A Woody Allen nevű nő hét arca

-

Persze Woody Allen sem volt mindig a női szerepeknek ilyen szakavatott, értő-érző mágusa. Több helyen is nyilatkozta már, hogy a pályája elején kizárólag egydimenziós női alakokat volt képes írni. Jó darabig csakis a férfi nézőpontjából tudta szemlélni az eseményeket. E macsó szemléletnek aztán a Diane Keatonnal való kapcsolata vetett véget, valószínűleg az ő izgalmas személyiségének köszönhetően Woody Allen végre elkezdett „női fejjel" gondolkodni. Ezzel pedig – saját bevallása szerint – át is lendült a ló túloldalára.

„Elkezdtem Diane-nek írni, és rájöttem, hogy igenis tudok nőknek írni. Aztán végül már csak nőknek írtam. Egyre többet és többet írok nekik, sőt, szinte csak nekik írok. Szeretem a nőket, élvezem a társaságukat. A szerkesztőm nő. A szerkesztő-asszisztenseim nők. A sajtósaim is kivétel nélkül mind nők. A producerem nő. Rettenetesen élvezem a nők társaságát, óriási inspirációt adnak. Nagyon érdekes témának tartom őket. A férfiakat is... néha. De csak akkor tudok beleadni apait-anyait, ha nőknek írok."

A rendező végül úgy belemelegedett a női karakterek írásába, hogy abba se tudta hagyni. Izgalmas nőalakjaiban pedig nem csak a magunk, vagy épp egyik-másik barátnőnk (enyhén karikírozott) alakját vehetjük észre.

Ha figyelmesen megvizsgáljuk ezeket a szerepeket, akkor bizony maga Woody Allen is felsejlik mögöttük.

1. A nyuszogó

A bohókás, szétszórt, imádni való balfék szerencsétlenkedése, mindenki számára ismerős lehet, aki valaha is megpróbálta felszedni az ellenkező nem egyik sármos tagját. Diane Keaton/Annie Hall az iskolapéldája annak, hogyan kell profi módon elszúrni egy teljesen egyszerűnek induló, ismerkedő párbeszédet. Az Annie Hall-ban Diane Keaton, a Kairó bíbor rózsájá-ban Mia Farrow kapta azt a szerepet, ami pedig a legesszenciálisabban magára Allenre jellemző. A rendező állítólag olyan félénk a nőkkel szemben, hogy a castingok során alig mer a színésznőkhöz egy szót is szólni.

2. A kékharisnya

Ő az az okos, művelt, kultúrsznob nő, akivel igazi bölcsésztársalgásokat lehet folytatni a szó legkönyvtárszagúbb értelmében. Még jóval a kamaszkora után is örökké csak magát analizálja, legintimebb viszonya pedig a pszichoanalitikusával van, akit rendszeresen, akár éjnek évadján is felhív egy gyors konzultációra.

Woody Allenről is köztudott, hogy elkötelezett híve a pszichoanalízisnek. A terapeutájával irigylésre méltóan szoros viszonyt alakított ki, 37 éven át heti három alkalommal feküdt a szakember díványán saját bonyolult gondolatait és érzelmeit elemezgetve. Ennek a figyelemre méltóan szoros köteléknek legutolsó kapcsolata vetett véget, amivel viszont rögtön meg is érkeztünk a következő Allen-karakterhez.

3. Lolita

A fiatal, zsenge, ártatlan leányzó friss személyiségével üdítő jelenségként robban be a nála jóval idősebb, saját életébe rég belefásult férfi útjába. (Amely férfiút természetesen maga Woody Allen alakítja...)

A rendező azonban nem csak a filmvásznon szereti a felé ragyogó, tudásra és bölcsességre éhes fiatal szempárok rajongását. Harmadik felesége, Soon-Yi eredetileg élettársának, Mia Farrow-nak volt az örökbefogadott lánya, és Woody Allen szerint kapcsolatuk sokat segített abban, hogy ez a filmvásznon is megjelenjen.

4. Az erotikus pszichopata

Az erőteljesen erotikus kisugárzású nők ellenállhatatlan vágyakat keltenek a házas férfiban. Az izgalmasnak induló viszony azonban hamar rémálommá, a szexi nőcskék pedig hisztis, őrült hárpiákká válnak.

5. A porcelánbaba

A bonyolult lelkivilágú, önbizalom-hiányos, befelé forduló szépségek sorát a Mia Farrow-val való kapcsolata ihlette.

6. A rideg feleség

Saját belső, ábrándos világában él, ezért észre sem veszi, hogy mindeközben a férje milyen érzelmi viharokon, lelki küzdelmeken megy keresztül.

7. Idegbeteg szerencsétlenség

Igazi kétbalkezes figura, akinél a pánikrohamok, az ideg- és az anyagi összeroppanás mindennapos program, miközben különféle tudatmódosítók használatával igyekszik fájdalomcsillapítani életének lelki zúzódásait.

Ez utóbbi, a Blue Jasmine forgatásakor Cate Blanchett meg is jegyezte Woody Allen-nek:

„Tudod, ezt a szerepet akár te is eljátszhattad volna."

És ha jobban belegondolunk, talán éppen ez a titka annak, hogy férfi létére ilyen komplex, háromdimenziós nőket tud írni tonnaszámra.

Ezekben a szerepekben valójában saját magát írta meg újra és újra, egyszer így fordulva a fény felé, másszor meg úgy. Egyébként Woody Allen maga is azt állítja, gyakran vágyik arra, hogy eljátszhassa az általa írt női karaktereket.

A bennük kavargó érzelmek benne is éppen úgy megtalálhatók.

Scarlett Johansson véleménye is ráerősít erre. Szerinte Woody Allennek nagyon erős a női oldala, ami arra vágyik, hogy végre-valahára előtörhessen belőle.

„Azt hiszem, Woody a lelke mélyén akkor lenne a legboldogabb, ha klasszikus operadívaként született volna meg. Rajong a drámáért, a pletykákért, az intrikáért, a szívfájdalmakért és izgalmakért – persze csak addig, amíg ezek mással történnek meg."

Fiala Borcsa

Kép: Gentside