Felfedezték a Föld legrégebbi, legmélyebb és legnagyobb bálnatemetőjét egy hatalmas tengeri hasadékban – számolt be róla a Big Think. Az Ausztrália délnyugati partjainál,

a Diamantina-törészónában legalább ötmillió éve halmozódnak a bálnatetemek, és a folyamat ma sem állt meg: újabb és újabb példányok maradványai kerülnek a mélybe.

A felfedezők a kínai Tan Suo Yi Hao kutatóhajó fedélzetén érkeztek a helyszínre, és összesen 32 merülést hajtottak végre a hasadékba. A Nature folyóiratban publikált tanulmányuk szerint 

476 fosszilis cetmaradványt találtak. 

Többek között egy már kihalt bálnafaj, a Pterocetus benguelae 5,26 millió évesre datált, megkövesedett koponyáját is. A kutatók emellett 5 olyan területet is azonosítottak, ahol a lesüllyedt tetemek körül teljes ökoszisztémák alakultak ki. Az első csontokra az övezet legmélyebb pontján, a Dordrecht-mélység közelében bukkantak.

A Diamantina-övezet mintegy 60-50 millió évvel ezelőtt alakult ki. Hossza körülbelül 750 mérföld (kb. 1 200 kilométer), a mélysége pedig 4,5 mérföld, vagyis nagyjából 7 kilométer. A V alakú domborzata miatt

a törészóna egy gigantikus természetes tölcsérként működik: a lesüllyedő bálnatetemeket úgy gyűjti össze, mint amikor érméket dobunk egy tálba 

– írja a Big Think.

Hogy pontosan hány bálna talált végső nyughelyet ebben a tengeri hullaházban, azt a tanulmány nem becsüli meg. A megfigyelések szerint négyzetkilométerenként akár 759,5 példány is előfordulhat.

A feltárt kövületek többsége két olyan bálnafajhoz tartozik, amelyek ma is élnek ezekben a hideg déli vizekben. A kutatók emellett egy korábban ismeretlen, mára kihalt fajt is azonosítottak, amely a Pterocetus diamantinae nevet kapta.

A bálnafajok közül az egyik legismertebb a kék bálna, amely akár 30 méteresre is megnőhet, tömege pedig elérheti a 200 tonnát. Ezzel kiérdemelte az örökbérletet a rekordok könyvében, hiszen méretben jelenleg minden ismert fajt maga mögé utasít – írja Szabó Anna Eszter egy korábbi cikkében, amelyben további érdekességeket is megtudhatunk ezekről az éneklő, gigászi lényekről.

Ám ahogy arról tavaly a WMN is beszámolt, a bálnák egyre kevesebbet énekelnek, aminek egyik lehetséges oka a környezetszennyezés. Minderről bővebben itt írtunk.

Kaiser Orsolya

Kiemelt képünk illusztráció! Forrás: Getty Images/Placebo365