Egy magyar kórház sem felelt meg teljesen a minimumfeltételeknek 2015-ben – Előkerült az ÁNTSZ jelentése

–

„Nincs ma Magyarországon olyan aktív fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltató, aki az általa működtetett valamennyi szakmában mind a közegészségügyi előírásokat, mind a tárgyi és személyi minimumfeltételeket biztosítani tudja” – idézi a Direkt36 azt a 2015-ben készült országos ÁNTSZ-jelentést, amely a portál szerint eljutott a döntéshozókhoz is, majd rögtön a fiókba került. 

Vagyis 

egyetlen aktív fekvőbeteg-ellátást végző kórház sem teljesítette maradéktalanul a betegbiztonsághoz szükséges előírásokat.

A vizsgálat 100 fekvőbeteg-ellátó intézmény több mint 1700 osztályát ellenőrizte abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a jogszabályban rögzített minimumfeltételeknek. Az ezekben azonosított problémák nem teljesen ismeretlenek, Kaiser Orsi a Látlelet rovatunk egészségüggyel foglalkozó cikkében járta körül, hogy alakult a magyar egészségügy az elmúlt 16 évben.

A higiéniai feltételek sem voltak megfelelőek

A jelentés szerint a problémák gyakorlatilag az ellátás minden területét érintették. A vizsgált osztályok közel ötödében a higiéniai feltételek sem voltak megfelelőek: előfordultak penészes falak, rossz állapotú vagy szennyezett textíliák, illetve több helyen hiányoztak életmentő gyógyszerek. A kórházak felében nem álltak rendelkezésre az előírt eszközök, 241 osztályon például defibrillátor sem volt, de lélegeztetőgépek és újraélesztési felszerelések is hiányoztak. 

A legsúlyosabb gond azonban már akkor is a munkaerőhiány volt.

Országosan legalább 1565 szakorvos hiányzott a rendszerből, ami az előírt létszám ötödét jelentette. Az 53 vizsgált szakterületből mindössze tízben teljesült az orvosokra vonatkozó minimum. Különösen súlyos volt a helyzet a gyermekellátásban: a csecsemő- és gyermek-fül-orr-gégészeten a szükséges szakorvosok több mint háromnegyede hiányzott. Volt olyan megye, ahol egyetlen gyermekkardiológus sem dolgozott, a gyermekkardiológiai osztályok pedig két megyében úgy működtek, hogy nem volt szakorvos, míg másutt mindössze egyetlen orvos jutott az egész megyére.

A szakdolgozók esetében is mintegy háromezer fős hiányt mutatott ki a vizsgálat, különösen a sürgősségi ellátásban. A szakértők szerint ennek közvetlen következménye a hosszabb várólista, a túlterhelt személyzet és a betegbiztonság romlása. Lantos Gabriella egészségügyi menedzser szerint a kevés ápoló miatt akár egyszerű sebkezelések is késhetnek, ami fertőzésekhez vezethet, míg Kunetz Zsombor egészségügyi elemző arra figyelmeztetett, hogy szakemberhiány esetén a betegeket gyakran másik intézménybe kell szállítani, értékes időt veszítve.

Nem mindegy, hol van a kórház

A dokumentum jelentős területi egyenlőtlenségeket is feltárt. Budapesten több szakterületen még a szükségesnél is több orvos dolgozott, miközben vidéken alapvető ellátások hiányoztak. Volt olyan megye, ahol nem működött ortopédiai fekvőbeteg-ellátás, máshol geriátriai osztály nem volt elérhető. Az ellenőrzések során arra is fény derült, hogy egyes kórházak engedélyezett ágyszámai csak papíron léteztek: fizikailag nem voltak meg azok az ágyak, amelyek alapján az intézmények működési engedélyt kaptak.

A Direkt36 információi szerint a jelentés eljutott a kormányzathoz, ám érdemi intézkedés nem követte. Egy akkori kormányzati forrás szerint a döntéshozók túlzónak tartották a még 2003-ban megalkotott minimumfeltételeket, ezért magát a vizsgálatot sem vették komolyan. Bár felmerült a szabályozás átdolgozása, ez politikai okokból meghiúsult: a kormány nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy a követelmények enyhítésével igazítja a szabályokat a romló valósághoz. 

Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár a Direkt36-nak azt mondta, szerinte a rendelet valójában nem minimum-, hanem optimumfeltételeket tartalmazott, ezért sok előírás inkább kívánságlistának tekinthető. Ugyanakkor elismerte, hogy 2015-ben a magyar egészségügyet még nem sikerült talpra állítani, és az elmúlt négy évben sem készült a most nyilvánosságra került felméréshez hasonló országos vizsgálat.

Az egészségügyi szakértők azonban vitatják, hogy a követelmények irreálisak lennének. Szerintük ezek a betegbiztonság alapvető garanciái, a valódi probléma pedig az, hogy az állam nem ellenőrzi következetesen a betartásukat, és a rendszer állapota az elmúlt évtizedben tovább romlott. A Covid-járvány után felgyorsult a szakemberek elvándorlása, nőtt a betöltetlen állások száma, és egyre több kórházi osztály működése kerül veszélybe az orvos- és ápolóhiány miatt.

A minimumfeltételek teljesítését ígéri az új kormány

A minimumfeltételek ügyével a nemrég hivatalba lépett Tisza-kormány is szembesült. A szakdolgozói kamara májusban egy több mint 50 oldalas anyagban foglalta össze az egészségügyi ellátás problémáit – eszerint a fekvőbeteg-ellátásban a személyi minimumfeltételek jelenleg nem teljesülnek, ami a betegbiztonságot veszélyezteti, és hozzájárul az egészségügyi dolgozók kiégéséhez –, és javaslatokat is megfogalmazott a megoldásukra. Hegedűs Zsolt egészégügyi miniszter pedig május elején Facebook-oldalán jelezte, hogy szerinte is szükség van a reális minimumfeltételekre.

„Semmelweis hazájában kötelességünk, hogy Magyarország a világ élvonalába kerüljön a kórházi fertőzések elleni küzdelemben”

– írta, hozzátéve, hogy a betegbiztonság ott kezdődik, hogy van elég, megfelelően képzett és megbecsült szakdolgozó a beteg mellett. 

Az egészségügyi miniszter a keddi parlamenti ülésen is reflektált a jelentésre, bírálta az előző kormány hiányosságait, hangsúlyozva, hogy elérkezett az idő, hogy az egészségügyben dolgozók megkapják a kijáró elismerést és megbecsülést. A július 1-ei Semmelweis nap, az egészségügyi dolgozók ünnepére megszüntetik az előző kormány által bevezetett arcfelismerő megfigyelőrendszert a kórházakban, hogy a dolgozóknak ne kelljen ilyen indokolatlan szigor mellett dolgozniuk. Megismételte, hogy megalapítják a Semmelweis-rendet is, amelyet azok a kórházi dolgozók kaphatnak meg, akik a legtöbbet teszik a tisztaságért – például azért, hogy legyen kéztisztító, szappan és vécépapír mindenhol.

Nagy Andi