Daganatos beteg szerzőnk arról mesél ezúttal, hogyan mentette meg az életét az, hogy nem hagyja magát lerázni, ha érzi, valami nem stimmel. Ha kell, orvost vagy kórházat vált, másodvéleményt kér, esetleg vitázik, mert tudja, tapasztalta, mi minden múlhat ezen az attitűdön.

A genetikai betegségekben érintett gyerekek szüleinek 80 százaléka nem tudott a várandósság előtt arról, hogy családjukban előfordult volna bármilyen genetikai rendellenesség. Ezért is lehetnek nagyon fontosak a szűrővizsgálatok „egészséges” párok esetében is.

„Annak ellenére, hogy ennek semmiféle tudományos alapja nincs, világszerte milliók hiszik még ma is, hogy minden ciszgender nő vérzik, amikor először létesít valakivel intim kapcsolatot.” És ennek a mítosznak több hátrányos következménye is van a nők életére nézve.

„Csipogtak a gépek, a karomon szuszogott a vérnyomásmérő, a neonfény élesen belehasított a szemembe, libabőrös voltam a hidegtől, a végtelenül kedves aneszteziológus lány fotózgatott minket a telefonommal, a ponyva túlsó oldalán élve felboncolt testemet varrták össze serényen az orvosok, de én és a kisbabám csak bújtunk egymáshoz boldogan, mintha rajtunk kívül nem is lenne senki más a világon” – így írja le szerzőnk saját szülésélményét, majd tisztáz egy csomó császármetszéssel kapcsolatos tévhitet.

Ki számít hozzátartozónak egy LMBTQ-ember esetében, és ki nem? Ki hozhat döntést a kórházban a meleg párok gyermekével kapcsolatban? Részesülhet-e mesterséges megtermékenyítésben egy leszbikus nő? Hogyan juthat hormonkészítményhez egy transznemű ember? Fontos kérdések, amelyek igencsak megnehezítik embertársaink életét:

Vendégszerzőnk, Ekhamp Mariann öt éve daganatos beteg. Azóta átesett négy műtéten és 35 kemoterápiás kezelésen. Ebben az írásában arról mesél, hogy a krónikus betegek életében milyen komoly teher a hivatalos ügyek intézése, miközben nehezen jutnak hozzá a csekély járandósághoz, a pénzük pedig egyre fogy a kezelések, utazások miatt.

A hős túlélő képe, amelyet a közösségi médiában és a filmekben látunk, hamis, mondja a leukémiás lány. Egy veszélyes mítosz, amely a felépülés valódi kihívásairól nem beszél, és ezáltal óriási terhet rak a gyógyulókra. Ismerjétek meg Suleika Jaouadot, mert érdemes:

A bőrünk a legkiterjedtebb érzékszervük, ráadásul az arcunk folyamatosan ki van téve mindenféle környezeti hatásnak, így különösen fontos, hogy megfelelően ápoljuk. Dián Dóri – szakértő segítségével – összeszedett minden fontos információt ahhoz, hogy te is tudatos arcápoló lehess: