Kult
Tölts velünk egy egész napot a WMN Fesztiválon, örüljünk az elmúlt tíz évnek, tervezzük együtt a következő tízet!

Stephen Hawking 5+1 egyszerű válasza a világ legbonyolultabb kérdéseire

2016. január 10. | WMN | Olvasási idő kb. 2 perc

Amikor Stephen Hawkingnál 21 éves korában a szklerózis egy különleges válfaját diagnosztizálták, a tudomány akkori állása szerint legföljebb tíz évet jósoltak neki. Ehhez képest a héten ünnepelte 74. születésnapját. A különc oxford-cambridge-i diákból azóta különc és világhírű fizikus lett. Aki legalább annyira popkulturális ikonná vált, mint Albert Einstein. Születésnapja alkalmából feltettünk neki néhány kínzó kérdést. És ő válaszolt! Sajnos nem személyesen, és még csak nem is most, ezen a héten. Hanem mára már klasszikussá vált könyveiben, az 1988-ban megjelent Az idő rövid történetében és annak bővített, átdolgozott kiadásában. 

-

1. Mit jelent az, hogy az idő relatív?

„Képzeljünk el egy ikerpárt. Tegyük fel, hogy az egyik testvér egy hegytetőn él, míg a másik a tengerszinten. Az előbbi gyorsabban fog öregedni, mint a testvére (mert a hegytetőn valamivel gyengébb, a hegy lábánál pedig kissé erősebb a gravitációs tér, és az erősebb térben lassabban múlik az idő). Ezért amikor újra találkoznak, már nem lesznek egyidősek. Ebben az esetben persze a koruk közötti különbség nagyon kicsi lesz, ám ez nagyobb lenne abban az esetben, ha az egyik testvér hosszú űrutazásra indulna egy, a fényéhez közeli sebességgel száguldó űrhajóval.”

2. Ha az Ősrobbanás jelentette a Világegyetem kezdetét, akkor hogyan fog bekövetkezni a vég?

„Ha az egész Világegyetem összeomlana, akkor valamikor a jövőben be kellene következnie a Nagy Reccsnek, ami ugyanúgy a végtelen sűrűség állapota lenne, mint amilyen az Ősrobbanás volt.”

3. Létezhet időutazás?

„Ha az időutazás lehetséges, hol vannak a jövőből érkező turisták?”

4. Mi fog történni, ha a fénysebességnél is gyorsabban fogunk tudni utazni?

„Ha a fénysebességnél gyorsabban utazunk, akkor a relativitáselmélet következményeképpen szükségszerűen visszafelé utazunk az időben, amint azt az alábbi limerick találóan kifejezi:

Egy lány ki Wightban éldegél

Gyorsabban jár, mint a fény

Ha egy nap elindul ő

Relatív az útidő

mert előző nap célba ér. "

(Kempelen Ákos fordítása)

5. Hol van Isten helye a tudományban?

A Világegyetem leírását és magyarázatát célzó legrégebbi elméletek szerint az eseményeket és a természeti jelenségeket szellemek, istenek irányítják. Lehet, hogy a Nap és a Hold valamilyen istenség, ám olyan istenek, akik szigorú törvényszerűségeknek engedelmeskednek, méghozzá kivétel nélkül minden esetben. De szerintem a legizgalmasabb kérdés nem is az, hogy Isten része-e a világunknak, hanem hogy mit csinált Isten, mielőtt megalkotta a világot?

+1. Most már tényleg mindent tudunk a világról?

„Annyira gyorsan fejlődik a tudomány, hogy amit az iskolákban és egyetemekben tanítunk mindig egy kicsit idejétmúlt. Nagyon kevesen tudnak csak lépést tartani a gyorsan változó tudománnyal. Ők viszont annak szentelik minden idejüket, hogy egy általuk választott kicsiny területen a lehető legjobban bővítsék a tudásukat. Az emberiség többi részének viszont vajmi kevés ismerete van arról, hogy valójában milyen előrelépések történnek a tudományban, és hogy ezek mit jelentenek a mindennapjainkra nézve. (...) A világegyetemnek az a része, amit mi, emberek meg tudunk figyelni az 1 millió millió millió millió (1 és 24 nulla) mérföld kiterjedtségű. Most már tudjuk, hogy a galaxis, amiben a Föld is található, csak egy abból a sok százezer millió másik galaxisból, amiket a legmodernebb távcsövek segítségével megláthatunk. És minden galaxisban sok százezer millió csillag van...”

Magyarán: dehogy tudunk mindent. A tudás végtelen! De ezt már csak mi tesszük hozzá. És hát, ugye, mit tudogatunk mi...?

 

Az idézetek: Stephen Hawking: Az idő rövid története és Hawking-Mlodinow: Az idő még rövidebb története című kiadványaiból származnak. (Akkord kiadó)

ido1

ido2

Kiemelt kép: Getty Images/Bruno Vincent

WMN szerkesztőség

Ajánlom másnak is:

Legfrissebb

Szabó Anna Eszter: Azt mondod, téged is vertek, mégis ember lett belőled. De milyen?

KI VELE! – 2025. január 30. – SzAE

Vertek, mégis dolgozol, adózol, reprodukálod magad és még kommentelni is marad energiád? Vagy mit jelent ez a mondat? És hogyan léphetünk ki a tekintélyelvűség árnyéka alól, ha még a szüleink múltbéli pofonjaira se vagyunk képesek kritikusan tekinteni?

„Amikor ön járt egyetemre, a technológia még nem itt tartott!” – Fogalommagyarázó a Loupe Színházi Társulással

Short – 2025. január 30. – SzAE

Ismerős az érzés, amikor mindenki használ egy szót, de fogalmad sincs, mit jelent? Nem tudod, mitől cringe valami, vagy mire mondják, hogy ez gaslighting? Ne aggódj, segítünk! Egy rövid jeleneten keresztül igyekszünk tisztába tenni, mit is jelentenek ezek az elterjedt, de sokszor félreértett szavak. Beszéljünk egy nyelvet! – A WMN és a Loupe Színházi Társulás fogalommagyarázója. A mai szavunk: az ageism. Bemutatják: Ullman Mónika és Trill Beatrix.

Mint az arcba fúródó sörét, olyan nyomot hagy a lélekben A szent füge magja című film

Kult – 2025. január 30. – TD

Egy házaspár, két kamasz lány, és az iráni kormány, aminek semmi sem szent, ha el kell hallgattatni a rendszerkritikus hangokat. És mindezt a vallás nevében. A 2024-es év egyik legmegrázóbb alkotását csak erős idegzetűeknek ajánljuk.

< 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 >
Viber LinkedIn Pinterest