Gyerekmenyasszonyból lett testépítő bajnok Roya Karimi – most az elnyomott afgán nőkért is küzd

–

Roya Karimi 14 évvel ezelőtt, még a tálib hatalomátvétel előtt hagyta el Afganisztánt. Az NBC News-nak azt mondta, 13 évesen fejezte be az iskolát, egy évvel később kényszerházasságba adták, egy éven belül pedig már teherbe is esett fiával, Erfannal. Férjét hátrahagyva, édesanyjával és kisfiával Norvégiába menekült, ahol teljesen új életet kellett kezdenie. Megtanulta a nyelvet, ápolónak tanult, majd egy oslói kórházban helyezkedett el. Később a táplálkozás és az egészségtanácsadás területén is képezte magát, közben egyre komolyabban kezdett foglalkozni a testépítéssel. A legnehezebb mégsem a beilleszkedés volt, hanem megtanulni azt, hogy valóban szabadon dönthet a saját életéről.

„A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy áttörjük a mások által felállított határokat és kereteket – az íratlan szabályokat, amelyeket a hagyomány, a kultúra, a vallás vagy bármi más nevében szabtak ránk”

– árulta el.

Visszaszerezni a kontrollt

A sport pedig jóval többet jelent számára egyszerű testedzésnél. Azt mondta, ez segített neki abban, hogy visszaszerezze az önbizalmát és a saját teste feletti kontroll érzését egy olyan élet után, amelyben nőként sok döntést mások hozták meg helyette.

Tavaly úgy döntött, hogy otthagyja az ápolói pályát, és teljes idejét a testépítésnek szenteli. A döntés kockázatos volt, de rövid időn belül komoly eredményeket ért el: 2025-ben megnyerte a Stoperiet Open testépítőverseny wellness kategóriáját, majd a Norway Classic nevű rangos versenyen is első helyezést szerzett. Ezekkel az eredményekkel lehetőséget kapott arra, hogy nemzetközi mezőnyben, Európa-bajnokságon és világbajnokságon is induljon. Elmondása szerint ebben második férje, Kamal Dzsalaluddin, a szintén afgán származású testépítő is szerepet játszott, a támogatása nélkül aligha vágott volna bele ebbe a versenyszerű, sok tabut döntögető pályafutásba.

„Minden alkalommal, amikor elmegyek az edzőterembe, eszembe jut, hogy volt idő Afganisztánban, amikor még azt sem engedték, hogy szabadon mozogjak”

– mondta a BBC News Afghannak. A helyzet pedig most még rosszabb, mint amikor Roya elmenekült.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Roya Karimi (@roya.ifbb.pro.coach) által megosztott bejegyzés

Teljes elnyomásban élnek

A tálibok 2021 augusztusában vették át ismét a hatalmat Afganisztánban, miután bevonultak a fővárosba, Kabulba. Azóta fokozatosan szorították ki a nőket a közéletből. A lányok többsége nem tanulhat középiskolában vagy egyetemen, számos szakmában nem dolgozhatnak, és jelentősen korlátozták a mozgásszabadságukat is. Valamint törvényessé tették, hogy a férjek megüthetik a feleségüket, és egyebek mellett a rabszolgatartást is visszavezették. Roya Kariminek különösen fájdalmas azt látni, hogy sok afgán nőnek ma olyan alapvető lehetőségekért kell küzdenie, amelyek számára Norvégiában természetesek.

Különösen az sújtja le, hogy a lányok 12 éves koruk után nem járhatnak iskolába, és férfi kísérő nélkül a házukat sem hagyhatják el. Célja, hogy más afgán nőkkel megossza tapasztalatait a testi egészségről, önbizalomról és identitásról – mert úgy véli, minden egyéni siker egyben lépés a nők társadalmi szerepének újraértelmezése felé is.

„Én szerencsés voltam, hogy ki tudtam kerülni ebből a helyzetből, de sok nő még mindig nem rendelkezik a legalapvetőbb emberi jogokkal, például az oktatáshoz való joggal. Ez igazán szomorú és szívszorító” – fogalmazott. 

Sikerei ellenére Afganisztánban maradt családtagjai elfordultak Karimitől, és az online érkező halálos fenyegetések sem ritkák.

„Az emberek csak a külsőmet és a bikinimet látják. De e külső mögött évek szenvedése, erőfeszítése és kitartása van. Ezek a sikerek nem jöttek könnyen” – mondta.

Nagy Andi