Kiadta éves trendjelentését az Amerikai Pszichológiai Társaság, amelyből kiderül, mennyi fiatal volt már szerelmes egy chatbotba, milyen készségek lesznek a legkeresettebbek 2030-ban, és merre fog várhatóan fejlődni a nemzetközi pszichológia.

A közösségi médiában ezrével találni olyan videókat, amelyekben felnőtt nők (időnként csoportosan a barátnőikkel vagy férjeikkel együtt) döbbenetesen élethű babákkal játszanak. De a „játszani” talán nem is megfelelő kifejezés ide, legalábbis gyakorta nem. Ahogy látni fogjuk, sokkal többről is lehet szó olykor, mint önfeledt kikapcsolódásról.

Egy kapcsolat története, amely ígérettel indul: egymás mellett teljesebbé válni, nem elveszni, hanem megmaradni. A mindennapok azonban lassan átírják ezt a narratívát, és a gondoskodás, a szeretet, a függés határai elmosódnak.

Milyen identitáskérdésekkel küzd meg az, akinek az egyik szülője magyar, a másik vietnámi? Aki az apja nyelvét csak alapszinten beszéli, de a környezetében kinézik, mert ázsiai? Mit jelent ez az örökség: két hazát vagy két szék közé esést? Hogyan lehet felnőni fiatal budapesti nőként az olyan ősökhöz, akik a vietnámi háborúban tanúsítottak elképesztő bátorságot? A Holdtér alapítóival beszélgettünk.

Tadzs al-Szaltáne, tizenkilencedik századi iráni hercegnő a királyi hárem falain belül nevelkedett, mégis sikerült kitörnie onnan. A berögződött szokások egyik legélesebb kritikusa volt, hidzsábját levetve szállt szembe a patriarchális normákkal, és megalapította Irán első női szabadságmozgalmát is. Ehhez képest a neve leginkább a bajusza és kerekded alakja miatt vált ismertté.

Képzeld el, hogy az állásinterjúd egyeztetésekor a HR-es pulzáló szívecskés gifet küld neked, a főnököd asztalán Hello Kitty-s bábuk sorakoznak, az egyetemen minden csoporttársadnak pikachus tolltartója van, negyvenes férfiak táskáján plüss majmocska virít, és fiatal nők cicás bébidollban járkálnak! Európai szemmel ezeken minden bizonnyal megdöbbennél, de ha Tajvanon élsz: mindez teljesen normális és hétköznapi, a cukiságkultusz része.

Irreális elvárás magunktól, hogy a decemberi hajtás és kimerülés, aztán jó esetben a lelassulás után, januártól elkezdjünk pörögni, mint a motolla.

Nyolc hónap telt el, mióta szabadúszó vagyok. 31 év után ugyanis végre ki mertem mondani: nem erőltetem tovább az alkalmazotti létet, ha egyszer szabadúszóként funkcionálok a legjobban.