Hét magyar, aki repíti a magyar kultúra hírét a világba

-

Nemes Jeles László filmrendező

Egyszerűen megkerülhetetlen ezen a listán – na nem mintha meg akarnánk kerülni. Ahogy az angol mondaná: „the man of the hour". A férfi, akinél jelen pillanatban nincs aktuálisabb és nemzetközi hatását tekintve fontosabb kortárs magyar művészember. Cannes, nagydíj: pipa; Aranyglóbusz: pipa; Az amerikai filmkritikusok díja: pipa; Oscar-jelölés: pipa. Emberek, hát mi lesz itt még?! Mi nagyon drukkolunk ennek a szerény, tehetséges, bátor és rendkívül kifinomult rendezőnek, aki 13 évesen horrorfilmekkel kezdte a családja párizsi pincéjében. A kétezres évek derekán Tarr Béla mellett lett asszisztens, mára pedig Harrison Fordtól Cate Blanchettig az egész filmvilág róla beszél, vele akar dolgozni, vagy egyszerűen a közelében akar lenni. Ő meg közben – az Oscar-hajrá előtti napokban – itthon járja végig a sajtót, és mint valami halk szavú evangélista, próbálja átvinni az üzenetet, hogy a holokauszt megtörtént, magyar tragédia is, és emberarca van. Azt pedig, ahogy a minősíthetetlen kommentelőket kezeli, tanítani kellene...

Dragomán György író

Aki szerint „a regényírás a legnagyobb gyötrelem”. De megéri minden csepp kínt – ezt már mi tesszük hozzá, akik rajongunk Dragomán szövegeiért. A 2014-es Máglya, miután itthon minden díjat besöpört, elindult megérdemelt nemzetközi hódító útjára; eddig 14 nyelvre fordították le. Ausztriában vezette az ünnepi irodalmi sikerlistát, a Der Spiegel pedig olyan nemzetközileg is elismert magyar írók közé sorolta, mint Konrád György, Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter és a tavaly Man Booker-díjat nyert Krasznahorkai László. Dragomán György már a 2005-ös A fehér királlyal berobbant a nemzetközi irodalmi színtérre. Dzsátá történetét 30 nyelvre fordították le, és tavaly egy angol rendező leforgatta a regényből készült filmet is. A dolog meglehetősen izgalmas, és nem csak az eszméletlen jó alapanyag miatt. A filmben olyan színészek játszanak, mint a Trónok harcában megismert Jonathan Pryce és az angol modell-színésznő, Agyness Deyn. A világhír egy újabb szintje már a dobozban várja a premiert. Addig is EZT olvassátok el, tele van igazi zseniális dragománizmusokkal.

Alföldi Róbert rendező

Oké, vegyük csak az elmúlt fél évét. Ősszel hosszabb időre elutazott Magyarországról, hogy megrendezze a németországi Trierben Leonard Bernstein Pán Péterét (bemutató: 2015. november 22.). Aztán Szöulban Shakespeare Téli regéjét (bemutató: 2016. január 10.), majd az ausztriai St. Pöltenben Molière Tartuffe-jét (2016. február 27.). Időközben hazaugrott, hogy színészként eljátsszon néhány korábban ráosztott szerepet (Igenis, miniszterelnök úr!, Vaknyugat, Az utolsó óra). Ja, január 16-án pedig fotógyűjteményéből egy kiállítás is nyílt a Mai Manó Házban. Nem gondoljuk, hogy sokat kell ehhez hozzátennünk. Alföldi egyszerűen más léptékkel mér, mint a legtöbb magyar művész. Amit ő tud, az nemcsak itthon különleges, hanem világszerte az. Örüljünk neki, hogy Magyarországra született!

Abodi Dóra divattervező

Mi a közös Taylor Swiftben, Lady Gagában és Tyra Banksben? Hát Dora Abodi. Vagyis: Abodi Dóra, aki mindhármukat öltöztette már. A 32 éves magyar tervező Erdélyben született, Magyarországon nevelkedett, és festőművész-grafikus szülei miatt szinte egyenes út vezetett a vizuális művészetek felé. Szinte. Mert Dóra előbb elvégezte a jogi egyetemet, csak utána tanulta ki a divatszakmát Budapesten és Milánóban. Ő volt volt az első magyar tervező, aki saját divatbemutatón mutatkozhatott be a Londoni Divathéten. Azóta nincs megállás, az extravagáns, de kifinomult Dora Abodi-darabok ott vannak a filmpremierek és díjátadó gálák vörös szőnyegén, az amerikai tévéshow-kban és a legnagyobb magazinokban. Dóra izgalmas és tehetséges, de mi mégis leginkább azért vagyunk rá büszkék, mert minden kollekciója történetet mesél. Úgy, ahogy arra nagyon kevesen képesek.

