Jó napot, laknak itt angyalok?
De laknak ám! Viki találkozott is eggyel, de annyira meglepődött, hogy úgy érzi, nem tudta méltó módon megköszönni a jóságát. Azt kérte tőlünk, segítsünk neki megtalálni az angyalát. Rajtunk ne múljon... Mi – remélhetőleg veletek együtt – segítünk Vikinek megkeresni őt, és közvetítjük neki a köszöntet. Hogy pontosan mi történt, mesélje el Viki:
Délután (ismét) visszatért az emberiségbe vetett hitem. A Vámház körúti Vásárcsarnokban fizetni szerettem volna, amikor rájöttem, hogy otthon felejtettem a pénztárcámat. Éppen szégyenkezve kértem meg az eladót, hogy tegyük vissza az árut, mondván, majd holnap jövök ismét és akkor megveszem, amit szeretettem volna. Ekkor olyasmi történt, amire nem számítottam. A mögöttem álló lány kedvesen mosolyogva felajánlotta, hogy kifizeti helyettem, amit vásároltam. Nem nagy bevásárlásról volt szó, mindössze három fej fokhagymáról. De én azt hiszem, nem az számít, hogy egy pici összeggel, valamivel több mint kétszáz forinttal segített ki. Hirtelen óriási hála és boldogság öntött el. És közben menthetetlenül zavarba jöttem. Csak egy kérdést tudtam kinyögni, hogy mivel hálálhatnám meg a jótettet. Azt válaszolta, hogy semmivel, talán majd a sors viszonozza egyszer.
Jó rácsodálkozni néha a körülöttünk lévő kedvességre és jóságra, amit olyan nehezen veszünk észre.
Pedig nem először történik velem ilyen csoda. Pár éve a vonaton felejtettem a pénztárcámat. Néhány napon belül a tárcát hiánytalanul adta le a munkahelyemen a becsületes megtaláló. Sok idő telt el a két történet között. Én közben nap, mint nap olvasom az ismerőseim panaszos, keserű bejegyzéseit a Facebookon. Bosszankodnak az egészségügyben uralkodó áldatlan állapotok miatt, szidják a politikusokat, a bürokráciát, hosszan tudnám sorolni. Megjegyzem, legtöbbször jogosan. Be kell, hogy valljam, néha én is hajlamos vagyok elveszíteni az optimizmusomat és jókedvemet. Ugyanakkor örömmel látom, hogy ugyanott, tehát a Facebookon, a pozitív bejegyzések talán még gyorsabban terjednek, mint a negatívak.
Ezért írtam meg nektek ezt a történetet. Szeretnék így köszönetet mondani ennek a kedves lánynak. Talán olvassa majd ezt az írást, és örömet okoz neki. Hasonlót, mint amit ő okozott ma nekem. Közben arra gondoltam, milyen jó lenne egy ilyen kezdeményezést indítani. Emberek, akik bearanyozzák a napomat. Biztosan másoknak is van hasonló története!
Tóth Viki
Reméljük, sokan látják majd ezt a szöveget, és Viki megtalálja az angyalát. Az ötletet pedig köszönjük neki. Akár el is kezdhetjük itt, a cikk alatti hozzászólásokban. Arra biztatunk mindenkit, hogy írja meg, ki az ő angyala? Kik azok az emberek, akik bearanyozták valamelyik napjukat? Mondanunk sem kell, hogy nem a jótett pénzbeli értéke számít.
Kriszta és a wmn.hu csapat
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/kasha_malasha