Az ősember hellójától a legyezős kacérkodáson át a (sokak által figyelmen kívül hagyott) netikettig – avagy: így ne felejts el viselkedni!

Az anya „mantrája a megoldom, megoldom, megoldom. Hosszú évek, sőt évtizedek telnek el, mire észreveszi (ha észreveszi): már megoldják ők. És akkor az anya úgy érzi magát, mint amikor hosszú hajóút után a szárazföld hullámzik alattunk.”

Néha a legegyszerűbb dolgokat a legnehezebb megérteni. Both Gabi felismerései a téli Balatonnál:

„Egy idegen olyan barát, akivel még nem találkoztál” – vallja Torbjørn Pedersen, aki eddig 203 országot látogatott meg, a Vitorlással a Föld körül szerzői, Réka és Kristóf, pedig úgy látják, a földrajzi távolságok és kulturális különbségek ellenére nagyon is egyformák vagyunk.

A szülői túlféltés és túltervezés, a túlzott elvárások és a felfokozott élettempó mind oda vezethet, hogy a gyerekek már egészen kicsiként megtapasztalják a kiégés tüneteit.

Az egyik oldalon: a hihetetlen állatszeretet. A hagyományokban is jelenlévő állatvédelem. A másikon: az állatok embertelen módszerekkel való irtása, felelőtlen nemtörődömség.

Abban a pillanatban, ahogy elkezded magadat szeretni, az életed megváltozik. Lesznek emberek, akik elmaradnak mellőled, de akinek maradnia kell, hálásan változik veled együtt. Ehhez a lépéshez Papp Timi táncos-koreográfus egy rákdiagnózison és a mellrákból való gyógyuláson keresztül jutott el.

Cseppet sem unalmas írás az unalomról, ami komoly veszélyeket is rejthet magában – már az unalom, nem a cikk: