Gyerekek szívből jövő ötletei a bolygó megmentéséért – nálatok is meg lehetne talán valósítani őket
Támogatott tartalom
Évről évre egyre durvább szárazsággal, árvizekkel, időjárási és környezeti anomáliákkal kell szembenéznünk, és hiába vonja magára – érthető módon – a figyelmünket mindenféle válság, járvány vagy háború, a klímaváltozás bizony itt dörömböl az ajtónkon. Az ajtó egyre jobban feszül, már hullik róla a forgács, nem tudni, meddig bírja még. Szerencsére vannak, akik próbálják támasztani az ajtót, ellentartanak, küzdenek. Cikkünkben olyan óvodai és iskolai programokat szedtünk össze, amik a fenntarthatóságért szeretnének tenni a Föld bajnokai pályázat segítségével – bárki és bármilyen közösség inspirálódhat belőlük. Szabó Anna Eszter írása.
–
Példát vehetnénk a gyerekekről
Néhány üdítő példától eltekintve sokszor már úgy érezhetjük, a felnőttek egyszerűen képtelenek változni. Nem érzik át, milyen jelentősége van annak, ha tönkrevágjuk a környezetünket, kevesebb bennük az empátia, nem gondolkodnak egységben. Ezzel szemben a gyerekek a legkisebb bogarat is képesek úgy csodálni, mintha a világ legérdekesebb dolgát látnák.
A minap az oviból hazafele az együtt bandukoló gyerekek egyszer csak leguggoltak, és elképesztő izgatottsággal mutogattak a földre. Odamentem, néztem, vajon mit látnak. Esküszöm, nem láttam semmit. Közelebb hajoltam, próbáltam követni a kicsi ujjakat, aztán végre megláttam őket: icipici, tűhegynyi piros kis bogárkák voltak, amik nem is tudták, hogy az a csodálatos, csilingelő kacagás nekik szól.
A kislányom minden reggel, amikor kimegyünk a kertbe, azonnal tudja, melyik virág az, ami előző nap még bimbó volt, melyik az a növény, ami új hajtást hozott, és a bátyjával az összes kerti madár hangját meg tudják különböztetni.
A gyerekeknek – ha ilyen szellemiségben nevelkednek – teljesen alap, hogy odafigyelnek a környezetre, hogy nem akarnak ártani. Pont annyira alapvetés, mint körülnézni, mielőtt átmegyünk az úttesten.
Megható figyelmük elképesztő inspiráló tud lenni a felnőttek számára is, és ezt ismerte fel az E.ON Hungária Csoport, amikor tavaly először meghirdette a Föld bajnokai pályázatot, amelynek célja nem más, mint a gyerekek környezeti fenntarthatóságra nevelése. A pályázatra idén is olyan gyerekekből, tanárokból vagy szülőkből álló iskolai és óvodai közösségek jelentkezését várták, amelyek tagjainak tényleg szívügyük a környezetvédelem, és szeretnének aktívan tenni a zöldebb, élhetőbb jövőért.
A beadott pályázatok középpontjában pedig a megújuló energia, az energiahatékonyság, a klímavédelem, a vizeink, termőföldjeink, erdőink védelme, a hulladék-újrahasznosítás, a természeti erőforrások fenntartható használata, vagy a biodiverzitás áll.
Minden gesztus számít
Meg lennénk lepve, milyen végtelenül sokszínűen lehet megközelíteni ezeket a témákat. Igazából pont ez is a lényeg, hogy észrevegyük, mennyire fontos még a legkisebb részletre is odafigyelni. Legyen szó bogárhotelről, tanösvényről, magaságyásokról, vagy komposztálásról, minden lépés, minden gesztus számít.
A beérkező pályázatokat a zsűri, azaz dr. Ürge-Vorsatz Diána, Nagy Réka (Ökoanyu), Szomolányi Katalin, Pokorny Lia, és az E.ON Hungária Csoport vezérigazgatója, Guntram Würzberg bírálja el.
Idén a jelentkezési időszak már lezárult, közel 400 intézmény, óvoda, általános iskola és gimnázium pályázott az ország minden részéből. Nem könnyű feladat hárul a zsűrire, hogy kiválogassák azokat a pályázatokat, amik közül a győzteseké is kikerül majd.
Tényleg nehéz a dolguk, mert a beérkezett tervezetek a tavalyiakhoz hasonlóan elképesztően inspirálók, sokszínűek, érdekesek, elkötelezettek, meghatók.
