Stephen Hawking 5+1 egyszerű válasza a világ legbonyolultabb kérdéseire
Amikor Stephen Hawkingnál 21 éves korában a szklerózis egy különleges válfaját diagnosztizálták, a tudomány akkori állása szerint legföljebb tíz évet jósoltak neki. Ehhez képest a héten ünnepelte 74. születésnapját. A különc oxford-cambridge-i diákból azóta különc és világhírű fizikus lett. Aki legalább annyira popkulturális ikonná vált, mint Albert Einstein. Születésnapja alkalmából feltettünk neki néhány kínzó kérdést. És ő válaszolt! Sajnos nem személyesen, és még csak nem is most, ezen a héten. Hanem mára már klasszikussá vált könyveiben, az 1988-ban megjelent Az idő rövid történetében és annak bővített, átdolgozott kiadásában.
-
1. Mit jelent az, hogy az idő relatív?
„Képzeljünk el egy ikerpárt. Tegyük fel, hogy az egyik testvér egy hegytetőn él, míg a másik a tengerszinten. Az előbbi gyorsabban fog öregedni, mint a testvére (mert a hegytetőn valamivel gyengébb, a hegy lábánál pedig kissé erősebb a gravitációs tér, és az erősebb térben lassabban múlik az idő). Ezért amikor újra találkoznak, már nem lesznek egyidősek. Ebben az esetben persze a koruk közötti különbség nagyon kicsi lesz, ám ez nagyobb lenne abban az esetben, ha az egyik testvér hosszú űrutazásra indulna egy, a fényéhez közeli sebességgel száguldó űrhajóval.”
2. Ha az Ősrobbanás jelentette a Világegyetem kezdetét, akkor hogyan fog bekövetkezni a vég?
„Ha az egész Világegyetem összeomlana, akkor valamikor a jövőben be kellene következnie a Nagy Reccsnek, ami ugyanúgy a végtelen sűrűség állapota lenne, mint amilyen az Ősrobbanás volt.”
3. Létezhet időutazás?
„Ha az időutazás lehetséges, hol vannak a jövőből érkező turisták?”
4. Mi fog történni, ha a fénysebességnél is gyorsabban fogunk tudni utazni?
„Ha a fénysebességnél gyorsabban utazunk, akkor a relativitáselmélet következményeképpen szükségszerűen visszafelé utazunk az időben, amint azt az alábbi limerick találóan kifejezi:
Egy lány ki Wightban éldegél
Gyorsabban jár, mint a fény
Ha egy nap elindul ő
Relatív az útidő
mert előző nap célba ér. "
(Kempelen Ákos fordítása)
5. Hol van Isten helye a tudományban?
A Világegyetem leírását és magyarázatát célzó legrégebbi elméletek szerint az eseményeket és a természeti jelenségeket szellemek, istenek irányítják. Lehet, hogy a Nap és a Hold valamilyen istenség, ám olyan istenek, akik szigorú törvényszerűségeknek engedelmeskednek, méghozzá kivétel nélkül minden esetben. De szerintem a legizgalmasabb kérdés nem is az, hogy Isten része-e a világunknak, hanem hogy mit csinált Isten, mielőtt megalkotta a világot?
+1. Most már tényleg mindent tudunk a világról?
„Annyira gyorsan fejlődik a tudomány, hogy amit az iskolákban és egyetemekben tanítunk mindig egy kicsit idejétmúlt. Nagyon kevesen tudnak csak lépést tartani a gyorsan változó tudománnyal. Ők viszont annak szentelik minden idejüket, hogy egy általuk választott kicsiny területen a lehető legjobban bővítsék a tudásukat. Az emberiség többi részének viszont vajmi kevés ismerete van arról, hogy valójában milyen előrelépések történnek a tudományban, és hogy ezek mit jelentenek a mindennapjainkra nézve. (...) A világegyetemnek az a része, amit mi, emberek meg tudunk figyelni az 1 millió millió millió millió (1 és 24 nulla) mérföld kiterjedtségű. Most már tudjuk, hogy a galaxis, amiben a Föld is található, csak egy abból a sok százezer millió másik galaxisból, amiket a legmodernebb távcsövek segítségével megláthatunk. És minden galaxisban sok százezer millió csillag van...”
Magyarán: dehogy tudunk mindent. A tudás végtelen! De ezt már csak mi tesszük hozzá. És hát, ugye, mit tudogatunk mi...?
Az idézetek: Stephen Hawking: Az idő rövid története és Hawking-Mlodinow: Az idő még rövidebb története című kiadványaiból származnak. (Akkord kiadó)
Kiemelt kép: Getty Images/Bruno Vincent
