Ja, január 16-án pedig fotógyűjteményéből egy kiállítás is nyílt a Mai Manó Házban. Nem gondoljuk, hogy sokat kell ehhez hozzátennünk. Alföldi egyszerűen más léptékkel mér, mint a legtöbb magyar művész. Amit ő tud, az nemcsak itthon különleges, hanem világszerte az. Örüljünk neki, hogy Magyarországra született!

Abodi Dóra divattervező

abodi dóra

Mi a közös Taylor Swiftben, Lady Gagában és Tyra Banksben? Hát Dora Abodi. Vagyis: Abodi Dóra, aki mindhármukat öltöztette már. A 32 éves magyar tervező Erdélyben született, Magyarországon nevelkedett, és festőművész-grafikus szülei miatt szinte egyenes út vezetett a vizuális művészetek felé. Szinte. Mert Dóra előbb elvégezte a jogi egyetemet, csak utána tanulta ki a divatszakmát Budapesten és Milánóban. Ő volt volt az első magyar tervező, aki saját divatbemutatón mutatkozhatott be a Londoni Divathéten. Azóta nincs megállás, az extravagáns, de kifinomult Dora Abodi-darabok ott vannak a filmpremierek és díjátadó gálák vörös szőnyegén, az amerikai tévéshow-kban és a legnagyobb magazinokban. Dóra izgalmas és tehetséges, de mi mégis leginkább azért vagyunk rá büszkék, mert minden kollekciója történetet mesél. Úgy, ahogy arra nagyon kevesen képesek.

Balázs Ádám zeneszerző

fotó: Tihanyi-Knausz Tamara

Vele kapcsolatban elfogult vagyok, és ezt büszkén vállalom. Ádámot még a beszélgetős tévéműsorom forgatása közben ismertem meg. Már akkor lenyűgözött a tehetsége, az alázata, az energiája és a kedvessége. A zene szeretetét otthonról hozta, édesapja Balázs Árpád zeneszerző, akinek legismertebb munkája A kockásfülű nyúl rajzfilmsorozat főcímzenéje. Ádám története olyan, mintha valami motivációs kézikönyvben írták volna meg: Budapesten végzett az ELTE-n és a konzervatóriumban, majd kiment Amerikába szerencsét próbálni. New Yorkban dolgozott pincérként, építkezéseken segített, fotóasszisztens volt. Gondolt egy bátrat, kitett egy hirdetést az egyik ottani egyetemen, hogy zeneszerzést vállal. Így indult a karrierje. Dolgozott hollywoodi produkciókban (Az elefántkirály, Pillangó-hatás 3, Holdkirálynő), írt HBO-sorozatokhoz zenét (Terápia), és Bartók Béla után ő az első magyar, akinek a New York-i Carnegie Hallban volt világpremierje – 2006-ban, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján. Jaaa... és mivel Dorogi Péter rockénekes nagy barátja, együtt írták az az Intim Torna Illegál Örökké című dalát.

Szakmári Klára könyvtáros

Fotó: Szakmári Klára oldala

A magyar könyvtárosnő, akit idén januárban a világ összes iskolai könyvtárában megismertek. Az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Egyesülete 2015 decemberében egy magyar könyvtárost, Szakmári Klárát választotta a hónap könyvtárosának. A budapesti Budai Nagy Antal Gimnázium könyvtárvezetője egész életét a könyveknek, az olvasásnak és az irodalommal kapcsolatos közösségi programoknak szenteli. „Nem én választottam a hivatásomat, hanem a hivatásom választott engem. Nem is mehettem volna másnak, mint könyvtárosnak" – nyilatkozta Klára az őt bemutató cikkben, amelyet az IASL körbeküldött a világ iskolai könyvtáraiba. Pedig nem volt zökkenőmentes a pályája. Kisfia komoly egészségügyi károsodással született, így Klára tíz évig GYES-en volt, őt gondozta. Akkor tudott visszaállni teljes munkaidőben a könyvtárba, amikor a fiú óvodába került. És, hogy mivel érdemelte ki a „mi Kláránk" a kitüntető címet – már persze a szaktudásán túl? Hát a szívével, lelkesedésével és kreativitásával. Legyen szó egy könyvtárban töltött boszorkányos éjszakáról, amikor a diákok a könyvtárvezető irányításával seprűkön  „röpködnek" a kihalt iskolaépületben, vagy mondjuk egy gigantikus hosszúságú könyvdominóról, ami bejárja a gimnázium épületét, a gyerekek legnagyobb örömére.

 (Erkel László) Kentaur  díszlet- és jelmeztervező

Kentaur

Igen, a zeneszerző Erkel Ferenc leszármazottja sem esett messze a fájától. Ha nem is nyomult soha komolyzenében, azért alternatív vonalon zenekart alapított, de végül mégis a képzőművészetben találta meg igazi hivatását. Festő szakosból lett díszlet- és jelmeztervező, saját állítása szerint véletlenül, de mi, ugye tudjuk, hogy véletlenek nincsenek. Jelenleg Prágában és Londonban is dolgozik, azon felül, hogy itthon közben „összedobta" az Óz, a csodák csodája és a Shrek musical látványterveit, tavaly pedig Szentpéterváron tervezett. Legendás alkotása a Vámpírok bálja díszlet- és jelmezterve. Igazi modern kori polihisztor, ösztönös zseni, akinek a kézjegye könnyen felismerhető, akármit alkot. Feltehetően ezért, és egyedi látásmódja miatt is szeretik annyira külföldön. Na meg azért, mert állítólag isteni vele együtt dolgozni.