Ti is észrevettétek, hogy mennyire elszabadultak az érzések? És milyen nehéz nem felülni rájuk? Előbb olvass, aztán válaszolj.

Szerinted vidéki vagy városi gyereknek jobb lenni?

„Számomra iszonyúan frusztráló, hogy még ebben a megváltozott helyzetben is óriási tevékenységkényszer uralkodott rajtunk, az meg pláne, hogy mindenből összehasonlítási alapot generálunk: kinek a kenyere, karanténteste, lefelé néző kutyapóza, kovásza, és úgy egyáltalán, karanténja a legjobb, legszebb.”

„Na, de legalább beindult végre a feloldási folyamat. Kihirdették, hogy négylépcsős lesz, és most vagyunk a nulladik, előkészítő fázisban, vagyis az első lépcsőn… vagyis akkor módosítsuk, hogy a négy lépcső: az a nulladik fázis, az első fázis, a második fázis és végül harmadik… logikus, nem?” Angéla és Zsuzsa beszámolója Barcelonából.

Gyere, utazz velünk Lisszabonba – sok-sok képpel!

„Van abban valami csodálatos, ha az ember eljut arra a pontra az életében, amikor bizonyosan tudja: az igazi, létező tökéletesség a tökéletlenség elfogadásában, és az állandó törekvés és a békés belenyugvás egyensúlyában rejlik.”

Kurucz Adri szüleinek holnap lesz az aranylakodalma. Az élet (a járvány) átírta a muri forgatókönyvét, de 50 közös év azért sok mindenre megtanítja az embert, például az újratervezés képességére és alázatára biztosan.

Vírusmentes szöveg a Herczeg Zsolttól megszokott vidám stílusban. Pedig az egyik gyereke bilinek nézte a trambulint.