Min múlik az, hogy egy munkahelyet az ott dolgozók is családbarátnak tartsanak? Kellenek-e extra lehetőségek, vagy elég, ha „csak” rugalmas munkaidővel segítik a lelkiismeret-furdalástól mentes, de legalábbis ahhoz közeli szülői létet? Szakemberek és családos munkavállalók szólalnak meg a témában.

Andrea megrendítő története nemcsak a szexmunka sokszor kegyetlen világába kínál betekintést, hanem arra is bizonyíték, hogyan lehet a traumáinkkal való szembenézésen keresztül új életet kezdeni.

Dupla Madonna koncert, kutyaharapás, fájdalmasan szép szembenézések, régi kapcsolódások, könnyek, család, felismerések, új szokások – Steiner Kristóf őszintén elmondja, hogy van.

Wilson Luca elolvasta Bibók Bea Ellopott gyermekkor című könyvét, és a parentifikáció kapcsán sok mindenben magára ismert. Úgyhogy leült, hogy fiktív levelet írjon a pszichológusnak!

Vannak magyar megyék, ahol 100 szülésből 50, és kórházak, ahol 100 szülésből 56 császármetszéssel végződik, amit sokan traumatikus élménynek, kudarcnak élnek meg, a folyamat maga pedig hatással van a csecsemő táplálására, de az anyasághoz való viszonyunkra is. Az biztos, hogy a császáros szülés démonizálása semmiképp nem megoldás, de ezekről a hatásokról beszélni kell.

Hazánk egyik legismertebb cukrászdinasztiájának eddig sosem hallott családi történeteiről Kelényi Szamos Gabriella és Kelényi-Kovács Dóra mesélt magával ragadó őszinteséggel, humorral és szeretettel:

A legnépszerűtlenebb férfiak listáját Bill Cosby szexuális ragadozó vezeti, a legkevésbé kedvelt nőkét pedig Oprah, amiért „nem lehet vele azonosulni”. Itt az idő végiggondolni, mennyire említhető egy lapon a két „bűn”.

„Jó lenne tudni, hogy mennyi időre kell terveznem. Három évre? Öt évre? Vagy húszra?” – mondja Fiala Borcsa anyukája, és ebből rögvest kiderül: a gondosan előre tervezés képessége genetikailag is örökölhető.