-

1. Mit jelent az, hogy az idő relatív?

„Képzeljünk el egy ikerpárt. Tegyük fel, hogy az egyik testvér egy hegytetőn él, míg a másik a tengerszinten. Az előbbi gyorsabban fog öregedni, mint a testvére (mert a hegytetőn valamivel gyengébb, a hegy lábánál pedig kissé erősebb a gravitációs tér, és az erősebb térben lassabban múlik az idő). Ezért amikor újra találkoznak, már nem lesznek egyidősek. Ebben az esetben persze a koruk közötti különbség nagyon kicsi lesz, ám ez nagyobb lenne abban az esetben, ha az egyik testvér hosszú űrutazásra indulna egy, a fényéhez közeli sebességgel száguldó űrhajóval.”

2. Ha az Ősrobbanás jelentette a Világegyetem kezdetét, akkor hogyan fog bekövetkezni a vég?

„Ha az egész Világegyetem összeomlana, akkor valamikor a jövőben be kellene következnie a Nagy Reccsnek, ami ugyanúgy a végtelen sűrűség állapota lenne, mint amilyen az Ősrobbanás volt.”

3. Létezhet időutazás?

„Ha az időutazás lehetséges, hol vannak a jövőből érkező turisták?”

4. Mi fog történni, ha a fénysebességnél is gyorsabban fogunk tudni utazni?

„Ha a fénysebességnél gyorsabban utazunk, akkor a relativitáselmélet következményeképpen szükségszerűen visszafelé utazunk az időben, amint azt az alábbi limerick találóan kifejezi:

Egy lány ki Wightban éldegél

Gyorsabban jár, mint a fény

Ha egy nap elindul ő

Relatív az útidő

mert előző nap célba ér. "

(Kempelen Ákos fordítása)

5. Hol van Isten helye a tudományban?

A Világegyetem leírását és magyarázatát célzó legrégebbi elméletek szerint az eseményeket és a természeti jelenségeket szellemek, istenek irányítják. Lehet, hogy a Nap és a Hold valamilyen istenség, ám olyan istenek, akik szigorú törvényszerűségeknek engedelmeskednek, méghozzá kivétel nélkül minden esetben. De szerintem a legizgalmasabb kérdés nem is az, hogy Isten része-e a világunknak, hanem hogy mit csinált Isten, mielőtt megalkotta a világot?

+1. Most már tényleg mindent tudunk a világról?

„Annyira gyorsan fejlődik a tudomány, hogy amit az iskolákban és egyetemekben tanítunk mindig egy kicsit idejétmúlt. Nagyon kevesen tudnak csak lépést tartani a gyorsan változó tudománnyal. Ők viszont annak szentelik minden idejüket, hogy egy általuk választott kicsiny területen a lehető legjobban bővítsék a tudásukat. Az emberiség többi részének viszont vajmi kevés ismerete van arról, hogy valójában milyen előrelépések történnek a tudományban, és hogy ezek mit jelentenek a mindennapjainkra nézve. (...) A világegyetemnek az a része, amit mi, emberek meg tudunk figyelni az 1 millió millió millió millió (1 és 24 nulla) mérföld kiterjedtségű. Most már tudjuk, hogy a galaxis, amiben a Föld is található, csak egy abból a sok százezer millió másik galaxisból, amiket a legmodernebb távcsövek segítségével megláthatunk. És minden galaxisban sok százezer millió csillag van...”

Magyarán: dehogy tudunk mindent. A tudás végtelen! De ezt már csak mi tesszük hozzá. És hát, ugye, mit tudogatunk mi...?

 

Az idézetek: Stephen Hawking: Az idő rövid története és Hawking-Mlodinow: Az idő még rövidebb története című kiadványaiból származnak. (Akkord kiadó)

ido1ido2