-

Attól a pillanattól kezdve, hogy a gyereked bekerül egy intézmény falai közé, az életed részévé válik a menza. Havonta ismétlődő, keserves feladatod lesz a menürendelés, kifizetés, lemondás és az elszámolással kapcsolatos gubancok. Vagy épp a sárga csekkes befizetés, aztán meg a bosszankodás az egyáltalán nem előrendelhető, de legalább nem is választható menü miatt.

Az étkeztetésnek ezzel a részével ritkán foglalkozunk, miközben nem ismerek olyan nőt, (vagy valami csoda folytán a családban a befizetést vállaló férfit), akinek ne lennének jó sztorijai a havi befizetésekkel kapcsolatban. A történetek jelentős része pedig nem arról szól, hogy ez a remek havi kis teendő mennyire automatikus, egyszerű és magától értetődő. Pedig lehetne az is, hiszen a sok rossz mellett vannak már jó példák is.

„Gyerekkorom óta semmi nem változott”

A háromgyerekes Kriszti egy budaörsi iskolába hordja minden reggel két kisfiát és a kislányát. Az itteni rendszer szerint az iskola online felületén választhatod ki a menüt, ugyanakkor papíron kapod meg a számlát, aminek alapján a titkárságon készpénzben fizetsz.

„Egészen tavalyig papíron választhattunk a menüből. A nagyobbak maguknak intézték, a legkisebbel itthon választottunk, majd bevitte a papírt. Egy ideje már van weboldal a papír helyett. Az iskolában három napig lehet készpénzzel befizetni a titkárságon, de bevallom, minden nap akkora a sor, hogy inkább megvárom, míg eltelik a három nap, és beslisszolok a negyedik napon, vállalva a dorgálást. Három gyerek és a munka mellett nem érek rá arra, hogy reggelente sorban álljak.”

Nóra kisfia egy második kerületi iskolába jár. Itt a csekket az üzenőben küldik haza, és egyáltalán nem értesítik a szülőket, (de a gyerekeket sem) arról, mi lesz a menü nap mint nap. Bár az iskolában sok mindenre felhívják a szülők figyelmét, a lemondásról itt sem esik külön szó. Ha valaki szeretné tudni, hogyan történik, saját magának kell utána menni.

„Az óvodában legalább kirakták a menüt, itt ez sincs, így egyáltalán nem tudom, mit eszik a gyerek, csak utólag az ő elbeszélése alapján értesülök róla.

Szomorúnak tartom, hogy ugyanott tartunk, mint 1982-ben, sárga csekk van, ráadásul ugyanazokat a fantáziátlan menüket eszik a gyerekek, mint mi régen, csak most sótlanul, ízetlenül”– panaszolja Nóra.

Ahol szülői kérésre változtattak

Akadnak azonban jó példák, és nemcsak az alapítványi, magániskolák gyakorlatában. „A jelenlegi élelmezési program előtt nem használtunk más rendszert, így nem volt tapasztalatunk más szoftverrel. Ezt is szülői kérésre vezettük be, mivel felmerült az igény, hogy ne kelljen személyesen bejönni az iskolába ebédbefizetéskor” – mondja Kéri Katalin, a Bornemissza Péter Gimnázium gazdasági vezetője.

Az általuk használt rendszer nagy előnye, hogy a szülők online is fizethetnek, erről e-mailt kapnak. Ha pedig még nem fizették be a havi menüt, emlékeztetőt kapnak róla.

Amennyiben bármilyen probléma merülne fel (nem tud valaki belépni, regisztrálni stb.), akkor a szoftver gyártójához fordulhat segítségért, akik mindig rendelkezésre állnak és válaszolnak a kérdésekre. Ha valaki továbbra is személyesen szeretné intézni a befizetést, természetesen azt is megteheti.

Ha a szülők úgy döntenek, hogy kezdeményezik a változtatást, nem árt, ha konkrét javaslattal állnak elő. Arra viszont mindenképp ügyelni kell, hogy olyan szolgáltatót keressenek, amelyiknek a programja egyszerre felel meg a NAV számlaadási követelményeinek és a 328/2011. kormányrendeletben előírt adminisztratív előírásoknak is, mivel a diákétkeztetéshez költségvetési támogatás is kapcsolódik.

Rendelés, lemondás éjjel-nappal

A bölcsődei, óvodai étkeztetésben kevésbé, de az iskolákban már sokkal nagyobb igény van arra, hogy a megszabott időpontban történő sorban állás helyett éjjel-nappal rendelkezésre álló webes felületen bankkártyával fizethessük ki a gyerek étkezését.

Ami azt illeti, nincs annál dühítőbb, mint Kriszti példája. Amikor megbetegszik a gyerek, és közlik, hogy csak másnaptól lehet lemondani az étkezést, és persze azt is saccold meg előre, hány napig hiányzik majd. Ha rosszul tippelsz, akkor meg ott marad ebéd nélkül aznap, amikor ismét bemegy.

Ennek az igénynek a mentén már vannak olyan programok, ahol regisztrálás után bármikor leadhatjuk a rendelést, és akár többféle menüből is választhatunk online. A rendszer automatikusan figyeli a határidőket, ha valaki gyorsan szeretné lemondani a következő napi étkezést, megteheti a szokásos előző napon való reggeli jelzés helyett. Így elkerülhető, hogy kifizessük a szerdai szalámis zsömlét, a tejbegrízt és a délutáni pizzás csigát, amit mondjuk egy betegség miatt nem is ehet meg a gyerek. A már befizetett pénzt pedig akár a következő havi étkezési költségnél is jóvá tudja írni a rendszer, ha éppen úgy szeretnénk.

Ami egyelőre tényleg utópisztikus, hogy nagyobb gyerekek esetében, akik már önállóan mennek le ebédelni, közvetlen visszajelzést kaphatunk arról, hogy igénybe vette-e a csemete a befizetett étkezést.

A rendszerek iskolánként eltérőek, sok helyen már valóban korszerűen oldják meg a menü megrendelését. Sajnos azonban rengeteg olyan példa van, ahol még mindig nem a szülők kényelmét és széleskörű informálását tartják szem előtt, hanem egyéb érdekek mentén születik a döntés.

Mennyire lehet ráhatásunk arra, hogy a gyerekünk iskolájában, óvodájában milyen a rendszer? Talán éppen annyira, mint bármely más bennünket érintő ügyünkre. Ha tájékozottak vagyunk, ismerjük a jogainkat, és időt szánunk rá, akkor még az is lehet, hogy egy kicsit egyszerűbbé válik az amúgy sem könnyű bölcsis, ovis és iskolás élet.

Kárpáti Judit

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/ercan senkaya