Fantasztikus látni, hogy a gyerekek lelkesedése mennyire áthatja az óvodai és iskolai pedagógusokat, szülői közösségeket is, és azt is, hogy tényleg milyen sokféle módon közelítik meg a fenntarthatóság kérdését.
Inspiráló példák
Az idei pályázatok között például van olyan iskola, amely azt tervezi, hogy ha nyer, akkor körforgásos kertet alakít majd ki, ebbe bevonják a tanulókat is, tanult szakmájuknak megfelelően: az emelt ágyások kialakításánál és építésénél az asztalosokat, fémipari tanulókat mozgósítják, a kertben termesztett zöldséget és gyümölcsöt pedig a szakácssegéd és a cukrászsegéd hallgatók használják fel a gyakorlatuk során.
A terv szerint a náluk keletkezett élelmiszer-hulladékot visszaforgatnák a komposztba, amit a kertészek és parkgondozók felügyelnek. A diákok megtanulhatják a magas- vagy emeltágyásba való vetést, vegyeskultúrák és a fóliasátor használatát, a virágoskert kialakítását, sziklakert építését, rovarhotel és madáretető készítését, a komposztálást, vízikert vagy kerti tó létrehozását, a termesztett zöldségek és gyümölcsök feldolgozását.
A veteményes mellett egy mezítlábas sétálóösvényt és egy „nyugalom” kertet is létrehoznának, ahol pihenésre, vagy szabadtéri órák tartására is lehetőség lenne.
A komposztálás, a hulladékhasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés, a víz fontosságának és védelmének megtanítására kiemelt figyelmet fordítanának, ökoszakkör keretében a tanulók megismerkedhetnek a szelektíven gyűjtött hulladékok újrafelhasználásának lehetőségeivel.
Vagy van egy olyan óvoda, amely a saját terményeinek és termelési módszereinek a kibővítését célozta meg beadott pályázatában. Ha nyernek, a gyerekek játékos tevékenységeken keresztül megismerkedhetnek a fűszer- és gyógynövényekkel, az energiahatékony és víztakarékos termesztéssel, valamint a biodiverzitást segítő állatokkal. A gyógynövények és fűszerek tárolásához növényszárítót szereznének be, ugyanis a kicsik itt rendszeresen isznak gyógyteát, így a saját maguk által termesztett növényekből ihatnának. A talajjavítás és a hulladék-újrahasznosítás érdekében két vermikomposztálót és egy gilisztafarmot vásárolnának, telepítenének.
Ősszel egy alomszéket is építenének, zárt komposztálóval. Ez tulajdonképpen egy vízöblítés nélküli száraz toalett, amit cellulózban gazdag növényi rostok szagtalanítanak.
(Itt megjegyzem, én már használtam ilyen „komposztbudit”, túlzás nélkül mondom, hogy a legillatosabb, legkomfortosabb toalett volt, amivel valaha találkoztam.)
Az óvodában van már egy kisebb tyúkudvar, ezt szeretnék továbbfejleszteni, ezzel biztosítva a tojást a főzéshez, a trágyát a kerthez, illetve a felelős állattartás alapjainak a megismerését.
Szívből jövő ötletek
Az egyik tavalyi nyertes, egy sarkadi óvoda például már meg is valósította az elképzeléseit, elkészültek a magaságyások, elültették a magokat a kicsikkel, sőt még a családok otthonaiban is segítettek ültetni az óvó nénik. A legmeghatóbb, hogy még közös szemétszedéseket is szerveznek, mert a pedagógusok úgy gondolják, hogy a szülők szemléletváltozása is fontos cél.
A beadott pályázatok között vannak olyan törekvések, amelyek a családokat biciklis közlekedésre sarkallnák és olyanok, amelyek az egyszer használatos műanyagok kiiktatását, vagy újrahasznosítását vennék célba.
Egyes intézmények az önellátást, mások a közösségi munkát helyezik középpontba, de mindegyikben közös, hogy alaposan átgondolt, tényleg szívből jövő ötleteket gyűjtöttek össze.
A legjobb pályázatokat tartalmazó lista el is készült: az E.ON Facebook-oldalán szavazással lehet eldönteni, ki kapja idén a közönségdíjat.
Már csak azért is érdemes rátekinteni ezekre a pályázatokra, mert addig, amíg az ember olvassa ezeket a csodálatos kezdeményezéseket, kicsit jobb és szebb világban érezheti magát, nem beszélve arról, hogy talán még ötleteket is meríthet, amiket maga is megvalósíthat a szűk környezetében. Mert tényleg minden lépés számít.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Dusan Stankovic