Nyilvános a K. Endrének adott elnöki kegyelem aktájának egyik fele

–

„A magyar társadalomnak joga van megismerni, hogyan születhetett meg az a kegyelmi döntés, amely egy pedofil bűncselekmény eltussolásában közreműködő személy számára biztosított kegyelmet” – áll a kormány honlapján, ahol közzétették a K. Endrének adott elnöki kegyelem egyik aktáját, amely az Igazságügy Minisztériumban található – a másik, vélhetően teljes akta a köztársasági elnöki hivatalban, a Sándor-palotában lehet. Magyar Péter miniszterelnök követelte Sulyok Tamás köztársasági elnöktől, hogy még a keddi munkanap végéig ők is tegyék közzé az ott található iratokat.

A miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón ismertette a közzétett dokumentumokat, amelyekből kiderül, hogy az Igazságügyi Minisztérium szakmai álláspontja szerint nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényének teljesítését. A bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt korábbi igazgatójának ügyét eltussoló volt igazgatóhelyettes neve egy olyan, összesen 49 kegyelmi ügyet tartalmazó előterjesztésben szerepelt, amelyet 2023 tavaszán tárgyaltak.

Varga Judit nem támogatta, de ellenjegyezte

Egy másik iratból ugyanakkor az derül ki, hogy Novák Katalin akkori köztársasági elnök április 27-én mégis meghozta a kegyelmi döntést, amelyet Varga Judit akkori igazságügyi miniszter, Magyar Péter volt felesége még ugyanazon a napon ellenjegyzett. 

Magyar szerint különösen fontos kérdés, hogy Novák Katalin milyen indok alapján döntött az igazságügyi tárca ellenében.

A kegyelmek esetében az államfői döntést követően az irat visszakerül az igazságügyi tárcához, ahol több hivatali szinten is átmegy, mire ismét a miniszterhez kerül ellenjegyzésre – ez akár hetekig is eltarthat. K. Endre esetében azonban nagyon gyorsan, a szolgálati utat megkerülve sor került a döntés miniszteri ellenjegyzésre.

Magyar szerint ez két lehetőséget vet fel: vagy informálisan egyeztetettek az érintettek, vagy olyan előterjesztések közé „illesztették be” ezt a kegyelmi ügyet, amelyeket a minisztérium eredetileg támogatott, majd az iratot „valahol” aláíratták Varga Judittal.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy nem K. Endre volt az egyetlen, akinek ügyében Novák Katalin eltért az igazságügyi minisztérium javaslatától. A Hunnia-ügy egyes szereplői – köztük a terrorizmusért elítélt Budaházy György – szintén kegyelemben részesültek annak ellenére, hogy Varga Judit ezt sem támogatta eredetileg. Végül azonban az akkori igazságügyi miniszter minden kegyelmi döntést ellenjegyzett.

A pápalátogatás volt az apropó

Az ügyről Varga Judit utódja, Tuzson Bence számára is készült egy feljegyzés, ebben a kegyelmi ügyekkel is foglalkozó Répássy Róbert államtitkár arról ír, hogy ebben az ügyben a Köztársasági Elnöki Hivatal külön kérte, hogy Ferenc pápa látogatásáig kerüljön fel a kérvény a Sándor-palotába, hogy addig Novák Katalin döntést tudjon hozni. Az államtitkár arra is kitér, hogy az évtizedes gyakorlat szerint az igazságügyi miniszter ellenjegyzi az államfő által megítélt elnöki kegyelmeket, az ellenjegyzés megtagadására 2000 óta nem került sor – bár Magyar Péter még egy esetről tudni véli, hogy megtörtént.  

A miniszterelnök szerint az is kérdés, hogy mi köti össze azokat az ügyeket, amelyekben Novák Katalin megváltoztatta az igazságügyi tárca álláspontját. A sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a pápalátogatás időszaka különösen alkalmas volt arra, hogy több kegyelmi ügy „egy csomagban” átmenjen a döntéshozatali rendszeren, amikor a közéleti figyelem másra irányult.

Magyar Péter szerint „valakik ezeket a kegyelmeket kilobbizták”, és szerinte az érintetteknek előbb-utóbb számot kell adniuk arról, hogyan születtek ezek a döntések, így parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi. „A Tisza-frakció kezdeményezni fogja egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Ugye most, hogy nyilvánosságra hozzuk a kegyelmi dosszié egyik felét, és elvárjuk a köztársasági elnöktől, hogy hozza nyilvánosságra [a másik felét]. Ki fog derülni, hogyha Sulyok Tamás nem megy megint szembe a magyar nép akaratával, a rendszerváltó milliókkal, akkor ki fog derülni, hogy le van-e írva valami” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a jogszabály jelenleg nem ír elő indoklási kötelezettséget a kegyelmi ügyek esetében, de javaslatot tesznek ennek megváltoztatására.

Nagy Andi