Balázs Ádám zeneszerző

Vele kapcsolatban elfogult vagyok, és ezt büszkén vállalom. Ádámot még a beszélgetős tévéműsorom forgatása közben ismertem meg. Már akkor lenyűgözött a tehetsége, az alázata, az energiája és a kedvessége. A zene szeretetét otthonról hozta, édesapja Balázs Árpád zeneszerző, akinek legismertebb munkája A kockásfülű nyúl rajzfilmsorozat főcímzenéje. Ádám története olyan, mintha valami motivációs kézikönyvben írták volna meg: Budapesten végzett az ELTE-n és a konzervatóriumban, majd kiment Amerikába szerencsét próbálni. New Yorkban dolgozott pincérként, építkezéseken segített, fotóasszisztens volt. Gondolt egy bátrat, kitett egy hirdetést az egyik ottani egyetemen, hogy zeneszerzést vállal. Így indult a karrierje. Dolgozott hollywoodi produkciókban (Az elefántkirály, Pillangó-hatás 3, Holdkirálynő), írt HBO-sorozatokhoz zenét (Terápia), és Bartók Béla után ő az első magyar, akinek a New York-i Carnegie Hallban volt világpremierje – 2006-ban, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján. Jaaa... és mivel Dorogi Péter rockénekes nagy barátja, együtt írták az az Intim Torna Illegál Örökké című dalát.

Szakmári Klára könyvtáros

A magyar könyvtárosnő, akit idén januárban a világ összes iskolai könyvtárában megismertek. Az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Egyesülete 2015 decemberében egy magyar könyvtárost, Szakmári Klárát választotta a hónap könyvtárosának. A budapesti Budai Nagy Antal Gimnázium könyvtárvezetője egész életét a könyveknek, az olvasásnak és az irodalommal kapcsolatos közösségi programoknak szenteli. „Nem én választottam a hivatásomat, hanem a hivatásom választott engem. Nem is mehettem volna másnak, mint könyvtárosnak" – nyilatkozta Klára az őt bemutató cikkben, amelyet az IASL körbeküldött a világ iskolai könyvtáraiba. Pedig nem volt zökkenőmentes a pályája. Kisfia komoly egészségügyi károsodással született, így Klára tíz évig GYES-en volt, őt gondozta. Akkor tudott visszaállni teljes munkaidőben a könyvtárba, amikor a fiú óvodába került. És, hogy mivel érdemelte ki a „mi Kláránk" a kitüntető címet – már persze a szaktudásán túl? Hát a szívével, lelkesedésével és kreativitásával. Legyen szó egy könyvtárban töltött boszorkányos éjszakáról, amikor a diákok a könyvtárvezető irányításával seprűkön  „röpködnek" a kihalt iskolaépületben, vagy mondjuk egy gigantikus hosszúságú könyvdominóról, ami bejárja a gimnázium épületét, a gyerekek legnagyobb örömére.

 (Erkel László) Kentaur  díszlet- és jelmeztervező

Igen, a zeneszerző Erkel Ferenc leszármazottja sem esett messze a fájától. Ha nem is nyomult soha komolyzenében, azért alternatív vonalon zenekart alapított, de végül mégis a képzőművészetben találta meg igazi hivatását. Festő szakosból lett díszlet- és jelmeztervező, saját állítása szerint véletlenül, de mi, ugye tudjuk, hogy véletlenek nincsenek. Jelenleg Prágában és Londonban is dolgozik, azon felül, hogy itthon közben „összedobta" az Óz, a csodák csodája és a Shrek musical látványterveit, tavaly pedig Szentpéterváron tervezett. Legendás alkotása a Vámpírok bálja díszlet- és jelmezterve. Igazi modern kori polihisztor, ösztönös zseni, akinek a kézjegye könnyen felismerhető, akármit alkot. Feltehetően ezért, és egyedi látásmódja miatt is szeretik annyira külföldön. Na meg azért, mert állítólag isteni vele együtt dolgozni.