Gisèle Pelicot-nak új párja van: „Nem akartam szerelmes lenni, de az élet másképp döntött”

–

Rátalált a szerelem a 73 éves Gisèle Pelicot-ra, az elmúlt évek egyik legsúlyosabb nemierőszak-ügyének áldozatára. Pelicot szombaton, a walesi Hay irodalmi és művészeti fesztiválon azt mondta, korábban elképzelni sem tudta, hogy valaha még megbízhat egy férfiban, mielőtt megismerkedett volna partnerével, Jean-Loup Agopian-nal.

„Nem hittem volna, hogy valaha megtörténhet még ilyesmi, különösen az én koromban. Már csak ezért sem, nem akartam szerelmes lenni, de az élet másképp döntött”

– mondta.

„Találkoztunk, útjaink egy ponton keresztezték egymást, és megismertem ezt a 73 éves fiatalembert… Látják, bármely életkorban bele lehet szeretni valakibe, velem is ez történt, és önökkel is megtörténhet, ebben biztos vagyok”

– mesélte, hozzátéve, hogy „látják, az életben minden lehetséges, soha nem szabad kétségbeesni”.

Pelicot a fesztiválon a Himnusz az élethez című memoárjáról beszélt – könyvéről Mózes Zsófi ebben a cikkében írt. Ennek kapcsán azt mondta, „a társadalomnak fel kell ébrednie” a nők elleni erőszak ügyében, mert ez egy „szörnyű gonoszság, amely minden határon túlmegy”.

„Azt hittem, hogy az én történetem csak rólam szól, de rájöttem, hogy valójában ez csak az a fa volt, amely eltakarta az erdőt” – fogalmazott. Ugyanakkor „derűlátó” a nők jövőjét illetően, mert szerinte „mindannyian tudunk együtt élni harmóniában, férfiak és nők, és ez szerintem a gyerekeink nagyon korai nevelésén múlik”.

„Lehet, hogy természetemnél fogva nagyon optimista ember vagyok, de azt remélem, hogy az emberiség a béke és a szeretet felé tart majd”

– mondta.

„Valóságos csoda”, hogy itt lehet

A francia nőt a férje tíz éven keresztül nagy dózisú nyugtatóval kábította el, és öntudatlan állapotában megerőszakolta interneten toborzott férfiakkal együtt. A bűncselekményekről a férj, Dominique Pelicot videókat is készített. Több mint 20 ezer felvétel és fénykép került elő, amelyek egy „Bántalmazás” nevű mappában rendszerezve szolgáltak bizonyítékként a perben. A nő az esetekből semmire nem emlékezett, a vádlottak közül is csak egyet ismert fel: egyik szomszédjukat.

Az ügyben 2024 végén hozott ítéletet a francia bíróság. Dominique Pelicot-t húsz év börtönbüntetésre ítélték. A további ötven vádlottat is bűnösnek találta a bíróság a különböző vádpontokban, köztük olyanokat is, akik ártatlannak vallották magukat. Bár a francia törvények értelmében joga van a zárt eljáráshoz,

Gisèle Pelicot ragaszkodott a nyilvános tárgyaláshoz, hogy „ha más nők is emlékek nélkül ébrednek, jusson eszükbe a vallomásom”, jelezve azt is, hogy a szégyen nem az áldozatot, hanem az elkövetőt terheli. Éppen ezért férje nevét is megtartotta, hogy gyermekei vezetéknevéhez ne csak a szégyen tapadjon. 

Gisèle Pelicot azóta a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem egyik szimbólumává vált – erről Dián Dóri írt ebben a cikkben.

A Hay fesztiválon Pelicot „valóságos csodának” nevezte, hogy ma egyáltalán színpadon beszélhet, mert – mint mondta – annyira súlyosan elkábították, hogy maga is nehezen tudja felfogni, hogyan élte túl fizikailag mindezt.  

Pelicot lánya, Caroline Darian szintén jogi lépéseket tesz Dominique Pelicot ellen. A férfinál talált képek között két fotó is szerepelt a lányáról, amelyeken Darian eszméletlenül fekszik egy ágyon, nem a saját fehérneműjében. Gisèle Pelicot reméli, hogy lánya a saját ügyében igazságot nyer, és így újra fel tudja építeni az életét.

Nagy Andi