1300 halott, 50 éve ez elképzelhetetlen volt – A valaha mért legsúlyosabb európai hőhullám hírösszefoglalója
Amit ötven évvel ezelőtt még lehetetlennek tartottak volna, az ma valóság – és egyre gyakoribb. Az Európát sújtó, valaha mért legsúlyosabb hőhullám több mint 1300 ember életét követelte június 21. óta, miközben Németország, Csehország és Lengyelország sorra döntik az országos rekordokat. Magyarországon a 2007-es abszolút melegrekord is megdőlhet ma vagy holnap. Hírösszefoglaló a kánikulában.
–
Több mint 1300 többlethaláleset köthető az Európát sújtó rendkívüli hőhullámhoz június 21. óta – közölte Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója. A szakember szerint a hőség az egyik legveszélyesebb, mégis leginkább alábecsült időjárási kockázat: gyakran nevezik „csendes gyilkosnak”, mert áldozatai sokszor nem közvetlenül a hőgutába halnak bele, hanem a meleg súlyosbítja a meglévő betegségeiket – idézi a főigazgatót a BBC.
A WHO hangsúlyozza, hogy Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense:
átlagosan kétszer olyan gyorsan emelkedik itt a hőmérséklet, mint a globális átlag – Magyarország középső része pedig a kontinens leggyorsabban melegedő részei közé tartozik,
erre már Ürge-Vorsatz Diána klímakutató mutatott rá. Tedrosz arra figyelmeztetett, hogy az egykor „generációnként egyszer” előforduló hőhullámok most már szinte évente ismétlődnek – hogy ezzel mentálisan hogyan küzdhetünk meg, arról itt írt Milanovich Domi, Tóth Flóra kánikulatúlélési tippjeit pedig itt osztotta meg.
A legsúlyosabb helyzet Franciaországban alakult ki, ahol a június közepén kezdődő hőhullámban meghaltak száma szerdán több mint 1200, csütörtökön már 1400 fölé emelkedett. A halálesetek száma különösen az otthonukban elhunyt idősek között ugrott meg: 40 százalékos növekedést regisztráltak. Emellett legalább 74 ember fulladt vízbe, miközben felügyelet nélküli tavakban, folyókban és bányatavakban próbált lehűlni A hatóságok arra számítanak, hogy a tényleges szám az anyakönyvi adatok feldolgozásával tovább nő. A francia miniszterelnök hétfőre válságtanácskozást hív össze a történtek értékelésére és a jövőbeli hőhullámokra való felkészülés megvitatására – foglalta össze a Guardian.
Különböző alternatív megoldásokkal több országban is előálltak. Svájcban például egy mozihálózat nyújt a nap folyamán légkondicionált menedéket a 65 év felettieknek ingyen. Genfben már több százan éltek a lehetőséggel. „Fantasztikus, mert nemcsak kimozdulhatunk otthonról, hanem légkondicionált termet is kapunk” – mondta egy 82 éves néző a Reutersnek.
Magyarországon is megdőlhet az abszolút melegrekord
Hazánkban 2007. július 20-án Kiskunhalason mértek 41,9 fokot, most szinte biztos, hogy ennél is több lesz. A meteorológiai előrejelzések a napokban tetőzik a hőhullám, hétfőn 41, kedden 42 fok lehet a legmagasabb nappali hőmérséklet az Időkép szerint.
Hétfőn Aszódon már délelőtt 38,9 fokot mértek, ez fél fokkal több, mint a korábbi napi melegrekord. De persze ennél még bőven lehet melegebb is
– számol be az Időkép, hozzátéve, hogy négy évvel ezelőtt ezen a napon Dévaványán 38,4 fokig melegedett a levegő, a mai napig ez az érték tartotta a mai napra vonatkozó országos melegrekordot.
Az országos tisztifőorvos harmadfokú hőségriasztást rendelt el szombattól, és a kormány számos rendkívüli intézkedést hozott: hétfőre és keddre otthoni munkavégzésről döntött az államigazgatásban és az állami cégeknél, Kapitány István energiaügyi miniszter arra kérte a lakosságot, hogy a legnagyobb esti terhelés idején lehetőség szerint mérsékelje a klímaberendezések használatát, ezzel óvva a villamos hálózatot.
Több városban ivóvizet osztanak a közterületeken, és számos ponton párakapuk segítik a hőség elleni védekezést.
A vasúti közlekedést szintén súlyosan érinti a hőhullám: a sínek átlaghőmérséklete megközelítette az 54 Celsius-fokot, a legmagasabb mért érték pedig az 56 fokot is elérte, ezért a MÁV 13 vasútvonal kritikus szakaszain 20 kilométer/órás sebességkorlátozást vezetett be a legmelegebb napszakokban. A sínek fehérre festése 4–6 fokkal csökkentheti a pályák hőmérsékletét, ezért a MÁV-val együttműködve ezt a megoldást további vonalakon is vizsgálják.
A valaha mért legsúlyosabb európai hőhullám
A hőhullám sorra írja át az országos rekordokat. Németországban egymást követő három napon is új csúcshőmérsékletet mértek, vasárnap 41,7 Celsius-fokot regisztráltak Brandenburg tartományban. Lengyelország története során először lépte át a 40 fokot, míg Csehországban is új rekord született 41,1 fokkal.
Az AFP legfrissebb elemzése szerint hétfőn
legkevesebb 130 millió ember tapasztal 35 fokos vagy annál magasabb hőmérséklet.
A World Weather Attribution (WWA) nemzetközi kutatócsoport szerint a mostani hőhullám a mérések kezdete óta a legsúlyosabb Európában. A kutatók 854 város adatait elemezték, és arra jutottak, hogy közel a felükben megdőlt vagy hamarosan megdől a hőstresszt jelző úgynevezett nedves-hőmérsékleti (WBGT) rekord – írja a Bloomberg nyomán a HVG.
Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Dél-Angliában a nappali és éjszakai hőmérsékletek egyaránt 5–12 Celsius-fokkal haladták meg az ilyenkor megszokott értékeket.
A kutatók szerint ötven évvel ezelőtt ilyen hőhullám gyakorlatilag lehetetlen lett volna. A jelenséget egyértelműen az ember okozta klímaváltozásnak tulajdonítják, nem pedig az El Niño éghajlati jelenségnek.
Új klíma Európában?
A Nature által megszólaltatott klímakutatók szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy Európa éghajlata alapvetően átalakul. Samantha Burgess, a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat helyettes vezetője szerint a hőhullámok „itt maradnak velünk”, amíg nem mérséklődik a globális felmelegedés és nem csökken jelentősen az üvegházhatású gázok kibocsátása.
A kutatók szerint a kontinens az 1990-es évek közepe óta évtizedenként átlagosan 0,56 Celsius-fokot melegszik, ennél csak az Északi-sarkvidék melegszik gyorsabban.Bár abban nincs teljes egyetértés, hogy Európa már egy teljesen új klímába lépett-e, abban a szakértők gyakorlatilag egyhangúak: a nyarak hosszabbak, a hőhullámok korábban kezdődnek, tovább tartanak és jóval intenzívebbek, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
A mostani hőhullám kialakulásában egy hőkupola is szerepet játszik. Ilyenkor egy tartós magasnyomású légköri rendszer lesüllyedő, felmelegedő levegőt zár a kontinens fölé, miközben a felhőképződést is gátolja. A kiszáradt talaj és a csökkent párolgás tovább erősíti a felmelegedést.
Kiemelt kép: Pexels/Sveta K, Unsplash/Lucas K
Glow
Glow