(Hirdetés)

Első lépés: döntsd el, mire akarsz gyűjteni!

A helyzet az, hogy különböző próbálkozások, és kétes saját ötletek után azért jó tudni, melyek azok a biztos befutó módszerek, amelyekkel akkor is elindulhat az ember, ha nincs ötlete arról, hogyan vágjon végre  bele a megtakarításba. Ez a szakértő szerint éppen ott kezdődik, hogy leülünk egy papírlappal és egy ceruzával, meg egy nagyon erős elhatározással, hogy mostantól aztán tényleg másként csináljuk! Aztán alaposan végiggondoljuk, hogy pontosan mi is a célunk a spórolással: mire szeretném később költeni azt a pénzt, amit ma félreteszek? A válasz jobbára függ az adott élethelyzettől, mert a harminc év alattiak leginkább utazásra, autóra, lakásra akarnak pénzt gyűjteni, a harmincasok a családalapításra, a negyvenesek a gyerekek taníttatására, az ötvenesek meg a nyugdíjra. A saját válaszodat neked kell megtalálnod, és alaposan elkötelezned magad mellette.

Az egyes célok más-más megtakarítási formát kívánnak. Ezért általában a célok meghatározása után jön el az a pont, amikor tanácsadó segítségére lehet szükséged.

Második lépés: tervezz hosszú távra!

A tapasztalat szerint sokaknál felmerül ilyenkor a kérdés: mégis miből teremtsem elő azt az összeget, amit a későbbiekre szánhatok? Nos, a tanácsadók ilyenkor szoktak kérdésre kérdéssel felelni, de akár te is felteheted magadnak ezt a kérdést: mi az, amiért fizetsz, de olcsóbban is hozzájuthatnál? Ekkor érdemes elővenni az összes szerződést és előfizetést, mert szinte biztos, hogy egy régi internetcsomag helyett válthatnál kedvezőbbre, egy másik tarifa a telefontársaságnál ezreket is hozhat, de talált pénz most az állam egyszázalékos személyi jövedelemadó csökkentése is. Végső esetben pedig simán lemondható az a magazin is, ami helyett már rég a WMN-t olvassák a család nőtagjai.

Itt érdemes egy kicsit helyretenni azt is, mi a különbség a spórolás és a megtakarítás között. Előbbi ugyanis, habár nagyon áldásos szokás, és hiába tartozik hozzá jól kigondolt cél (mondjuk, egy szép táska megvásárlása akciós áron), mégiscsak nagyon rövid távú és végső soron – hiába spóroltunk – elköltjük, és nem megtakarítjuk a pénzt.

A megtakarítás sem létezhet kitűzött cél nélkül, ám ez sokkal hosszabb távú, ennél fogva nagyobb tudatosságot is igényel.

Az derült ki egy országos felmérésből, hogy minden második ember készít havi költségvetést, minden negyedik negyedéves pénzügyi tervet, de fél évre, vagy egy évre előre már csak minden ötödik gondol. Öt évre előre pedig már csak százból tizenöten terveznek. Miközben a megtakarítási célok fele egy-hároméves időtávra esik.

Harmadik lépés: ne a jószerencsédben bízz!

Szinte minden fontos célhoz találhatsz olyan megtakarítási eszközt, ami sokat segít abban, hogy a tettek mezejére lépj, némelyikhez még állami támogatás is jár.

Akár a lakásodat szeretnéd felújítani, akár a nyugdíjas éveidre takarékoskodni, ne a lottó mellett tedd le a voksod!

(Egy kutatás alapján minden negyedik ember a lottó ötösben bízik. A szerencse által való felvirágzásra azonban matematikailag igen elhanyagolható az esély.) Jobb, ha elfogadod, hogy a lottón kívül is vannak megoldások. Persze nagyon fontos tudni, hogy melyik milyen havi kötelezettséggel jár, milyen időtávra szól, és hogyan viszonyul a lehetőségeidhez.

A megtakarítás bármilyen unalmasan is hangzik elsőre, valójában nagyon izgalmas lehetőség, ami két teljesen egyértelmű előnyt tartogat. Az egyik, hogy: ha már akár holnaptól félreteszel, biztosan ott lesz az a pénz, amit megtakarítottál. A másik, hogy bónuszként kialakul a szakértők kedvence, a pénzügyi tudatosság attitűdje. Azaz egy olyan önbizalom, amit senki nem vehet el tőled.

Kárpáti Judit

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Flickr/Bardia Photography

–

A cikkhez Nyitrai Győző, az OTP Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatója nyújtott segítséget.