„Mindegy, csak foglaljunk már le valamit.” „Dobj be pár cuccot nekem is.” „Nem pont erre gondoltam, de most már mindegy.” „Hol van a…? Nem hoztad el?! De hát mondtam!” „Egész évben ezért gürizek, aztán reggeltől estig veszekszünk.” „Azt hittem, egyértelmű, hogy…” Mondatok, amiknek nem kellene elhangozni, vagy nem is hangzanak el, csak gondolatban, mert valami félrecsúszott a nyaraláson.

Itt van öt könyv strandra, utazáshoz, Eb-levezetéshez – valahogy csak kihúzzuk velük a bajnoki rajtig…

Az alábbi cikkből egy szót se vegyél komolyan!

Adj magadnak időt, energiát és teret, a szervezeted előbb-utóbb mindenképp meghálálja!

„A tapasztalatom az, hogy azok, akik a túlfizetett focisták miatt a leghangosabban hőbörögnek, csak nagyon ritkán támogatják legalább azzal a többi sportágat, hogy odakapcsolnak a tévén (nem négyévente egyszer), kommentelnek a közösségi médiában az illető posztjai alá, vagy épp bekövetik, hogy ezzel is nagyobb bázisa legyen.” Csepelyi Adrienn egy kicsit ki(f)akadt.

Huszonévesen az ember temérdek nehéz és még több könnyű döntéssel néz szembe nap mint nap... nem csoda, hogy Csenge azt kérte a születésnapjára: egy napig ne kelljen döntenie semmiben sem.

Ha nem vagyunk képesek a megbocsátásra, azzal megnehezítjük az életünket?

„Amikor egyetemista koromban a szociálpszichológia előadáson a professzor megkérdezte, hogy a teremben lévők közül ki adott volna halálos áramütést Milgram kísérletében, csupán néhányan jelentkeztek, de vélhetően ők is csak poénból. Igazából senki sem szeretné elhinni magáról, hogy megtenne ilyesmit. A kísérletben azonban mégiscsak engedett a nyomásnak az alanyok kétharmada.”