Milyen lehetőségeket találnak ma az anyák a magyar munkaerőpiacon? Választaniuk kell-e a család, az előrelépési lehetőségek és az anyagi megbecsültség között? Hogyan hat ez a születő gyerekek számára? Milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy az egész társadalom jobban járjon?

Egy 97 éves dán férfi és egy kíváncsi biciklista találkozásából világméretű mozgalom nőtte ki magát. Idén nyáron már Magyarországon is elindult a Biciklivel kortalanul program: önkéntesek háromkerekű riksákkal viszik körbe az idősotthonok lakóit, hogy újra átélhessék a közösséghez tartozás és a mozgás örömét.

A kamaszfiú, aki hónapok után először mosolyog. A nő, aki egy súlyos betegséget követően a vörös hajszínétől úgy érzi, visszatért az életbe. Egy másik nő, aki a válása után aranyló hajjal kezd új életet. És egy fodrász-influenszer, aki nemcsak a hajat, hanem a lelket is ápolja.

Amikor minden remény elveszni látszik, ők még ott vannak. Hat kecskeméti védőnő, akik hálót szőnek a bajban lévő családok köré – ez az E-Kecsap története.

„Szeretek megtapasztalni nagyon szélsőséges helyzeteket. Szeretek a félelmeim mélyére ásni. És szeretek mesélni róluk az embereknek, hogy nekik már ne kelljen annyira félniük.” A világutazó Várallyay Nórával beszélgettünk. Újraolvasó.

Az ismerősség vonzó? A sorstársak összetartanak? A megtett önismereti út az, ami számít? Közel 15 millió ember adatait elemezte egy friss kutatás.

A gyerekkori szaladgálásból futóedzés, majd teljesítmény válik. Aztán felnőttként azon merengsz: ha nincs adat egy tréningről, versenyről, megtörtént-e egyáltalán? És nekidurálnád-e magad az újabb távnak, ha előre tudod, nem marad majd digitális nyoma?

Csenge a saját bőrén tapasztalta meg, hogy lehet buktatója ennek a kapcsolati formának is, ha kellő önismeret hiányában vagy nem egy ideális élethelyzetben vág bele az ember.