Nincs tökéletes válás. Nincs tökéletes szülő. Nincs tökéletes gyerek. Nincs tökéletes rendszer a kapcsolattartásra. De törekedni lehet rá (sőt... kell)!

Egy kislányt rendszeresen erőszak éri az otthonában. A bátyja veri, az apja megerőszakolja. Ő a szekrénybe menekül előlük. A lány ma már felnőtt, és egy cikksorozatban néz szembe a történtekkel. Most azzal a – jogos – kérdéssel, hogy: hol volt egész idő alatt az anyukája?

„Muszáj volt vennem egy melltartót. (Igen, azt, fojtsd el a cinikus megjegyzéseidet. A fenekem se nagy, de bugyit is hordok.) A próbafülkében adtam elő a féllábú szöcske mutatványnál is nyomorultabbat, a fülbevalóba akadt pulóver – vagy más néven a tökömtele-ászanát, amikor..." Anett vásárol. Illetve nem vásárol.

Disszidálni nemcsak egy országból lehet, hanem önmagadból is. Szentesi Éva a dédmamájára emlékszik vissza ezzel a szöveggel, aki ötven évig járt feketében, mert az ura meghalt a háborúban. Csudaszép írás így a hét legvégére. Olvassátok!

Évszakváltáskor mindig hullafáradt vagy. Meg különben is. Alig várod már a nyarat. Azzal áltatod magad, hogy majd a jövő héttől (hónaptól, évtől) jobb lesz, kevesebb lesz a dolog, a vállalás... és minden helyrejön. Pedig dehogy. Hát csoda, hogy amint egy pici pihenőt adsz magadnak, azonnal kidőlsz?

Vesszen a „bikinibádi"! Érezd magad jól, akár a (narancs)bőrödben is. Egyebek mellett ezek miatt:

„Laciból kivettem az elemet, áttettem a babaőrbe, majd végre aludni mehettem, és így életemben először a vibrátor nem úgy okozott örömöt, hogy a lábam között volt." Ilyen és ehhez hasonló mondatok miatt érdemes elolvasni ezt a cikket. Bónusztartalom: egy vibrátor tulajdonosának 9+1 hasznos tanácsa.

Nagyon vicces és tanulságos, amikor egy férfi szemüvegén keresztül merülhetünk el a háztartás legtitkosabb bugyraiban. Legyetek megértők, elfogadók... és maradjon egy kis öniróniátok is.