–

Egyszer elvittem Borbély Szandra barátnőmet a kedvenc pianóbáromba, ahol egyből letámadták (szinte szó szerint értsétek), és rajtam átgyalogolva hosszú perceken keresztül ömlengett neki valaki, hogy mennyire szereti. Még italt sem tudtunk kérni, még a kabátunkat sem tettük le, csak álltunk, és vártunk, hogy elmondhassa, amit akart. Még ki is ejtette a száján: „Mindegy, nem érdekel, úgyis elmondom, hogy imádlak, mert el akarom.”

A Szandra kábé ugyanúgy állt, merev mosollyal az arcán, mint én (mert persze egy ilyen helyzetben kedves vagy), de hogy azt, aki veled van, rendre levegőnek nézik, az baromi szar érzés. Mintha nem is léteznél, mintha rajtad lenne Harry Potter láthatatlanná tévő köpenye. 

Én gyűlölöm ezt az érzést, és nem azért, mert engem nem ismernek meg, vagy nem annyian ismernek, mint híres barátnémat (aki a saját jogán, a saját őrületes tehetségéből tart ott, ahol), hanem azért, mert nagyon rossz az, amikor semmibe vesznek. 

Ezt a felütést a tegnapi Hello, WMN!-estünk műsorvezetője, Gyárfás Dorka is elmondta. Amikor ő képernyőn volt, és úton-útfélen megállították, akkor nagyon nehezen tudta csak kezelni, hogy a testvérét szó szerint nem veszik emberszámba. Többek között ez volt az egyik indoka annak, hogy ő nem kívánta ezt a világot, és aztán abba is hagyta. 

Tegnap a színpadon Stahl Judit, Sebestyén Balázs és Guld Ádám médiakutató beszélgetett

Stahl hosszú évekig volt képernyőn, az első igazi nagy sztárja volt a kereskedelmi televíziózásnak anno, amikor beindult itthon a két nagy kereskedelmi csatorna. Egyszer egy nagy hátraarcot csinált, és váltott teljesen más irányba. Főzőműsorai tizenöt éven keresztül voltak műsoron, a magazinja is ugyanennyi ideig jelent meg. Jelenleg visszavonultabban él, de ez nem azt jelenti, hogy nem készül új projektekkel. 

Sebestyén Balázst pedig nehéz kikerülni. Aki nem hallgatja a reggeli rádiós ébresztőműsorát, az egész biztos belefutott már az RTL Klubon, hiszen annak képernyőjén nagyon régóta meghatározó, mondhatni, „húzóarcaként” szerepel. Már nem csupán műsorvezető, hanem produceri munkát is végez. Karrierje tudatosan, ütemesen épült. Rengetegen imádják, sokan nem szeretik, de az tény, hogy itthon igazi A ligás sztárnak számít, akivel bármit el lehet adni, mert figyelnek arra, amit mond. 

Ők meséltek tegnap nagy plénum előtt hírnévről, az oda vezető útról, influencerkedésről, rajongókról, magánéletről, bukásokról és ebből a vertikációból a gyereknevelésről. Mindezt pedig „megszakértette” Guld Ádám, aki érdekes helyzetekből mutatta meg a hírességek nézőpontjait. 

Stahl az est elején említette, hogy tulajdonképpen az ókorra visszavezethető a rajongás és a sztárkultusz jelenléte, csak akkoriban még isteneket imádtak, most pedig a sztárokkal teszik ugyanezt.

Bár Guld Ádám szerint a sztárkultusz is jócskán átalakult a közösségi média berobbanásával, hiszen már nincsenek elérhetetlen távolságra ezek az emberek, mert nagyon sokan az A listás sztárok közül is használják a social felületeket, ahol akár a teljesen hétköznapi arcukat is megmutatják.

Illetve egy, már nem annyira új jelenség is felütötte a fejét: azok, akik a közösségi média által lettek híresek, és attól érdekesek, hogy megmutatják a hétköznapjaikat, de egyébként semmit nem tettek le az asztalra, tehát nincs különösebb tehetségük semmihez, csak betekintést engednek, mondjuk, a táskáikba, a fürdőszobáikba vagy akár a hálószobáikba is. 

Ennek legékesebb példája Kim Kardashian, aki több mint tíz évvel ezelőtt Paris Hilton táskahordó barátnője volt, aztán „véletlenül” egy bulvárlap keze ügyébe került a házi pornója, aminek következtében híres lett, és mára a tizenötödik évadánál tart a Keeping Up with the Kardashians című családi reality. Az ő hírnevéhez például semmi más nem kellett, mint hogy mutogatta magát. Nem tud énekelni, nem tud festeni, nem tud írni vagy színészkedni – arról híres, hogy híres. Persze azóta felhúzott nem egy brandet az ismertsége által, és nemcsak ő, hanem az egész családja is. Nagyon okosan, hiszen a testvéreivel és az anyjával együtt így már sokmilliárdos bizniszt visznek.

Ehhez a részhez azonban szorosan kapcsolódik az a mondat, amit Stahl Juditnak mondogattak anno az egyetemen:

„Ha egy segget sokáig mutogatnak a tévében, az ismert lesz.”

Kim Kardashian segge tényleg az egyik leghíresebb a világon.

Viszont az, hogy a social mediát hogyan használják azok, akik nem arról híresek, hogy híresek, teszem azt, Stahl Judit, aki semennyire nem bírja az Instagramot, és szerinte nem is áll jól neki, vagy Balázs, aki viszont egy „crossover-hírességnek” számít Guld Ádám szerint, az már más kérdés. 

Balázs szerint ma már egyáltalán nem lehet megkerülni a közösségi mediát, és nem szabad úgy tekinteni rá, mintha ördögtől való lenne

Azokhoz a fiatalokhoz is kell ugyanis szólni, akiket csak az új felületeken keresztül lehet elérni, és ha ezt nem teszik meg, akkor láthatatlanok lesznek az újabb generációk számára. Szerinte a világ rendesen megváltozott, ezért muszáj újraértelmezni a hírnév fogalmát is. Pont azért, mert ennyire könnyen lehet valaki ismert, akár sztár is, már nem lehet ugyanabba a gyűjtőfogalomba besorolni, mint korábban az elérhetetlen csillagokat. Igenis van létjogosultsága annak is, aki mikro- vagy makroközösségekhez beszél egy adott témakörben, és csak a kisebb közösség szemében híres. 

A világ tényleg megváltozott – valaki azzal lesz ismert, hogy a táskáját pakolja ki, valaki meg azzal, hogy elküldi a házi pornóját. Mások sminkelős videókat készítenek, megint mások letesznek valamit az asztalra, és a nevüket aztán jól vagy nem jól hasznosítják az influencerpiacon.

Valaki pedig nem szeretne csatlakozni semmilyen szinten az újfajta közösségi médiás, gyakran tiszavirág-életű sztársághoz. 

Én ebben egyébként Sebestyén Balázzsal értek egyet, mert szerintem is hiba elzárkózni a felgyorsult világ vívmányaitól. Oda kell menni, meg kell tanulni, és meg kell érteni. Az új generáció már nem fog a tévére és a rádióra kapcsolni, nekik már egészen más felületeik vannak, és hozzájuk azokon keresztül kell szólni, nem bezárkózva egy elefántcsonttoronyba, azt gondolván, hogy „mennyire nagy sztárok vagyunk”. 

Persze mindennek megvannak az árnyoldalai is

Bárhol és bármikor letámadhatnak, nem törődve azzal, hogy te most éppen szórakozol, kikapcsolódsz, vagy simán csak a családoddal vagy. Bár aki vállalja, hogy a képernyőn, rádióban, újságokban szerepel, annak számolnia kell azzal is, hogy az emberek másképpen kezdenek hozzá viszonyulni. A sztársággal együtt jár az is, hogy az emberek úgy érzik, szinte már ismerik az adott személyt, sőt már-már baráti viszonyban vannak vele. Ezt meg kell szokni, ezzel együtt kell élni.

De hol van egy sztár magánszférájának a határa, és hogyan lehet azt megvédeni? Nagyon nehéz. Mert nem lehetsz bunkó, sok mindent el kell viselned, de azt is meg kell tanulni, mit tartasz meg magadnak. Ha például nagyon intim dolgokról beszél egy ismert ember, még nem jelenti azt, hogy te a barátnője is vagy – mert ennek is fennáll a veszélye.

Kivitelezhetetlen, hogy ismert emberként napi szinten válaszolgass mindenre, mert akkor egész nap csak azt csinálnád, és elmenne melletted az életed. Rangsorolni kell a leveleket. Én speciel azt veszem előre, amiben segítséget kérnek, igaz, az én helyzetem nem hétköznapi, mert engem főleg a rákellenes kampányaimról ismernek. De napi szinten tényleg nem lehet kontaktálni mindenkivel.

Ott van még egy másik nagyon fontos kérdés, hogy valakit a mai világban már tönkre is lehet tenni és el is lehet tüntetni teljesen a médiából, ha alapos rágalmazási hadjáratba kezdenek

Balázs szerint alaposabb ok kell ahhoz, hogy valaki támadható, aztán pedig kivégezhető legyen. Itt van például Lippai – Életkedv – Marianna esete, akit Tibi atya küldött guillotine alá, és az általa vezetett, több mint háromszázezres oldal törölve lett. Hozzáteszem, Marianna munkássága tényleg megkérdőjelezhető volt. De mi van azzal a beauty influencerrel, aki csak azért tűnt el, mert a kinézete miatt gúnyolták (túlsúlyos volt), vagy azzal a tinivel, aki azért lett öngyilkos, mert a követői megszavazták, hogy ugorjon ki az ablakon?

Szóval a sztárság nem csak a csillogásról szól – mondjuk, ezt kábé Marilyn Monroe óta tudjuk. De hogy mit adunk át a gyerekeinknek, hogyan indítjuk el őket az úton, azon nagyon sok minden múlik. Ha egészséges önképpel, biztos alapokon nyugvó önbizalommal és értékrenddel vértezzük fel őket, akkor kezelni tudják majd a felgyorsult, nagy plénum előtt zajló hírnevet, és a vele járó rengeteg negatívumot is. 

Balázs és Stahl az est végén egybehangzóan válaszoltak arra a közönségből érkező kérdésre, hogy mit tennének, ha most kellene influencerkedniük, és híressé válniuk: nem vágnának bele.

További fotókért kattints a képre, és már lapozhatod is galériánkat:

Szentesi Éva

Képek: Kerepeczki Anna/WMN

A Hello, WMN! kiemelt támogatója az F&F 

Színpadkép: TorTer eDesign