„Az, hogy egy gyerek nem a biológiai szüleivel nő fel, társadalmi rétegeken átívelő, közös élettapasztalat volt a tizenhatodik–tizenkilencedik században” – mondja Erdélyi Gabriella. A történész arra hívja fel a figyelmet, hogy „sok minden, amiről azt hisszük, »régen úgy volt«, főleg a XIX. század találmánya”. Például a nemzet fogalma, az otthonukba zárt anyák kultusza, vagy a nukleáris család elterjedtsége. Hogyan éltek a felmenőink valójában? Interjú.

Neked mi a december?

A vakcinák biztonságossága mellett sok minden más is foglalkoztatta a tudósokat az egyik vezető folyóirat adatai szerint. Korunk nagy kérdései tíz pontban.

Megjöttünk egy újabb adag szakácskönyvvel, nézzétek csak, ki mit választott!

A karácsony a megfelelési kényszerek és az elvárások időszaka is. Mit hozunk magunkkal családi örökségként a régmúlt ünnepekből? És hogyan érhetjük el, hogy egy-egy szerencsétlen mondat, vagy baki miatt ne vesszünk össze a szeretteinkkel a jelenben? Erről kérdezte Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológust D. Tóth Kriszta.

Hogyan készülődik egy édesanya a karácsonyra, aki egyre az elvesztett kislányát siratja, de közben fontos, hogy a három fia mégis megélhesse az ünnepek szépségét?

A legtöbben decemberben csinálják, de akadnak, akik még előbb. Vannak, akik az utolsó pillanatig húzzák, hogy aztán tovább tartson. És ti?

„Sajnos a megfázás is vírus, és hiába hordja ki Botika lábon, attól még az én gyerekeim vígan ágynak dőlhetnek tőle. Szívás, de ez van. És ez az, amiben leginkább nézetkülönbségek tudnak lenni” – írja Szabó Anna Eszter, aki azt is hangsúlyozza: sok szülőnek kevés a segítsége, vagy nem támogató a munkahelye, ezért nehezen tudja megoldani, hogy otthon maradjon a beteg gyerekkel. Hogy megy ez külföldön? Ennek járt utána.