„Ugyan már, jól nézel ki, nincs neked semmi bajod…” – mondogatták Mariannak az ismerősök. Pedig a belső hang már jelezte, valami nagyon nem stimmel.

Belegondolni egy műtétbe, akár csak egy érzéstelenítés nélküli foghúzásba, hajmeresztő. Pedig kétszáz évvel ezelőtt még ez volt a mindennapi valóság. Nem csoda, hogy sokan inkább választották a halált, mint az operációt.

A felnőttkori túlsúly és elhízás már most óriási probléma világszerte, és látványos változás, hogy már a gyerekeknél, tiniknél is megjelenik. Jelenleg a magyar gyerekek 20 százaléka túlsúlyos. De mit lehet kezdeni ezzel egy ilyen, minden szempontból érzékeny időszakban? Szakembereket kérdeztünk.

A pandémia alatt kényszeresen halmoztuk az élelmiszert, és ezzel egyenesen arányban ettük túl magunkat, de vajon mi ennek az evolúciós magyarázata, és mennyit hízott egy átlag magyar a karantén alatt? Dr. Forgács Attila gasztropszichológussal beszélgettünk.

Négy év, négy műtét, harmincöt kemó. De ezek csak számok. Mögöttük ott az ember:

„Nem ismerjük a hosszú távú mellékhatásokat. Felborult a nőknek a menstruációs ciklusa az oltástól. Emberkísérlet folyik. A vakcinák okozzák a mutációt. Az immunrendszert kellene inkább támogatni…” Ezt válaszolja a virológus az oltásszkeptikusok érveire:

JFK húga, Rosemary Kennedy volt az egyik leghíresebb beteg, akin lobotómiát hajtottak végre, ezzel testi és szellemi fogyatékosságba taszítva őt. Sok társához hasonlóan csak annyi volt a bűne, hogy olyan problémákkal küzdött, amikkel a társadalom nem tudott mit kezdeni.

Mi a közös a gyakori hasfájásban, a menstruációs görcsökben, a fáradékonyságban és a rendszeres fejfájásban? Az, hogy a hajlamosak vagyunk úgy gondolni, nem egy betegség tünetei, hanem a mindennapi élet természetes velejárói. Csakhogy mindnek lehet kiváltó oka az endometriózis – ahogy ez a huszonkét éves Dominikánál kiderült, de csak évekkel később.